A biogáztermelés helyzete és jövője Magyarországon

A biogáz előállításával, felhasználhatóságával kapcsolatban a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője, Toldi Ottó és Bera Péter, az intézet körforgásos gazdaság szakértői szakpolitikai elemzést készítettek, melyben leírják, április 8-án állította le az EU az ötödik szankciós csomag részeként a szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból történő importját. A június 3-án elfogadott hatodik szankciós csomag pedig megtiltotta a tengeren szállított orosz nyersolaj és finomított termékei behozatalát, meghagyva a lehetőséget a vezetéken szállított olajjal való kereskedelemre.

A közleményből kiderül, a bizottság ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy egy időben nem definiált átmeneti időszak után, a kőolaj behozatal további korlátozására készül, és inkább előbb, mint utóbb a földgáz is szankciós célkeresztbe kerül. Magyarország földgázfogyasztásának a 85 százalékát importálja, az import túlnyomó része Oroszországból érkezik. Ezért minden, a földgázimport csökkentésére lehetőséget adó megoldást mérlegelnünk kell.

Az új Nemzeti Energiastratégia eredeti menetrendje szerint a hazai biogáz-potenciál 2030-ra földgázfogyasztásunk egy százalékának kiváltására ad reális lehetőséget, ami évi 85 millió köbmétert jelent. A stratégia alkotói 2040-re további növekedést prognosztizáltak, így a hazai biogáz-potenciál akkorra elérheti a 100 millió köbmétert is. A biogáztermelésben azonban ennél sokkal nagyobb potenciál van, a termelés felfuttatásával a fosszilis földgázimportunk akár 25 százaléka is kiváltható.

A szakértők úgy magyarázzák az elemzésben, a biogáz megújuló energiaforrás, szerves anyagok bomlásakor keletkezik oxigénmentes körülmények között, mikrobák közreműködésével. Fő alapanyaga az állati hígtrágya, növényi- és vágóhídi hulladékok, energianövények, szennyvíziszap, kommunális szerves hulladék, melyből többféle mikrobiális fermentáción alapuló technológiával, különböző méretű és teljesítményű biogázüzemekben hő- és villamos energiát termelnek, legtöbbször kapcsoltan. A biogáz fő alkotóelemei a metán, a szén-dioxid, de nyomokban nitrogént, hidrogént, kénhidrogént és ammóniát is tartalmaz.

A biogáz tisztításával és szén-dioxid-tartalmának leválasztásával biometánt kapunk, ami kémiailag és fűtőértékében semmiben sem különbözik a fosszilis földgázban levő metántól, tehát a földgázt részben kiváltva minden olyan célra hasznosítható, amire ma fosszilis földgázt használunk. A fermentáció után visszamaradt biomassza maradék (vagy más néven zagy) pedig komposztálható, elsősorban a termőtalajok tápanyag-visszapótlására használható, de a legújabb mezőgazdasági trendeknek megfelelően növénykultúra-specifikus funkcionális talajokat is gyártanak belőle. Ezzel a komposzttal vegyipari üzemekben energiaigényes technológiával gyártott műtrágyák válthatók ki.

A kormány az új Nemzeti Energiastratégia megfogalmazása szerint a biogáz termelésére, tisztítására és gázhálózatba táplálására nagy potenciállal rendelkező, közepes támogatási igényű opcióként tekintett az európai energiaválság és az orosz–ukrán háború előtt is, amely a megújulóenergia-használat növelésére vonatkozó és a dekarbonizációs célok teljesítéséhez is hozzájárulhat. A biogáz a földgázhálózattal nem rendelkező vagy a meglévő hálózatot nagyon alacsony szinten kihasználó települések költséghatékony, helyi erőforrásokra alapozott és klímasemleges energiaellátását is képes biztosítani. Ehhez azonban a jelenlegi szabályozási keretek működőképességét felül kell vizsgálni, mert a hazai biogáz-potenciál kihasználásán van mit javítani.