Gazdaság

6,5 százalékos GDP növekedés

Hasít a magyar gazdaság, a háború nem törte meg a lendületet

A második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához viszonyítva, elemzők hat százalék körüli értéket vártak. Eközben - az Eurostat becslése szerint - az uniós GDP növekedés a vártnál kisebb, 0,6 százalék, Németországé például nulla.

6,5 százalékos GDP növekedés
A szállás és a vendéglátóhelyekre is visszatértek a vendégek, ez is hozzájárult a GDP bővüléséhez
Fotó: MTI/Balázs Attila

Az első negyedéves 8,2 százalékos növekedés után még mindig lendületben a gazdaság az elhúzódó háború ellenére is, 6,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék a második negyedévben - közölte Facebook-posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter. Ez az eredmény  az uniós rangsorban is előkelő helyet biztosít hazánknak. 

A növekedéshez az aszály sújtotta mezőgazdasági ágazaton kívül minden szektor hozzájárult. Negyedéves összevetésben is jelentős a bővülés, az előző időszakhoz képest 1,1 százalékos a gyarapodás - tudatta a KSH.

Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője a Magyar Hirlap megkeresésére elmondta, az iparon belül az elektronikai szektor teljesítménye kiemelkedő, de az élelmiszergyártás, valamint a vendéglátás is jelentősen hozzájárult a bővüléshez. Legutóbbi azért, mert a pandémia után újra megteltek a szálláshelyek és visszatértek a külföldi turisták. 

Élelmiszerekre nagy volt a kereslet, sőt, egyes hatósági áras termékekre pedig még a határon túlról is lehetett valamekkora igény. A szállítmányozás-raktározás szerepe  sem elhanyagolható, ennek kapcsán sokáig lassú  bővülést mért a KSH, majd felülvizsgálta az adatsorát: itt is visszapattanás látszik - mutatott rá az elemző Hozzátette: az ellátási láncok (várható) zavarai miatt megjelent a készletezés, ha az alkatrészek legjava már rendelkezésre áll, azt inkább felhalmozzák és úgy várják meg a hiányzókat, bár ez a tendencia az első negyedévben is megfigyelhető volt.

Nem mozdult el ugyanakkor érdemben a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi devizapiacon a második negyedévi magyar GDP-adat ismertetése után. A magyar fizetőeszköz az utóbbi két napban alul teljesítő volt a régiós devizákhoz képest. A valós ok, amiért a pozitív GDP-adatok nem befolyásolták az árfolyamot, a különböző kockázati tényező felerősödése.

Az egyik ilyen, Magyarország energiakitettsége: igen nagy arányban függünk az orosz energiahordozóktól, és az energiaimport-arányunk is magas. A másik kockázat, hogy még mindig nincs végleges megállapodás Brüsszellel az uniós forrásokról, de ott húzódik a háttérben a dollár erősödése is, ami nem csupán a kockázatkerülésnek, hanem az Egyesült Államok és Kína Tajvannal kapcsolatos geopolitikai vitájának is köszönhető. Egyébként Kína gazdasági növekedése is lassul.

Összefoglalóan elmondható, hogy a nagy folyó fizetési mérlegű országok (amilyen hazánk) valamint a negatív kockázati tényezők előtérbe kerülése az, amiért a várakozásokat némileg meghaladó kedvező adat nem befolyásolta a hazai fizetőeszköz árfolyamát.

A Fidesz úgy reagált: az elhúzódó háború és az energiaválság ellenére 6,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a második negyedévben, ez a magyar emberek és vállalkozások munkájának, valamint a nemzeti kormány intézkedéseinek is köszönhető. Az elhibázott brüsszeli szankciók azonban mélyítik az energiaválságot és háborús gazdasági válság felé sodorják egész Európát. A Fidesz-KDNP ezért továbbra is támogatja a kormány azon törekvéseit, amivel az elhúzódó háborús helyzetben is meg tudjuk védeni az ország biztonságát, a magyar embereket és családokat, a rezsicsökkentés eredményeit, a munkahelyeket, a nyugdíjakat. Sajnálatos, hogy a Gyurcsány vezette baloldal most sem a magyar emberek oldalára állt és következetesen támadják a magyar embereket segítő intézkedéseket. Gyurcsányékkal se gazdasági növekedés, se rezsicsökkentés nem lenne, újra a megszorítások és a tömeges munkanélküliség korszaka térne vissza.

Eközben az Unióban

Az euróövezet gazdasága a második negyedévben az első becslésnél némileg kisebb mértékben nőtt éves és negyedéves összevetésben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán ismertetett adatai szerint. A végleges adatot szeptember 7-én ismertetik.

Az euróövezet hazai összterméke (GDP) 0,6 százalékkal bővült a június végéig tartó három hónapban a július végén ismertetett, első becslésben szereplő  0,7 százalék helyett. Az első negyedévben 0,5 százalékkal bővült a GDP.

Az Európai Unióban a második negyedévben 0,6 százalékkal nőtt negyedéves bázison a hazai össztermék, az első becslésben szereplő adattal és az első negyedévivel is megegyező mértékben.

Az egy évvel korábbit az euróövezeti GDP 3,9 százalékkal, az uniós GDP 4,0 százalékkal haladta meg a második negyedévben. A július végi első becslésben az euróövezet és az Európai Unió második negyedévre vonatkozó GDP-növekedési adata egyaránt 4 százalék volt. Az első negyedévi éves növekedés az euróövezetben 5,4 százalék, az EU-ban 5,5 százalék volt.

A német gazdasági növekedés negyedéves szinten nulla volt, illetve néhány ország, így Lengyelország (-2,3 százalék), Lettország (-1,4 százalék), Litvánia (-0,4 százalék) és Portugália (-0,2 százalék)  gazdasági teljesítménye zsugorodott.     Negyedéves összevetésben a legnagyobb mértékben Hollandiában nőtt a GDP, 2,6 százalékkal, illetve Romániában 2,1 százalékkal és Svédországban 1,4 százalékkal.

Kapcsolódó írásaink