Gazdaság

Agrárminisztérium: A cirok a jövő fontos takarmánynövénye lehet

A ciroknak a termésbiztonság mellett alacsonyabb a termelésiköltség-szintje

A kukorica részleges kiváltására lehet alkalmas a szemescirok takarmánynövényként, hiszen rosszabb termőterületeken és aszályos években is kedvező hozamokra képes, ez a termésbiztonság pedig felértékelődő szempont minden gazdálkodónak – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen a cirok jövőben betöltött szerepéről, felhasználási lehetőségeiről esett szó. Az eseményről az Agrárminisztérium (AM) közleményben tájékoztatta az MTI-t kedden.

Agrárminisztérium: A cirok a jövő fontos takarmánynövénye lehet
Cirok
Fotó: Wikipedia

Az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt érdemes az eddig termesztett szántóföldi növények mellé olyan alternatív növényi kultúrákat, így a cirkot is felvenni a vetésforgóba, amelyek jobban bírják a megváltozott klimatikus viszonyokat – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a közlemény szerint.

Az államtitkár utalva az Európában már régebben és ma már itthon is zajló takarmányozási kísérletekre, úgy fogalmazott: az eredmények alapján a szemescirok tényleges alternatívát és kiegészítő lehetőséget jelent a kukorica és más haszonnövények mellett az állati takarmányozásban, amellyel érdemes számolni.

A cirok a termésbiztonság mellett alacsonyabb termelési költségszintjével, toxinmentességével, ugyanakkor a kukoricához hasonló beltartalmával a kevéssé jó minőségű termőterületeken eredményesebben termelhető a kukoricánál – sorolta Feldman Zsolt a cirok kedvező tulajdonságait.

A növény termőterülete az elmúlt években folyamatosan nőtt: míg 2010-ben mindössze ötezer hektáron, 2019-ben huszonháromezer hektáron, addig mára harmincezer hektáron termesztik. Akár százezer hektár további olyan hazai mezőgazdasági terület is lehet, ahol más haszonnövénynél eredményesebben és jövedelmezőbben termeszthető, hiszen az idei rendkívül nehéz évben is öt-hét tonna/hektáros hozamok érhetőek el vele. Az immár évtizedes hazai termesztési gyakorlat kialakította a megfelelő, hazai viszonyokra adaptált termesztéstechnológiát, és megjelent az érdemi piaci kereslet is a növényre – mondta Feldman Zsolt.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is úgy vélte, hogy a száz év óta nem tapasztalt rendkívüli aszály, és a szomszédunkban zajló háború is alternatív növények termesztésére készteti a gazdákat. Elengedhetetlennek nevezte, hogy a kukorica mellett megtalálják azt a növényt, amely beltartalmi adottságaival, termesztési biztonságával, eladhatóságával a kukorica versenytársa lehet. Ilyen például a cirok – mondta.

Kapcsolódó írásaink