Gazdaság
Válság közepette is kivételesen teljesített a magyar gazdaság
„Ez azt is jelenti, hogy a háború és szankciók ellenére a rendszerváltozás utáni időszak 6. legmagasabb növekedését produkálta a magyar gazdaság. Bebizonyosodott, hogy a magyar kormány jó úton jár, intézkedései eredményesek, meg tudták védeni a gazdaság teljesítményét” – mutatott rá Nagy Márton.
A 4,6 százalékos gazdasági növekedés a V4-országok között a második legnagyobb bővülést jelenti (szorosan Lengyelország mögött), miközben a válság ellenére is megmaradt a növekedési többletünk, hiszen az EU (3,6 százalék) és az eurózóna (3,5 százalék) átlagát is felülmúlta a magyar gazdaság bővülése.
Ráadásul a zsinórmértéknek tekinthető német gazdasági növekedésnél (1,9 százalék) két és félszer jobban nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.
A kimagasló eredmény hátterében az évek óta töretlen nemzetközi bizalom, a tartósan magas befektetési és beruházási szint, a magas foglalkoztatottság, uniós szinten az egyik legalacsonyabb munkanélküliség, az erőteljes bérdinamika (éves szinten 17,5 százalékos) és a célzott kormányzati intézkedések álltak Nagy Márton meglátása szerint.
KSH: A negyedik negyedévben 0,4 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2022 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette kedden első becslése alapján a KSH.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent. 2022-ben a GDP volumene 4,6 százalékkal növekedett.
A növekedéshez több nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként az ingatlanügyletek, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős az egy évvel korábbihoz mérten. A növekedést főként a mezőgazdaság jelentős visszaesése fékezte.
A nemzetgazdaság teljesítménye 2022-ben a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 4,6 százalékkal meghaladta az előző évit.
A háború és szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében kidolgozott gazdasági védvonal keretében a kormány kedvezményes hitelt biztosít a Széchenyi Kártya Programon keresztül, kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, Gyármentő Programot indított. A vállalatok versenyképességének további javításához a kormány 700 milliárd forintos kerettel elindította minden idők egyik legnagyobb kormányzati hitelprogramját, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. Ezzel 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya Programokon keresztül.
„Az eredmények elismerése mellett a kormány szándéka továbbra is világos: úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy továbbra is elkerüljük a recessziót” – hangsúlyozta Nagy Márton, hozzátéve: 2023-ban célul tűzték ki, hogy Magyarország legalább 1,5 százalékos növekedést érjen el, az év végére pedig egy számjegyűre csökkenjen az infláció. A kormány értékelése szerint mindez érdemben járulhat hozzá, hogy 2024-ben újra kilőhessen a magyar gazdaság.
