Gazdaság
Január elsején indulhat az új közös agrárpolitika
Az Európai Bizottság jóváhagyta mind a 28 stratégiai tervet (uniós országonként egyet, Belgium esetében kettőt), így 2023. január 1-jén a terveknek megfelelően életbe lép az új közös agrárpolitika (KAP). Ennek keretében az EU mezőgazdasági termelői 264 milliárd eurónyi uniós támogatásban részesülnek a fenntartható és reziliens agrárágazatra való átállás, illetve a vidéki területek életképességének és sokszínűségének megőrzése céljából – tudtuk meg az Európai Bizottságtól. Felhívták a figyelmet arra, hogy a társfinanszírozással és a kiegészítő nemzeti finanszírozással együtt így a 2023–2027-es időszakban a termelők és a vidéki közösségek állami támogatásának teljes költségvetése 307 milliárd euróra emelkedik. A KAP körébe tartozó, de a KAP stratégiai terveken kívül eső egyéb programok, például a legkülső régiókra vonatkozó POSEI program, az uniós iskolaprogram vagy a promóciós programok további hatmilliárd eurónyi uniós forrást jelentenek.
Méltányossági támogatás
Valamennyi stratégiai terv kulcsfontosságú célkitűzésnek tekinti a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelem és a reziliens agrárágazat támogatását. A támogatási formák közül érdemes kiemelni néhányat. Az egyik, amikor a közvetlen KAP-kifizetések megmaradnak biztonsági hálóként a mezőgazdasági termelők számára. A támogatásra jogosult termelők évről évre közel 20 milliárd euró összegű, alapszintű jövedelemtámogatásban részesülnek. Ennek azonban feltétele, hogy a gazdák a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó, szigorúbb előírásokat (GAEC-előírások) alkalmazzanak. A jövőben várhatóan az EU mezőgazdasági területeinek közel 90 százaléka meg fog felelni a GAEC-előírásoknak.
Az új KAP továbbá magasabb állami támogatást irányoz elő azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. A kis- és közepes méretű gazdaságok 25 uniós országban magasabb jövedelemtámogatásban részesülnek, amelyet az összes közvetlen kifizetés 10,6 százalékát kitevő, átcsoportosítással nyújtható támogatás biztosít. Ez évente 4 milliárd eurót fog kitenni, ami 2,5-szöröse a jelenlegi, KAP 2014–2020 szerinti, átcsoportosítással nyújtható kifizetéseknek, amelyeket csak tíz tagállam alkalmaz.
Az is egy formáció, hogy a mezőgazdaságot érintő válsághelyzetek kezelésének segítése céljából az uniós gazdaságok 15 százaléka kap támogatást biztosítási díjak jegyzéséhez, illetve kölcsönös kockázatkezelési alapokban vagy más kockázatkezelési eszközökben való részvételhez.
A fehérjenövények/hüvelyesek esetében a termeléstől függő jövedelemtámogatás formájában nyújtott támogatás szintje 2022-höz képest 25 százalékkal nő. Ez segít az uniós termelőknek csökkenteni a függőségüket bizonyos műtrágyák behozatalától és használatától. További tizenhét, nehézségekkel küzdő alágazat kap termeléstől függő támogatást, amely az uniós gazdaságok 21 százalékát fogja érinteni.
A gazdák is legyenek zöldek
A KAP tíz konkrét célkitűzése közül három közvetlenül kapcsolódik a környezetvédelem és az éghajlat kérdéséhez. A „nincs visszalépés” elv szellemében a tagállamok a KAP-tervekben kötelesek a jelenlegi helyzethez képest ambiciózusabb célokat kitűzni. Ennek köszönhetően az új KAP környezeti és éghajlati szempontból minden idők legambiciózusabb programja. A KAP stratégiai tervek közel 98 milliárd eurót, azaz a teljes KAP-források (uniós és társfinanszírozás együtt) 32 százalékát fordítják az éghajlat, a víz, a talaj, a levegő, a biológiai sokféleség és az állatjólét szempontjából előnyös, illetve a kötelező feltételességen túlmutató gyakorlatok ösztönzésére. Ezen összeg eszközök és alapok közötti megoszlását tekintve a közvetlen kifizetések 24 százalékát ökorendszerekre fordítják, és az összes terv vidékfejlesztési kiadásainak 48 százaléka teljes mértékben a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések szolgálatára összpontosít.
A stratégiai tervek arra fogják ösztönözni a gazdálkodókat, hogy fokozzák a talajban és a biomasszában való szén-dioxid-tárolást, csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG), és az EU mezőgazdasági területének legalább 35 százalékán megfelelő gazdálkodási gyakorlatok – például külterjes gyepterület-gazdálkodás, hüvelyesek és köztes növénykultúrák termesztése, szerves trágyázás és agrárerdészeti rendszerek – révén segítsék az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.
A mezőgazdasági termelőkre vonatkozó új kötelezettségek értelmében a KAP által támogatott szántóterületek mintegy 85 százalékán vetésforgót kell alkalmazni. Ez segít megtörni a kártevő- és betegségciklusokat és így csökkenteni a peszticidek használatát és kockázatait. Ezen túlmenően az uniós mezőgazdasági területek több mint 26 százaléka kap támogatást többek között az integrált növényvédelem, a kártevők elleni, vegyszermentes védekezés vagy a precíziós gazdálkodás alkalmazásához.
Ambíciózus törekvés az is, hogy 2027-ben az ökológiai termelésre nyújtott KAP-támogatás csaknem kétszer akkora területet érintsen, mint 2018-ban. Ez ugyanakkor a tervek szerint jelentős mértékben hozzá fog járulni az ökológiai gazdálkodással érintett területek növelésére vonatkozó, 2030-ig szóló tagállami célértékek teljesítéséhez, amelyek 5 és 30 százalék között mozognak. Nem beszélve arról, hogy a mezőgazdasági üzemekben folyó megújulóenergia-termelésébe tervezett beruházások 1556 MW-tal növelik az EU energiatermelési kapacitását.
Szociális megfontolások
Az EU vidéki térségei előtt számos kihívás áll, amelyeket az EU vidéki területeire vonatkozó, hosszú távú jövőkép is számba vesz. Ide tartozik az elnéptelenedés, az alapvető szolgáltatások gyenge színvonala és az azokhoz való hozzáférés, a foglalkoztatási lehetőségek és a megfelelő összekapcsoltság problémája. A KAP beruházásai az EU vidéki területeinek társadalmi és gazdasági szövetét erősítik.
Minden jóváhagyott tervben kiemelt helyen szerepel a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása, amelynek kapcsán az uniós országok túlteljesítették azt a minimumkövetelményt, amely szerint közvetlen kifizetéseik 3 százalékát kell a generációs megújulásra fordítaniuk. Összességében 8,5 milliárd eurónyi állami forrás segíti a fiatal mezőgazdasági termelőket vállalkozásuk elindításában, beruházásaiban és fenntartásában tevékenységük első éveiben. A 2023–2027-es időszakban várhatóan összesen 377 ezer új fiatal mezőgazdasági termelő telepedik le teljes értékű mezőgazdasági termelőként. Néhány tagállam további erőfeszítéseket kíván tenni azért, hogy ösztönözze a mezőgazdasági üzemek utódlását, támogassa a nemek közötti egyenlőséget a vidéki területeken, és javítsa a nők helyzetét a mezőgazdaságban.
A helyi fejlesztés fellendítését szolgálja az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 7,7 százaléka is, amely a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákra (úgynevezett LEADER-megközelítés) lett előirányozva. Ez 5 milliárd eurót tesz ki. Bevezetésüket követően e stratégiák várhatóan az európai vidéki lakosság 65 százalékát érintik majd.
A KAP-kifizetéseket most először kötik bizonyos uniós szociális és munkaügyi normák betartásának feltételéhez, miközben arra ösztönzik a kedvezményezetteket, hogy javítsák a mezőgazdasági üzemek munkakörülményeit. Így a stratégiai tervek támogatni fogják azokat a beruházásokat, amelyek vonzóbbá teszik a vidéki térségekben való életet és munkát, és ezzel a céljuk legalább 400 ezer új munkahely teremtése. Hasonlóképpen támogatni fogják a digitális technológiákba és szolgáltatásokba történő beruházásokat is az erőforrás-hatékonyság optimalizálása érdekében. Továbbá több mint 6 millió érintett részesül majd közvetlenül a KAP által finanszírozott tanácsadói, képzési és tudáscsere-programokból, illetve vesz részt az európai innovációs partnerség keretében megvalósuló innovációs projektekben. Ezek kiemelt hangsúlyt helyeznek a környezeti és éghajlati teljesítményre, illetve a szociális és vidéki szempontokra.
Az előzmények
Az Európai Bizottság 2018-ban terjesztette elő a KAP reformjára irányuló javaslatát, amely új munkamódszert vezetett be az uniós mezőgazdasági politika korszerűsítésére és egyszerűsítésére. Az új KAP-jogszabálycsomag hivatalos elfogadására 2021. december 2-án került sor.
A társjogalkotók a KAP stratégiai tervek tagállamok általi benyújtásának határidejét 2022. január 1-jében állapították meg. A tervek kézhezvételét követően az Európai Bizottság 2022. május 25-ig megküldte valamennyi tagállamnak az észrevételeket tartalmazó levelet. Az átláthatóság elvével összhangban e leveleket a tagállami visszajelzésekkel együtt közzétették az Európa-portálon. Ezt követően a bizottsági szolgálatok és a nemzeti hatóságok strukturált párbeszéd keretében vitatták meg a fennmaradó vitás kérdéseket, hogy megoldást találjanak rájuk, és véglegesíteni tudják a felülvizsgált KAP-terveket. Alaposan megvizsgálták, mennyire ambiciózusak a stratégiák az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi céljaihoz, illetve „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia céljaihoz való hozzájárulás terén.
Az Ukrajnával szembeni orosz agresszió nyomán kialakult nyersanyag- és energiaárválságra tekintettel az Európai Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy mérlegeljék KAP stratégiai tervük felülvizsgálatát az ágazat rezilienciájának megerősítése, a megújulóenergia-termelés fokozása és a szintetikus műtrágyáktól való függőség fenntarthatóbb termelési módszerek révén történő csökkentése érdekében. Természetesen összhangban az élelmezésbiztonságról és a műtrágyákról szóló közleménnyel. Ahhoz, hogy a gyorsan változó kihívások fényében továbbra is megfeleljenek a céljuknak, a KAP stratégiai terveket a végrehajtásuk során szorosan nyomon kell követni, és szükség szerint módosítani kell – hívták fel a figyelmet az Európai Bizottságnál.
