Egyre korábban kezdünk önálló életet

Az Európai Unió átlagában 2006 és 2019 között folyamatosan csökkent, majd 2020-ban, feltételezhetően összefüggésben a koronavírus-járvánnyal, ismét növekedésnek indult, tavaly pedig 26,5 éves életkorral stagnált a szülői otthon elhagyásának átlagos időpontja – ismertette közleményében az OTP Ingatlanpont.

Az EUROSTAT adatai alapján az egyes országok között továbbra is markáns különbségek figyelhetőek meg, északról délre és nyugatról keletre haladva emelkedik a fiatalok otthonelhagyásának átlagos életkora.

„Az, hogy a szülői lak elhagyásának átlagéletkora emelkedik vagy éppen csökken, hosszú távon az ingatlanpiaci folyamatokkal is összecseng. A Magyarországra vonatkozó statisztikák alapján az átlagéletkor 2010-től egészen 2018-ig csökkent, amikor feltételezhető, hogy a folyamatosan emelkedő ingatlanárak miatt már egyre kevesebben tudtak otthonról elköltözni. Majd megérkezett a koronavírus-járvány és a lezárások, ezek hatására 2020-ban sokan elhalasztották a költözés időpontját, aztán tavaly, az ingatlanpiac élénkülésével ismét csökkent a mutató” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Bár az összes tagállamra és az Európai Unió átlagára vonatkozó statisztika nem érhető el, így hosszú távú következtetéseket sem lehet még levonni, az EUROSTAT adatai¹ alapján a „fészekelhagyó” átlagéletkor csökkenése mellett a tavalyi évben a lakások túlzsúfoltsága is jelentősen változott Magyarországon. 2020-ról 2021-re a teljes lakosságra vetítve 19 százalékról 13,5 százalékra csökkent a túlzsúfoltsági ráta, ami az ilyen lakásban élők arányát határozza meg a rendelkezésre álló szobák száma, a háztartás mérete, valamint a háztartás tagjainak kora és családi helyzete alapján.

Ez a mutató Magyarországon a megelőző évben is csökkent, a 2021-es nagy arányú változáshoz pedig hozzájárulhatott az is, hogy a szülői háztartások zsúfoltságát csökkentették a nagyobb számban elköltöző fiatalok, akik az igényeiknek jobban megfelelő méretű otthonokba tudtak önálló életet kezdeni.

„A lakhatás környezeti és energetikai szempontjai egyre inkább beépülnek a mindennapjainkba és közbeszédbe. Így azáltal, hogy a fiatalabb korosztályok – akik feltételezhetően eleve nyitottabbak ezekre a témákra – nagyobb arányban jelennek meg az ingatlanpiacon, elképzelhető, hogy még gyorsabban alakulnak át az ingatlanpiaci preferenciák és a rezsidíjak várható emelkedése is azt feltételezi, hogy ez a tendencia a korábbiaknál gyorsabban és nagyobb teret fog nyerni” – tette hozzá Valkó Dávid.

A távmunka elterjedése, ami a fiatalabb korosztályt feltételezhetően nagyobb mértékben érinti, szintén az alacsonyabb rezsiköltségű és otthoni munkavégzésre alkalmas ingatlanok iránt növelheti a keresletet. Az agglomerációs ingatlanok árelőnye az elmúlt években itt megfigyelhető robbanásszerű drágulás következtében jelentősen lecsökkent, és az ingázás költsége is fontos szempont lesz ebben a szegmensben.