Ennyibe kerül az orosz–ukrán háború a világnak

A tapasztalatok szerint megéri békében élni. Egy 2009 és 2020 közötti kutatás alapján a békés országok gazdasága átlagosan 2,7 százalékkal jobban teljesített és ebben az időszakban jellemzően lokális konfliktusok voltak. Ahogyan azonban azt a költségek is mutatják, a napjainkban zajló orosz–ukrán háború aligha tekinthető ilyennek.

A Német Gazdasági Intézet becslése alapján a konfliktus tavaly 1600 milliárd dollárba került a világgazdaságnak, ami az éves gazdasági teljesítmény másfél-két százaléka. Az intézet az idei évre is hasonló nagyságrendű károkra számít.

„A globális gazdasági folyamatok szempontjából a fő problémát a korábbi kereskedelmi kapcsolatok szétesése okozza. Korábban a béke lehetővé tette, hogy az egyes országok vállalatai egymáshoz kapcsolódjanak, így a világgazdaság organikusan óriási, bonyolult hálózattá fejlődött, ami rendkívüli gazdasági fellendülést eredményezett. Ezt szakították meg a szankciók, illetve a kelet és nyugat között kibontakozó, egyre mérgesedő kereskedelmi konfliktus, amik a fejlődést évekre visszavető sebeket ejtettek a világkereskedelem bonyolult hálózatán” – magyarázta a szakértő.

Az ellátási láncok esetlegessé és töredezetté váltak, ráadásul a kiút is teljesen bizonytalan. Nem lehet tudni, hogy meddig tart a háború, hogy milyen mélyre merülünk a szankciós adok-kapokban és hogy mikor rendeződhet a nyugat és a kelet viszonya. A termelési költségek emelkednek, ami szinte mindenhol felfelé hajtja az inflációt. Ez amellett, hogy közvetlen terheket jelent a háztartásoknak, újabb és újabb csontvázakat vet ki a szekrényből: egyre több termelővállalat, bank és egyéb intézmény kerül nehéz helyzetbe.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet az idei évre már azelőtt 2800 milliárd dollárral alacsonyabb globális reáljövedelmet jósolt, hogy a Kína elleni szankciók, vagy a bankcsődök egyáltalán felmerültek volna.

„Nem csoda, hogy a világ országainak jelentős része békepárti álláspontot képvisel. Azt azonban nehéz észérvekkel megmagyarázni, hogy az Európai Unió miért szorgalmazza az újabb szankciókat és a fegyverszállításokat. Különösen úgy, hogy a globális károk eloszlása egyenlőtlen és Európa az egyik legnagyobb költségviselő. Ráadásul az Európai Unió ezen felül eurómilliárdokat fordít Ukrajna működésének finanszírozására és felfegyverzésére, ami tovább nyújtja a háborút és így tovább növeli Európa költségeit” – ismertette az üzletágvezető.

Hortay Olivér hozzátette: Európának nemcsak biztonsági, de gazdasági szempontból is elemi érdeke az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárása. Itt az ideje, hogy az unió vezetői a konfliktus mélyülése helyett a békén kezdjenek dolgozni, mert amíg a fordulat nem következik be, a gazdasági kilátások egyre csak romlani fognak.

A volt ukrán külügyminiszter biztos benne, hogy lesz magyar–ukrán megegyezés.

„Nemcsak optimista vagyok, hanem teljesen biztos is abban, hogy mire a végrehajtáshoz érünk, meg tudunk majd állapodni” – mondta lapunknak a kárpátaljai magyarokat sújtó ukrán oktatási törvényről Pavlo Klimkin, akit a Mathias Corvinus Collegium tegnapi konferenciáján kérdeztünk. Ukrajna 2014 és 2019 közötti külügyminisztere ugyanakkor több ponton nem értett egyet a magyar állásponttal, és a mostaninál is több támogatást várna hazánktól.

Az EU egy éven belül egymillió darab lőszerrel látná el Ukrajnát

„Az Európai Unió célja, hogy a következő 12 hónapon belül egymillió darab lőszerrel lássa el Ukrajnát, és biztosítsa ehhez a megfelelő finanszírozást; ennek érdekében intézkedéseket kell hoznunk az európai védelmi ipar gyártási kapacitásának növelésére” – írta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken, az uniós tagállami vezetőknek küldött, a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében. Az elnök azt írta: a tagállamok vezetői első munkaülésükön az ukrajnai helyzettel foglalkoznak, amelyhez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóhíváson keresztül csatlakozik majd.

Nem nukleáris fegyver az ukránoknak küldött brit „ajándék”

A londoni védelmi tárca államtitkára egy írásos parlamenti kérdésre válaszolva közölte, hogy Nagy-Britannia az Ukrajnának szánt tizennégy Challenger 2 harckocsival együtt lőszert is átad, és a szállítmányban olyan páncéltörő lövedékek is szerepelnek, amelyek szegényített urániumot tartalmaznak. Az államtitkár szerint ezek az eszközök nagyon hatékonyan használhatók a korszerű harckocsik és páncélozott járművek ellen. Putyin szavaira reagálva a brit védelmi minisztérium kedd esti nyilatkozatában leszögezte: a szegényített uránium a páncéltörő eszközök „szabványos összetevője, és semmi köze a nukleáris fegyverekhez”.

Nógrádi György: Ha a magyar, a svájci és a német hadsereg elfoglalná Ausztriát…

Ahogy azt a lap már megírta, egy éve, március 13-án halt meg és 82 éve, 1941. március 25-én született a háború utáni Ausztria Kreisky melletti legnagyobb formátumú politikusa, Erhard Busek. A háborúban álló, az Anschluss révén Németországhoz csatolt Ausztriában látta meg a napvilágot. Az osztrák közvélemény akkor is megosztott volt a politika szinte minden nagy kérdésében. Bécstől nyugatra a lakosság többsége németbarát, míg Bécsben és attól keletre semlegességpárti volt. A német–osztrák egyesülés két legismertebb jelszava Egy nép, két főváros és Egy nép, egy birodalom, egy vezér volt.

A győzelem mámorában, Busek születésekor, 1941-ben ezek a jelszavak még hatottak.

Busek 1963-ban megszerezte a jogi doktorátust. Egy évvel később, 23 évesen az Osztrák Néppártban (ÖVP) a másodtitkári szintre kerül, amely komoly beosztásnak számított. Karrierje ettől kezdve meredeken ívelt felfelé. Előbb az Országos Gazdaszövetség főtitkárhelyettese, majd főtitkára lett. Ekkor még csak 31 éves volt.

A Balkán megoldatlan kérdései

Minden területen sikeresen teljesített. Felkészült volt, és a politika egyre több részterületébe ásta be magát. 1975-től országgyűlési képviselő. 35 évesen ő lesz az Osztrák Néppárt főtitkára. 1976-tól Bécsnek mint az egyik osztrák tartománynak a néppárti elnöke. Ettől az évtől kezdve ő volt Bécs főpolgármester-helyettese. 1980-tól pártja alelnöke. Figyelme – sok egyéb mellett – fokozatosan a nemzetközi kapcsolatok felé fordult. Ezen belül érdeklődésének fő területe Közép- és Kelet-Európa. Sokat foglalkozott Ausztria szomszédságpolitikájával és külön a Balkán meg nem oldott kérdéseivel.

A jugoszláv válság már akkor érdekelte, amikor Európában rajta kívül még egyetlen vezető politikus sem volt, aki fel merte volna tenni a jövőt elemző kérdéseket. 1989-ben tudományügyi miniszter lett. 1991-ben, ötvenévesen Ausztria alkancellárja. 1994-től oktatási és kulturális miniszter.