Gazdaság
Európa levágja a aranytojást tojó tyúkokat
Ahogyan korábban Nagy-Britanniában is történt, Magyarországon is pánikvásárlás alakult ki az üzemanyagoknál, amelyhez most decemberben a kőolajnál bevezetett hatvandolláros európai uniós beszerzési ársapka is hozzájárult – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója.
Az országos üzemanyaghiány Nagy-Britanniában is ellátási problémákat, a fogyasztói kereslet átmeneti megugrását okozta. Náluk volt egy speciális oka is a pániknak, a sofőrhiány, ami miatt a kutak jelentős köréhez nem tudták kiszállítani az üzemanyagot, ami tovább erősítette a felvásárlási lázat – tette hozzá az elemző.
Kiszelly Zoltán utalt a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által kifejtett okokra, miszerint az ársapka akkor fenntartható, ha a Barátság kőolajvezetéken zavartalanul érkezik az olaj, és ezt a finomítók fel is tudják dolgozni. Ám ezen feltételek közül mindkettővel adódtak és adódnak gondok, a százhalombattai finomítóban technikai problémák is jelentkeztek, a Barátság vezetéknél pedig az látszik, hogy a harcokban sérülnek meg fenntartó egységek, és le-leállnak – fogalmazott a politológus.
A Magyarországon kialakult pánikvásárlás kapcsán utalt arra is, hogy a nyár folyamán az OMV schwechati finomítójának leállása miatt a magyar kormány is hozzányúlt a stratégiai tárolókhoz, hogy ne legyen probléma az üzemanyag-ellátással, s segítséget nyújtott az osztrák társaságnak. Az átadott mennyiséget október végéig kellett volna visszaadnia partnerünknek, ám ez még nem történt meg, ami szintén hozzájárult a magyarországi átmeneti benzinhiányhoz.
Mindazonáltak Kiszelly úgy véli, Európa sokadszorra lábon lőtte magát az uniós ársapkával, a hatvandolláros kőolajárral. Jelenleg görög, ciprusi és máltai tartályhajók szállítják a kőolajat Indiába, ahol abból dízelt készítenek, s ugyanezen tartályhajók szállítják az indiai dízelt Európába.
Ha azonban hatvan dollár fölé megy ára, a szankció miatt már nem szállíthatják az uniós hajók – magyarázta a politológus. Európában eddig London volt a hajósbiztosítás központja. Az ársapkás szankció miatt Európának ez a monopóliuma eltűnik. Az unió 2035–2040-re ki akar szállni a fosszilis energia piacáról, ám a világ többé része ezt nem akarja. Azt látjuk – fogalmazott Kiszelly - , hogy Európa most az aranytojást tojó tyúkokat egymás után szépen levágja. A világ többi része pedig köszöni szépen, átveszi az európai tankerek és a londoni biztosítók üzletét.
Hozzátette, mi magyarok felmentést kértünk, ám azt tudni kell, hogy ahol a gyártás van, oda települ a kutatás-fejlesztés is. Ez tehát Kiszelly szerint újabb öngyilkos intézkedés az Európai Uniótól, amely Európa gazdasági meggyengüléséhez vezethet. Brüsszelben a zöldideológia jegyében eldöntötték, hogy a kontinensről kivezetik a fosszilis energiát, a szenet, a földgázt és a kőolajat. Ez tehát politikai döntés volt, amiről elfelejtették megkérdezni az európai társadalmakat – fejtette ki a politológus. Lesz helyette zöldhidrogén, csak az nagyon drága lesz. Olyan drága lesz az üzemanyag, hogy az emberek jelentős csoportja nem tudja majd megfizetni. Elektromos autó pedig nem juthat mindenkinek – mondta.
Kiszelly Zoltán szerint az európai politikai elit a mi életünkkel kísérletezik, a világ többi részének esze ágában sincs kivezetni a fosszilis energiát.
