Fokozódik az atomláz Európában

Azok az országok, amelyek korábban lekapcsolták az atomerőműveiket – az olaszok és a litvánok – már inkább bánják a lépést, Magyarország mellett Franciaország, Lengyelország, Szlovákia és Törökország pedig még bővíti is kapacitásait. Európában jelenleg 16 ország alkalmaz nukleáris reaktorokat, a német leállást követően 130 reaktor fog üzemelni, melyeknek több mint harmada Franciaországban van.

Idén április 15-én leállították az áramtermelést az utolsó három német nukleáris reaktorban. Németország az atomenergia kivezetését 2003-ban kezdte, de a folyamatot a 2011-es fukusimai baleset gyorsította fel. A legnagyobb gazdaságú európai ország mellett az elmúlt három évtizedben Olaszország és Litvánia vezette ki teljesen a nukleáris energia használatát. A német leállítás kapcsán egy térképen összegeztük, hogy Magyarország mellett melyik európai országokban alkalmaznak atomerőműveket az áramtermeléshez. Hazánk mellett Szlovákia, Franciaország, Törökország, Lengyelország és az Egyesült Királyság épít új reaktorokat, ezzel olcsó és környezetkímélő energiaforrást biztosítva.

Az összegzés pontosan mutatja, melyik országban, hány reaktor működik

Fotó: oeconomus.hu

A koronavírus-járvány alatti korlátozások jelentősen mérsékelték a keresletet az energiahordozók iránt, ami rendkívül csökkentette az árfolyamukat. A járvány utáni nyitás ismét megnövelte a keresletet, a tavaly kitört orosz–ukrán háborúra válaszul bevezetett uniós szankciók pedig az orosz energiahordozók kizárásával lecsökkentették a kínálatot az energiahordozók tekintetében. Ez a két folyamat rekordmagas energiaár-robbanást okozott Európában. Az atomerőművekben termelt olcsó áram ebben a nehéz helyzetben megoldást jelenthet a válságra, ugyanakkor egy atomerőmű-beruházás kezdeti költségei magasak. Ahogyan a fenti térképen látszik, Európában jelenleg 16 ország alkalmaz nukleáris reaktorokat, mivel Németország az utolsó három működő blokkját idén április 15-én leállította. A német leállást követően Európában 130 reaktor fog üzemelni, melyeknek több mint harmada Franciaországban van.

Míg egyes európai országok teljes mértékben támogatják az atomenergia használatát, más országokban biztonsági megfontolások, környezetvédelmi aggályok és bizonyos érdekkörök lobbijának köszönhetően elutasítják az alkalmazását. A kételkedéseknek az 1979-es pennsylvaniai, az 1986-os csernobili és a 2011-es fukusimai balesetek komoly alapot adnak, a kelet-közép-európai régióban pedig a hidegháborúban az atomháború fenyegetése is fokozta a félelmeket. Az elmúlt másfél évben az energiaválság hatására egyre több országban nőtt meg a támogatók aránya, többek között Belgiumban, Portugáliában, Dániában és Ausztriában. Egyre több állam van azon az állásponton, hogy az energetikai átállás, a klímacélok teljesítése és az energiaellátás biztosítása nem lehetséges a stabil termelést nyújtó atomerőművek nélkül. Az Európai Unió területén üzemelő atomerőművek harmadának fog lejárni a működési engedélye az évtized közepéig. Hazánk mellett Franciaországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Törökországban, Fehéroroszországban és az Egyesült Királyságban létesítenek jelenleg további atomreaktorokat.

2011-ben Angela Merkel akkori német kancellár a fukusimai baleset miatti pánik okozta, több hónapig tartó tüntetéseket követően jelentette be a nukleáris energia használatának felfüggesztését. A korábban üzemelő 19 reaktor közül az utolsó hármat 2023 április közepén állították le, abban reménykedve, hogy a biztos áramforrást jelentő atomerőművek nélkül is képesek végig vinni a zöldátállást. A legnagyobb európai gazdasággal rendelkező országban eddig összesen több mint 30 nukleáris reaktor működött, melynek egy részét korábban, technológiai elavulás miatt állítottak le.

Az energiatermelésben az atomerőművek helyét elsősorban a szoláris panelek, a szélerőművek és a fosszilis fűtőanyagot égető erőművek vették át, előbbi kettő azonban nem alkalmas az energiaigény kielégítésére. A napelemrendszer évek óta túlterhelt, a szélerőművek pedig nem elegendőek a fokozatosan növekvő áramfogyasztás fedezéséhez. Ezek következtében a kínálat fokozásának érdekében tavaly év végén összesen 8,8 gigawattos kapacitással rendelkező szén- és lignittüzelésű hőerőművek újranyitásáról döntöttek. Egyes források szerint a szén még mindig a német villamosenergia-termelés egyharmadát adja. Az utóbbi hónapok szélcsendes időjárásának köszönhetően volt olyan időszak, amikor a széntüzelésű erőművek energiamixen belüli aránya elérte a 45 százalékot. Ez a jelenség szintén rámutat arra, hogy a megfelelő szintű, stabil és környezetbarát áramellátás nem lehetséges a nukleáris atomerőművek nélkül.

Az ellátási nehézségekkel a német vezetők is szembesültek, ezért 2022. november 11-én az utolsó három reaktor (Isar 2, Neckarwestheim 2, Emsland) működési engedélyének az idén április 15-ig történő meghosszabbításáról döntöttek. Erre a szankciók miatt kieső orosz gázszállítások miatt is szükség volt, félő volt, hogy a téli fűtési szezonban energiaszegénység alakul ki az egyik leggazdagabb európai országban. Az egyik legnagyobb német energiaszolgáltató, az EnBW igazgatótanácsának tagja szerint „a nukleáris ágazat lényegében megszűnt létezni Németországban”.

Az ország első, 2019-ben elfogadott nemzeti klímatörvénye 2030-ig éves csökkentési célokat határoz meg egyes ágazatok, például az ipar és a közlekedés számára. A csökkentések referenciaértéke a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott 1990-es év kibocsátás szintje. A német kormány bejelentette, hogy 2038-ra bezárják az ország összes széntüzelésű erőművét, beleértve a most újranyitottakat is. Az első bezárási hullám a jelenlegi évtized végén kezdődik. Németország célja, hogy 2045-re üvegházhatású gázok tekintetében semlegessé váljon. Előzetes célként azt tűzte ki, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 65 százalékkal, 2040-re pedig 88 százalékkal csökkenti a kibocsátást.

Olaszország az 1980-as években úttörő volt a nukleáris technológia terén, azonban a csernobili atomkatasztrófát és egy népszavazást követően mind a négy atomerőművét 1990-re bezárták. Silvio Berlusconi volt miniszterelnök többször próbálta újraindítani a nukleáris energiatermelést, például egy 2008-as tervében 10 reaktor építését tűzte ki célul, amelyek megvalósulását azonban egy 2011-es újabb népszavazás – ezúttal a fukusimai balesetet követően – lehetetlenített el. Az energiaválság hatására az atomenergia támogatottsága jelentősen megnőtt, egy tavalyi közvélemény-kutatás szerint az olaszok 56 százaléka nem zárná ki az új nukleáris technológiák alkalmazását.

Litvániában a fővárostól mindössze 50 kilométerre elhelyezkedő Ignalina atomerőművét az Európai Unió nyomására zárták be. Litvánia uniós csatlakozásának feltételéül szabták a RBMK típusú atomerőmű leállítását, amely technológia mára elavultnak számít. A balti állam energiaügyi minisztere tavaly óriási hibának nevezte a nukleáris energia használatának beszüntetését, a bezárás okának pedig a közbeszédben megjelenő félrevezető információkat jelölte meg. Lekapcsolását megelőzően Litvánia áramellátásának 70 százalékát termelte az iglaniai erőmű. Ezt követően a balti állam nettó energiaexportőrből nettó importőrré vált és a környezetre káros fosszilis tüzelőanyagok használata ismét elterjedt lett. A balti és a skandináv államok a régió áramellátási stratégiáját a Balti Energiapiac Összekapcsolási Tervben (BEMIP) fogalmazták meg, és a japán Hitachi vállalatot bízták meg egy új, korszerű nukleáris erőmű felépítésére. Az építkezés eredetileg 2015-ben kezdődött volna, azonban elhalasztották.

Franciaországban eddig összesen 70 darab reaktor üzemelt, melyből azonban az elavulás miatt 14 darabot már korábban bezártak. Jelenleg 56 darab reaktor termel áramot az országban, melyek átlagéletkora 37 év. Franciaország áramszükségletének mintegy 70 százalékát az atomenergiából fedezi. Franciaország a világ legnagyobb elektromosáram-exportőre, az alacsony termelési költség következtében évi hárommilliárd euró nyeresége képződik. Továbbá az utóbbi években a technológia és a fűtőanyagok nemzetközi forgalmazásába kezdtek. Azonban az üzemzavarok és az extrém időjárási környezet miatt tavaly Franciaország a világ harmadik legnagyobb áramimportőrévé vált. A csöveken keletkezett korrózió következtében 32 erőműben ideiglenesen le kellett állítani a termelést. Ezenfelül Rhône és a Garrone folyók hőfoka olyan magas volt, amely már nem tette lehetővé a reaktorok hatékony hűtését, ezért további termeléscsökkentésről határoztak.

A szektor élénkítésének érdekében tavaly további hat reaktor építését jelentette be Emmanuel Macron elnök, melyek 2035-ben állhatnak üzembe. Emellett további nyolc reaktor létesítését fontolják, így a nukleáris energia visszaszorulására a jövőben nem lehet számítani. A bejelentések lehetővé teszik Franciaország számára az energiaellátása feletti kontroll visszaszerzését és az ellátásbiztonság fokozását.

Idén májusban fogják először feltölteni fűtőanyaggal Törökország első atomerőművét. Az orosz Roszatom által gyártott, három darab reaktorból álló telep várhatóan 2026-os elkészültét követően az ország áramszükségletének tizedét lesz képes fedezni. Az új atomerőmű a Földközi-tenger partján található Akkuyu városban fog létesülni. Két további atomerőmű létrehozásáról állapodtak meg az orosz partnerrel, melyek a Fekete-tenger partján fognak megépülni.

Lengyelország idén február 22-én kötött megállapodást az amerikai Westinghouse energiaipari vállalattal egy erőmű építéséről. Az atomerőmű kivitelezése 2026-ban kezdődik, Pomeránia régióban, a Balti-tenger partján, 80 kilométerre Gdansktól található Choczewo város mellett. A hat darab reaktorblokk közül az első 2033-ban kezdheti meg az áramtermelést. A 2040-re véglegesen elkészülő erőmű teljes kapacitása 6-9 gigawatt közötti lesz. A projekt összköltsége 20 milliárd dollár. Lengyelország a környezetvédelmi célkitűzéseinek teljesítése érdekében döntött a nukleáris energia alkalmazása mellett. Jelenleg az áramszükségletük 70 százalékát szén- és lignittüzelésű hőerőművekből szerzik. A Westinghouse erőműve mellett a ZE PAK lengyel magántársaság is atomerőmű építését tervezi a közép lengyelországi Patnow városban. A vállalat eddig szénerőműveket üzemeltetett.

Litvániához hasonlóan, Szlovákia uniós csatlakozásának is egyik feltétele volt, hogy a jászlóapátszentmihályi (Bohunice), elavult technológiájú atomerőmű két blokkját 2006-ban és 2008-ban leállítsák. Tavaly a NECS szlovák állam által tulajdonolt vállalat kezdeményezte az újraindítás engedélyezését. Az engedély megtagadása esetén az erőmű reaktorterét modernizálják. Északi szomszédunkban az új Volvo gépjárműgyár és a potenciálisan az ország területén épülő akkumulátorgyár miatt szükség lesz az olcsó energiaforrásra. Emellett a US Steel által épített, kettő darab kassai elektromos olvasztókemence is tovább növeli az áram iránti keresletet. Jelenleg Szlovákia áramellátásának több mint felét a három üzemelő reaktora látja el, melyek Mohi (Mochovce) városban találhatók. Az erőmű első két blokkját 1998-ban és 1999-ben indították be, a harmadik és negyedik blokk építését azonban 1992-ben pénzügyi okok miatt felfüggesztették. A bohunicei reaktorok leállítása miatt végül az építkezést 2009-ben kezdték újra. A harmadik reaktort idén januárban kapcsolták rá a hálózatra, és a kereskedelmi termelést is májusban megkezdik, a negyedik blokk pedig várhatóan 2025-re fog elkészülni.