Gazdaság
„Csak ne spórold ki a pisztáciát!” – A gyümölcs, amit félreismertünk
Interjú Badics Lászlóval, aki több, mint tíz éve foglalkozik olyan különleges gyümölcstermőkkel, mint a pisztácia
– Miért éppen pisztácia?
– Nem pisztáciával kezdtünk, hanem datolyaszilvával még 2015-ben. Pisztáciát először csak 2016/17-ban ültettünk. Akkoriban volt –18 fok körüli fagy is, amit a datolyaszilvák nem bírtak túl jól, viszont a pisztáciák igen, ez meglepett minket is. Lehet, azért élték túl, mert ezek már ötéves fák voltak. Általában minden fagyérzékeny növényre vonatkozik az, hogy minél idősebb, annál jobban bírja a fagyokat.
Az, hogy miért kezdtem el pisztáciával foglalkozni, leginkább két szóval tudnám jellemezni: felfedezés és diverzifikálás. Én úgy láttam, hogy érdemes több növénnyel, gyümölccsel is kísérletezni.
– Mi mindent termeszt még?
– Leginkább datolyaszilvát, de kajszibarackot is, különleges fajtákat melyek akár május végén vagy éppen szeptemberben érnek, vagy piros fedőszínűek. A több mint 50 fajta füge mellett 12 fajta kínai datolya és 20 fajta mandula is terem. Vannak „régi” gyümölcstermők is mint naspolya, házi berkenye, körték, nemesített kökény és valódi fekete eperfa.
– Hogyan terem meg az országban a pisztácia?
– Ezeket a növényeket teljesen félreismertük. Eddig mindenki azt hitte, hogy csak a fagymentes, nagyon meleg, (fél)sivatagos helyeken terem meg. A pisztácia nem tud hosszú életű lenni anélkül, hogy ne kapna mérsékelt téli fagyokat. Ezáltal pihenni tud, így ha nem kapná meg a kellő hideget, akkor elöregedne. A pisztácia lassan fordul igazán termőre, nagyjából 10-15 éves korára. Ha idősebbek lesznek ezek a növények, akkor már nem tudnak kifagyni.
A fiatalabb pisztácia fagyérzékeny, de megfelelő ültetéssel, gondozással és egy kis szerencsével a fa elég erős lehet, mire először találkozik a szokatlanul nagy hideggel. Így történt a most termőre fordult pisztáciafával is, mely már átvészelt egy –18 fokos éjszakát.
– Miben másabb a pisztáciatermesztés?
– Először is talán az, hogy nincsen kultúrája Magyarországon. Probléma az, hogy nehéz minőségi és megfizethető szaporítóanyagot beszerezni. A sikeres termesztéshez szükség van néhány további összetevőre. Nem mindegy például, hogy milyen talajba kerülnek a fák. Fontos, hogy a pisztáciát fertőzésmentes, jó szerkezetű, kissé köves földbe ültessük.
Ami biztos, hogy a pisztácia nem szereti a kötött talajt. Hazájában, például Iránban a talaj köves, száraz és sovány. A magyar klíma (még) „nem eléggé sivatagos” az országos termesztéshez. A hazai nedves talaj komoly veszélyt jelenthet, ugyanis érzékeny a gyökérfulladásra és a gombabetegségekre. Ezért is érdemesebb ritkábban, de nagyobb adagokkal öntözni. Így a fák gyökerei mélyebbre hatolnak, a növények pedig könnyebben átvészelik az aszályos időszakokat. Úgy gondolom, hogy Magyarországon a pisztácia termesztése egy-két területen, megfelelő tapasztalat megszerzése után sikeres lehet. Sokan bolti magból próbálták termeszteni, ami ugyan elég jól csírázik, de nagyon lassan nő, és érzékeny lesz a különböző betegségekre, valamint a fagyra is.
Ez egy hosszú életű növény, magból nevelve nem sieti el a terméshozást. Mint a házi berkenye is, az például magoncként 20 év után terem, a diónál is később, igazából ez az, amit unokáinknak ültetünk!
Egyik érdekessége egyébként, hogy a pisztácia nem főleg a pörköléstől nyílik ki, hanem már a fákon, az érés folyamán. Az érést továbbá a termés héjának színe jelzi. Akkor jó, ha bordós, pirosas színbe megy át.
– Mi a célja? Vannak esetleg nagyobb eladási elképzelések?
– Ahhoz sajnos sokkal nagyobb mennyiségnek kellene teremnie. Teremhet a pisztácia 4-5 éves korában is, de az csak pár szemet jelent. Az idősebb fákon volt, hogy egyik évben 5-10 kilogramm termett, míg másikban csak 2-3. Tehát jellemző rá, hogy váltakozóan terem, egyik évben sokat, a következő évben keveset.
Ez az alternancia jellemző más gyümölcsfajokra is, de míg például a kajszi esetében nemesítéssel a modern fajtáknál ezt már kiküszöbölték, addig a pisztácia nem „adja könnyen magát”, és továbbra is változóan terem.
Még így, 10 év után is a pisztáciatermesztésem kísérleti fázisban van. Ki kell tapasztalni, hogyan viselkedik itthon, bátran felfedezni, mert ez viszi előre a világot. Magyarország egyelőre nem lesz pisztácia nagyhatalom, de például a Balaton-felvidék vulkanikus talaja jó lehet, hasonló talajon terem a híres brontei pisztácia is Szicíliában. Egyszer talán néhány magyar fagyizó nem fog spórolni a köveskáli pisztáciából, ha készíti a fagylaltot.
