Kína valósággal megfojthatja az EU gyógyszerellátását

„Egy tajvani válság teljes hiányt okozhat egyes gyógyszerekből” – mondta Roberta Pizzocaro, az Olon vállalat elnöke. „Drámai helyzet lenne.”

A feszültségek az elmúlt években egyre nőttek Tajvan státusza miatt. A szigetország önigazgatású, de Kína saját területének részeként tekint rá, és nagyszabású hadgyakorlatokat tart a térségben, az Egyesült Államok pedig ígéretet tett arra, hogy invázió esetén megvédi a szigetet.

Az, hogy Európa mennyire venne részt egy esetleges konfliktusban, nyitott kérdés, de a kontinens ellátási láncai valószínűleg nem maradnának érintetlenül. A két országot elválasztó, 180 kilométer széles Tajvani-szoros a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala, valamint a gyógyszerek és gyógyszeripari alapanyagok szállítási útvonala.

Az ukrajnai invázió után az Oroszországra kirótt szankciók pedig még inkább idegessé tette az embereket.

„Ha Kína megtámadná Tajvant... és mi szankciókkal sújtanánk, mint Oroszországot, a gyógyszerpiac a feje tetejére állna” – mondta Gian Paolo Negrisoli, a gyógyszergyártó Flamma Group vezérigazgatója.

„Ezt mindenki tudja, csak nem mondják ki. Nincs sok alternatívánk” – tette hozzá.

Kína az elmúlt 20 év során a gyógyszeripari nagyhatalommá vált, mivel a lazább környezetvédelmi szabályozás, az olcsó munkaerő lehetővé tette számára, hogy uralja a gyártást. Ez előnyt jelent európai riválisaival szemben.

Az antibiotikumokat például egyre inkább Ázsiába szervezik ki, ahol Kína dominál. Az ország a penicillin előállításához szükséges kulcsfontosságú összetevők piacán sarokba szorította a piacot. Kína más gyógyszerfajtáknál, például a vérnyomáscsökkentők vagy a fájdalomcsillapítók esetében is kulcsfontosságú exportőr.

Az európai gyógyszeripart is ellátja a gyógyszerek szélesebb választékának előállításához szükséges alapanyagokkal.

Az iparági adatok azt mutatják, hogy Európa ma már csak a világ gyógyszerhatóanyagainak negyedét állítja elő, szemben a 2000-es felével, és egyre inkább az importra támaszkodik. Kína és India eközben több mint a felét állítja elő (India pedig Kínára támaszkodik az alapanyagok tekintetében).

Az IQVIA piackutató vállalat által a European Fine Chemicals Group számára készített tanulmány becslése szerint Európa a gyógyszeripari összetevők és prekurzor vegyszerek háromnegyedét Ázsiától szerzi be – ennek nagy részét (70 százalékát) Kína adja.

Bár az olyan vállalatok, mint az Olon és a Flamma Group most azon dolgoznak, hogy diverzifikálják ellátási láncaikat.

Sok gyógyszeripari összetevőt már csak Ázsiában, néhányat pedig kizárólag Kínában állítanak elő – mondta Pizzocaro. Elmondta, hogy cége „egy ideig” ki tud tartani a meglévő készletekkel, de nem sokáig tartana, amíg a hiány eluralkodna.

Más területeken, például a nyersanyagok vagy a mikrochipek terén Európa már megkezdte a gyártási kapacitások megerősítését. A gyógyszergyártás területén nem történtek hasonló erőfeszítések.

A múlt hónapban azonban Belgium javaslatot tett a „kritikus gyógyszerekről szóló törvény” létrehozására, az európai chipekről szóló törvény mintájára. Mostanra összesen 21 ország jelezte, hogy támogatja az ötletet. Most az Európai Bizottságon múlik, hogy konkrét javaslatot terjesszen elő.

Ha bepillantást akarunk nyerni egy olyan világba, ahol a kínai gyógyszerimport megszakad, arra a világjárvány nyújt tökéletes támpontot. India döntése volt, hogy a COVID–19 fertőzési hullámra válaszul betiltotta a paracetamol exportját. Jó példa volt ez arra, hogy milyen nehéz is volt megoldani a válsághelyzeteket, még baráti kormányok esetében is.

„Nagyon szerencsések voltunk, hogy a világjárvány nem tartott olyan sokáig, és hogy volt némi készletünk, így tudtunk zsonglőrködni a dolgokkal” – magyarázta Saykali. „Mindannyian emlékszünk, hogyan oldódott meg a paracetamolválság. Diplomáciai beavatkozásra volt szükség Indiával.”