Gazdaság

Összeomlóban Nyugat-Európa energiaellátása

Idén egész Európa az elmúlt évtizedek legdurvább telét élheti át. Nem csak Németországban és Romániában vannak energiaellátási problémák, hiszen már Olaszországban és hozzájuk hasonlóan Franciaországban is azt tervezik, hogy szükség esetén korlátozzák egyes termelő ágazatok energiafogyasztását.

Összeomlóban Nyugat-Európa energiaellátása
Európa még nem találkozott ilyen szintű kihívással
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Nem tudja garantálni az Északi Áramlat részét képező egyik kritikus fontosságú létesítmény biztonságos működtetését, mert kétségesnek tartja, hogy Kanada tényleg visszajuttatja-e a gázvezeték karbantartás alatt álló turbinaberendezését – közölte a Gazprom.

A múlt hét végén Kanada már jelezte, hogy úgy döntött, az Oroszországgal kialakult energiaválság enyhítése érdekében visszaadja Németországnak az Északi Áramlat portovajai kompresszorállomásának turbinaberendezését, amely jelenleg a Siemens csoport műhelyében van a québeci Montreal közelében.

Ugyanakkor a Gazprom közleménye szerint nem rendelkezik egyetlen olyan dokumentummal sem, amely arra utalna, hogy a Siemens tényleg visszaszállítaná a turbinát Kanadából, ezért azt hangsúlyozták, hogy ilyen körülmények között lehetetlen nyilatkozni arról, sikerül-e biztosítani a portovajai kompresszorállomás működését.

Olaf Scholz ugyanakkor szerdán épp arról adott ki közleményt, hogy üdvözli Kanada döntését, hogy visszajuttatják a turbinát Németországba. Szerinte Kanada lépése biztosítja gázellátásunkat, aminek köszönhetően Németország és Európa továbbra is képes lesz Ukrajna humanitárius, anyagi és katonai támogatására.

Az Északi Áramlaton keresztül leállították a szállításokat hétfőn a terveknek megfelelően a rendes évi karbantartási munkák miatt. A munkálatok július 21-ig tartanak. Ez alatt a tíz nap alatt nem szállítanak gázt a vezetéken keresztül Németországba. Európa attól tart, hogy Oroszország a karbantartás befejeztével nem indítja újra a gázszállítást, ami tovább súlyosbítaná a kontinens energiaválságát.

Az EU-nak súlyos árat kell majd fizetnie az Oroszország elleni szankciókért, mivel idén a kontinens az elmúlt évtizedek legdurvább telét élheti át – mondta Kelemen Hunor román miniszterelnök-helyettes szerdán a B1 televíziónak.

„Először is, nekünk, az Európai Uniónak kell megfizetnünk az Oroszország elleni szankciókat. Az igazat megvallva, ezen a télen mindannyian meg fogjuk fizetni az árát, miközben sajnos semmi jele annak, hogy a háború vége közeleg. Kemény tél lesz, talán az elmúlt 40-50-60 év legdurvábbja" – mondta a tévécsatornának.

Kelemen Hunor szerint Ukrajna és Oroszország konfliktusa a vártnál tovább fog tartani, és ez az EU-t is meg fogja terhelni. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor megvédte a Nyugat által Moszkva ukrajnai katonai hadjáratára válaszul bevezetett szankciókat, mondván, Európának „nem volt más befolyása".

„Románia földgázszükségletének mintegy 80 százalékát tudjuk fedezni, de körülbelül 2 milliárd köbmétert kell majd a piacon vásárolnunk. Ha ez nem sikerül, akkor bizonyára gondjaink lesznek, de meg vagyok győződve arról, hogy vásárolni fogunk gázt, lesz áramunk, és ez a kompenzáció lehetővé teszi, hogy átvészeljük a telet" - magyarázta.

De nem csak Németországban és Romániában van vészhelyzet. Az olasz kormány háromlépcsős vészhelyzeti tervet készített a gázhiány miatt. Már most is érvényben van az, hogy a közhivatalokban télen nem lehet 19 foknál magasabb a hőmérséklet, nyáron pedig 27 foknál alacsonyabb.

A kormány azonban kész kiterjeszteni ezeket a határértékeket a magánlakásokra és az irodákra is, akár ennél is szigorúbb határértékekkel. A terv olyan további intézkedéseket irányoz elő, mint például a szénerőművek nagyobb fokozatra állítása, az energiaigényes iparágak energiafelhasználásának korlátozása, az éjszakai közvilágítás lekapcsolása és fűtés további korlátozása.

Olaszországhoz hasonlóan Franciaországban is azt tervezik, hogy szükség esetén korlátozzák egyes termelő ágazatok energiafogyasztását. Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter kijelentette, hogy ha a helyzet romlik, akkor azokban az ágazatokban, ahol magas az energiaigény arra kérhetnek egyes cégeket, hogy - legalább időszakosan - fogják vissza termelésüket.

Spanyolország sem kivétel, hiszen ott is bevezették a megszorítás egyik formáját. A közhivatalokat télen legfeljebb 19 fokra lehet fűteni, nyáron pedig nem lehet 27 fok alá hűteni.

Kapcsolódó írásaink