Gazdaság
Javította a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményére szóló előrejelzését az EBRD
A keddi jelentésében a bank 2023 egészére 0,4 százalékos, 2024-re 3,5 százalékos reálnövekedést valószínűsített Magyarországon
Az EBRD a februárban kiadott előző előrejelzéséhez képest 0,1 százalékponttal visszavette a teljes régióra szóló idei prognózisát. Ennek okai közé sorolta a bank a februári törökországi fölrengéseket, a hitelkondíciók várható szigorodását, a késlekedő reformokat a déli és a keleti mediterrán térségben, valamint azt, hogy az egy csoportba vett közép-európai és balti EU-térség fejlett piacú partnergazdaságaiban várhatóan lanyha lesz az idei növekedési ütem.
A bank a magyar hazai össztermék (GDP) idei bővülésére szóló becslését 0,6 százalékponttal, a jövő évi növekedési prognózist egy teljes százalékponttal javította, megállapítva, hogy jóllehet az európai uniós folyósítások - főleg az ellenállóképesség javítására szolgáló európai uniós pénzügyi támogatások (RRF) - valószínűleg csak 2023 végétől várhatók, a magyar gazdaság növekedését azonban így is támogatják a közvetlen külföldi tőkebeáramlások és egyéb magántőke-befektetések.
Az EBRD a közép-európai és a balti EU-térség egészében az idén átlagosan már 0,5 százalékos, jövőre 2,9 százalékos gazdasági növekedésre számít.
A bank az erre az országcsoportra adott idei prognózisát az előző jelentéséhez képest 0,1 százalékponttal visszavette, a 2024-re szóló előrejelzést 0,2 százalékponttal javította.
Ukrajnában az EBRD a tavalyi 29,1 százalékos GDP-zuhanás után az idén 1 százalékos, 2024-ben 3 százalékos gazdasági növekedést vár. A bank ezeket az előrejelzéseket nem módosította előző becsléseihez képest.
Az EBRD hangsúlyozza: számításai szerint az ukrán gazdaság sikeres újjáépítéséhez - idei árakon számolva - évente 50 milliárd dollár pótlólagos tőkebeáramlásra lesz szükség, és ezeknek a finanszírozásoknak a zömét a magánszektorba kell irányítani.
A bank hangsúlyozza, hogy - elsősorban az ukrajnai háború hatásainak tovagyűrűzése miatt - az EBRD-gazdaságok több mint háromnegyedében még idén márciusban is két számjegyű volt a tizenkét hónapra számolt inflációs ráta.
A működési terület országai közül Libanonban és Törökországban a legrosszabb az inflációs helyzet: ebben a két gazdaságban az idei első negyedév végén 190, illetve 51 százalékos inflációs ütemeket mértek éves összevetésben - áll a keddi EBRD-jelentésben.
