Gazdaság

Oltalom alá kerül a Szabolcsi alma és a Lajta sajt

Idén 81-re emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős magyar agrártermékek száma

Az oltalom alatt álló elnevezések rendszere az a kiemelt eszköz a Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül, amellyel a bejegyzett földrajzi árujelzőt viselő agrártermékeket jogszerűen lehet védeni és népszerűsíteni. Használatukkal lehetőség nyílik a hazai agrártermékek uniós és harmadik országos piacain történő megkülönböztetésére, védelmére és népszerűsítésére – mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Termelői Közösségek Napján, csütörtökön a tárca közleménye szerint.

Oltalom alá kerül a Szabolcsi alma és a Lajta sajt
Oltalom alá kerül a Szabolcsi alma is
Fotó: Pexels

A helyettes államtitkár köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének nemrég történt elfogadása biztosítja, hogy 2023 és 2027 között több mint 5300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az agrárium számára. Ebben bővülő lehetőségekkel, markánsan megjelenik a termelői közösségek támogatása is.

Hozzátette, a minisztérium célkitűzése, hogy az agrárgazdaság területén a termelői közösségek egyre több földrajzi árujelzős termékre nyújtsanak be oltalom iránti kérelmet, éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel és élvezzék azok előnyeit.

A tárca a Földrajzi árujelzők programja keretében aktív szakmai segítséget nyújt a termelői csoportosulásoknak termékleírásaik elkészítéséhez és kérelmeik benyújtásához. A Földrajzi árujelzők program eredményeként idén már 81-re emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős magyar agrártermékek száma, legutóbb a

Derecske alma és a Nagykörűi ropogós cseresznye részesült uniós elismerésben.

További 11 agrártermék, közöttük a Szabolcsi alma, a Lajta sajt és a Borzag pálinka oltalmi eljárása folyamatban van, és annak lezárásáig átmeneti nemzeti oltalmat élveznek.

Az AM a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) program keretében 2010 óta pályázati rendszert működtet a HÍR védjegy használati jogának elnyerésére. A pályázaton hagyományos és tájjellegű termékekkel lehet részt venni.

A védjegy bejegyzésének 20. jubileumi évében 13 pályázó 22 terméke nyerte el a védjegyhasználat jogát, velük együtt 211-re nőtt a HÍR védjegyes termékek száma.

A helyettes államtitkár arra emlékeztetett, hogy az Országgyűlés december 7-én elfogadta az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslatot, amely megfelelő jogszabályi környezetet teremt a termelői közösségek számára, hogy a földrajzi árujelzők oltalmából fakadó előnyöket jobban ki tudják használni.

Kapcsolódó írásaink