Gazdaság

Gáz helyett a fához fordulnak Nyugat-Európában

Miközben egyre inkább szorítja az energiaválság Európát, nyugaton az emberek a fa felé fordulnak, ez Európai Unió szerint azonban ez már nem fenntartható. 

Gáz helyett a fához fordulnak Nyugat-Európában
Nyugat-Európában versenyt futnak az emberek az olcsóbb fűtőanyagokért. Képünk illusztráció
Fotó: AFP/NurPhoto/Michal Fludra

Egyre rosszabbak a kilátások Európában, ahogy közeledik a tél, az egekbe szökő energiaárak egyre több európait késztetnek arra, hogy alternatív fűtőanyagokat halmozzon fel, illetve kályhákat, és egyéb fűtőberendezéseket vásároljon. 

Németországban, ahol a lakások majd felét gázzal fűtik, az emberek egy biztosabb energiaforrás felé fordulnak. A tűzifaárusok a helyi médiának elmondták, hogy alig tudnak megbirkózni a kereslettel. Az országban a falopások száma is emelkedik. 

A Németországgal szomszédos Hollandiában pedig arról számolnak be a tűzifa-kereskedők, hogy ügyfeleik minden eddiginél korábban kezdték megvásárolni a tüzelőt. Belgiumban is küzdenek a kereslettel a fakitermelők, miközben az árak – az egész régióhoz hasonlóan – meredeken emelkednek. Eközben Dániában egy helyi kályhagyártó arról számolt be, hogy az idei nyereség az előrejelzések szerint meghaladja a 16 millió koronát (kétmillió euró), szemben a 2019-es 2,4 millióval. 

Valójában nem az ukrajnai konfliktus az egyetlen oka az energiaválságnak. Az áremelkedés már 2021-ben is megfigyelhető volt, többek között az világjárvány miatt megszakadt ellátási láncok, a kínai energiaválság, valamint a szélsőséges időjárás miatt. Ehhez a helyzethez jött még az ukrajnai konfliktus kirobbanásakor az Oroszország elleni szankciók – majd Moszkva válasza a korlátozásokra – amelyek az egekbe repítette az árakat.

A fa energetikai célú elégetése ugyanakkor nem újdonság az unióban. Az elmúlt évtizedben még a blokk környezetvédelmi céljainak eléréséhez is az egyik legjobb módszernek tartották. Az EU 2009-es, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvének (RED) első változata még rámutatott, hogy a fa elégetését az előnyben részesítendő energiaforrások között kell számon tartani – ezt a pontot azóta számos környezetvédő vitatja.

A Natural Resources Defense Council nevű civilszervezet adatai szerint az európai országok évente hétmilliárd dollárt költenek az energia- vagy hőtermelésre használt fa elégetésének támogatására.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának elemzése szerint az EU a legnagyobb fapelletpiac, 2021-ben 23,1 millió tonna fapelletet fogyasztott el, ami várhatóan idén rekordot dönt majd. Ezzel ugyanakkor az a probléma merül fel, hogy az EU pellet iránti kereslete az elmúlt tíz évben jelentősen meghaladta a hazai termelést, és ez a főként Oroszországból, az Egyesült Államokból, Fehéroroszországból és Ukrajnából származó import növekedését eredményezte.

Az ukrajnai konfliktus kitörése után viszont az EU betiltotta az Oroszországból és Fehéroroszországból származó faanyagimportot, míg az Ukrajnából származó exportot a harcok nehezítik. Az Egyesült Államok ugyanakkor ezzel is jól jár, mivel a hiányt ő pótolja, a kialakult helyzetben pedig a fapellet átlagára több mint 20 százalékkal emelkedett. 

Idén az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága új szabályokról szavazott, amelyek meghatározzák, hogy mi tekinthető „fenntartható biomasszának” a megújuló energiáról szóló felülvizsgált irányelv értelmében. Úgy döntöttek, hogy az elsődleges faipari biomassza – lényegében a feldolgozatlan fa – nem tekinthető a továbbiakban megújuló energiaforrásnak, és nem jogosult ösztönzőkre. 

A német szélerőművek rombolják a klímát

Miközben Németország versenyt fut a szélerőművek építésével, aggodalomra ad okot, hogy a szélturbinákból a világ legerősebb üvegházhatású gázaként azonosított vegyi anyag kerül a levegőbe. A Németország feletti levegőben végzett mérések szerint az ország a legrosszabbul teljesít Európában, ami a rendkívül veszélyes kén-hexafluorid (SF6) nevű anyagot illeti. A vegyi anyagot a szélturbinák gyártása során használják, és a környezetbe kerül. Mivel Németország Európában vezető szerepet tölt be a szélturbinák használatában, a tudósok szerint ez a fő tényező a németországi SF6-értékek kivételesen magas szintje mögött. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint az SF6 „klímagyilkos”. Valójában több mint huszonhatezerszer károsabb az éghajlatra, mint a szén-dioxid. A kén-hexafluorid olyan gáz, amelyet az ipari vállalatok tökéletes szigetelőanyagnak tartanak, és bár számos más gyártási ágazatban betiltották, a szélturbinákban még mindig széles körben használják.  A Taggeschau német portál beszámolója szerint, ha egyszer a légkörbe kerül, több mint 3000 évbe telik, amíg  lebomlik és inaktívvá válik. Évtizedek óta ismert, hogy az anyag mennyire veszélyes. A Kiotói Jegyzőkönyv már 1997-ben előírta, hogy az SF6 kibocsátását korlátozni kell. Németország tömegesen megsérti ezt a kikötést, és ezt a légköri adatok is bizonyítják. A Taggeschau szerint a tudósok arról számolnak be, hogy az SF6 szintje 50 százalékkal magasabb, mint amit az ipar által szolgáltatott jelenlegi kibocsátási adatok sugallnak. Ez erős bizonyíték arra, hogy Németország több kén-hexafluoridot bocsát ki, mint amennyit jelentenek.

Kapcsolódó írásaink

Brüsszel bort iszik, és vizet prédikál

ĀAz alternatíva, amit az EU a tagállamoknak ajánl az orosz vezetékes földgáz kiváltására, az a kitűzött klímasemlegességi célokkal egyáltalán nem összeegyeztethető

Káros a klímára az LNG

ĀAz Európai Unió cseppfolyósított földgázt előnyben részesítő politikája nemcsak az európaiak pénztárcájára veszélyes, hanem a környezetre is