Gazdaság

Nagyobb szerepet kell adni a humántőkének

A versenyképességi fordulat mint a fenntartható felzárkózás előfeltétele címen tartott workshopot a a Budapest Center for Long Term Sustainability (BC4LS), amelynek hátteréül a jegybank Fenntartható egyensúly és felzárkózás címet viselő, száznegyvennégy pontból álló javaslatcsomagja szolgált.

Nagyobb szerepet kell adni a humántőkének
Baksay Gergely ügyvezető igazgató, MNB, Csiszárik-Kocsir Ágnes, az Óbudai Egyetem docense, Hegedűs Szilárd, a BGE docense, Budapesti Gazdasági Egyetem és Lentner Csaba közgazdászprofesszor tartott workshopot a BC4LS szervezésében
Fotó: BC4LS

A beszélgetést Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója moderálta, résztvevői Lentner Csaba egyetemi tanár és kutató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Budapest Center for Long Term Sustainability részéről, Csiszárik-Kocsir Ágnes egyetemi docens, dékánhelyettes az Óbudai Egyetemről és Hegedűs Szilárd a Budapesti Gazdasági Egyetem docense voltak.

„A 2020-szal kezdődő új évtized a válságok kora is lesz, de azt gondolom, páratlan lehetőségeket is magában hordoz majd, hiszen Magyarországnak arra a nemzetközi versenyképességi szintre kell eljutnia, amely jelenleg a legfejlettebb országokat jellemzi. A 2010-es és a 2019 –es év között egy extenzív felzárkózás valósult meg, ez volt Magyarország aranykora, amikor viszont elértünk volna az intenzív felzárkózási szakaszba, akkor jött a 2019-es válság” – kezdte az előadást Lentner Csaba.

Hegedűs Szilárd úgy fogalmazott, egy új helyzet állt fel, amikor a jövőkeresés zajlik sok ország esetében. Rengeteg olyan kérdés van, ami még nincs eldöntve, például, hogy a technológia milyen irányba fog haladni, milyen lesz a jövő autójának meghajtása. Jelenleg úgy tűnik, az elektromos autók állnak nyerésre.

Csiszárik-Kocsir Ágnes elmondta, a humán erőforrással szemben hatalmas kihívásokat támasztott ez az elmúlt évtized. Egyértelműen látszik, hogy amerre megy a világ, az egészen új kompetenciakészletet, új „skill”-eket kíván meg a humán tőkétől is, ami még több időbe telik, és amelyet a magyar gazdaság és a versenytárs gazdaságok is magukra tudnak szedni.

Az újfajta tudásbéli tőkeelemek kialakulása még jó idő, ami nekünk ebben előnyt fog jelenteni, az egy szisztematikus munkának lesz majd az eredménye, amelyre mindenképpen hangsúlyt kell fordítani. A pénzügyi tudatosság és kultúra alap, de ennél jóval több tudásbéli elemre lesz szükségünk a digitalizáció kihívásainak való megfelelésben.

Baksay Gergely szerint a globalizáció felé tartó évtized volt az előző, még olcsó volt az energia. Az Egyesült Államok nettó importőrből exportőrré vált. Az Egyesült Államok és Kína között kiéleződött a kereskedelmi verseny, amelynek következtében a termelés nem lesz annyira olcsó, mint korábban. És eljött a magasabb a kamatok kora. Az infláció is alacsonyabb volt, most pedig berobbant. Mi az, amin változtatnunk kell? – tette fel a kérdést az MNB ügyvezető igazgatója.

Lentner professzor válasza egy magyarországi példával indult. A válságra reagáló kormányzati intézkedések, az üzemanyagárstopot vagy az alapvető élelmiszerek árának beszabályozását nagyon hatékony lépésnek nevezte, majd összegezte, jól teljesít a lakosság irányába a rezsicsökkentési politika, amelynek következtében mérséklődik az infláció. Arra figyelmeztetett azonban, hogy ezek hatásos, de nem állandó megoldások.

Hangsúlyozta: egy ütőképes, versenyképes nemzetgazdaság inflációs sokkot úgy tud kivédeni, ha a gazdasági szerkezetét korszerűsíti. A gazdasági szerkezetben a szellemi tőkének, a humán tőkének nagyobb szerepet kell adni. A válságra kétségtelen, hogy lehet a hatósági árszabályozás politikáját tovább alkalmazni, sőt, kell is 2023-ban is ezt folytatni, de ezzel párhuzamosan a magyar nemzetgazdaságnak a kifejezetten versenyképességi pályára való átterelését nagyon erősen el kell kezdeni.

A jegybank száznegyvennégy pontos versenyképességi pontjában mindent világosan megfogalmaztak. A világban azokra a tektonikus lemezekre felpattanni, amelyek a fejlődést, az innovációt meghatározzák, ahhoz Magyarországon az adótörvényeken kell változtatni, a támogatási politikán kell változtatni, el kell mozdulni a digitalizáció, a zöldgazdaság, a körforgásos gazdaság irányába. Olyan termékskálával kell a világpiacon megjelenni, amelyek környezetbiztonságosak, magas minőségi követelményeknek felelnek meg.

Lentner Csaba úgy folytatta a beszélgetést, hogy a növekedési pálya, amit megvalósítottunk az jó, de a vállalati szektort tekintve, ha a kis- és középvállalkozói szektort nézzük, akkor Magyarország az utolsó négy európai uniós ország között van, amelyek a diplomás munkaerőt a legalacsonyabb mértékben foglalkoztatja. Magas hozzáadott mértékű terméket előállítani csak úgy lehet, ha szakképzett emberek foglalkoznak a termeléssel, előállítással és a kivitelezéssel. A kkv-szektorhoz, amely a piaci foglalkoztatottaknak a hetvenöt százalékát jelenti, állami kedvezményekkel, adótámogatási segítséggel kellene odanyúlni, hogy minél több diplomás ember kerülhessen élre.

Csiszárik-Kocsir Ágnes azt mondta, nagyon fontos azt is szem előtt tartani, hogy az az aktív korú munkavállalói réteg mely generációba tartozik, hiszen generációs különbségek léteznek. Teljesen másképp tudják megszólítani a vállalkozások egy Z generációs fiatalt, vagy az X, Y generációba tartozó munkavállalókat. Teljesen más elvárásokat és más feltételeket kell nekik biztosítani, és különbséget kell tennünk közöttük azért, hogy az a termelékenységi kiugrás, amit várunk, és ami a versenyképesség szempontjából kulcsmomentum, az megvalósuljon.

Az egyetemi docens úgy fogalmazott, hogy Magyarország nagyon jó irányba indult el. Számos kezdeményezés látható akár vállalati, vagy egyetemi oldalról. Nem tudjuk megkerülni a digitalizáció okozta kényszerpályát. Nagy a különbség a háztartások tekintetében, de azt gondolom elég sikeresen vettük az akadályt, amelyre a koronavírus-járvány rúgott rá bennünket, és amelynek meg kellett felelnünk.

„Van bőven hová fejlődnünk, de itt is a generációs különbségek figyelembe vételével például nagyon jó irányba fejlődhetünk. Kutatások bizonyítják, hogy az online csatornák használata egyre népszerűbb, egyszerűsödnek a bürokratikus kötelezettségek intéznivalói" – magyarázta. A digitalizáció tehát egyfelől kényszerpálya, másfelől olyan kapukat nyit meg előttünk, amelyeken át kell tudnunk sétálni a jövőben. Az oktatási intézményeknek nagyon nagy felelősségük lesz a jövő nemzedékének a digitális pályára terelésének szempontjából.

Lentner Csaba hozzáfűzte, Észtország, Litvánia, Lettország, óriásit teljesített az elmúlt évek során digitalizációs szinten. Amennyiben a 2010–19-es évtizednek a fejlődési teljesítményét nézzük, és az egy főre jutó GDP-t vizsgáljuk, és az Európai Unió 28-as átlagához képest ők bőven húsz százalék fölött vannak a felzárkózási ütemben, Magyarország hétszázalékos fejlettségi leszakadást tudott áthidalni. Vannak előttünk jó példák, amelyeket követni kell. A digitalizációban előre kell mozdulni. A képzésben erősítés kellene. Az egészségügyi ellátórendszerben el kellene érni azt, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a prevenció. Jó szabályozórendszerrel, jó ideológia mentén, a vállalati és kormányzati eltökéltség birtokában egy jó programmal megvalósítható a fejlődés.

Csiszárik-Kocsir Ágnes szerint a 2008-as válság egy jelentős mérföldkő volt a magyar családok és háztartások életében. Ez az időszak főpróba volt arra vonatkozóan, hogy hogyan tudunk egy viszonylag rossz helyzetből kilábalni. Azok az egyének és háztartások, akik megégették magukat a meggondolatlan hitelfelvételekkel – ami sajnos rengeteg esetben a pénzügyi tudatosság teljes hiányára vezethető vissza –, saját bőrükön tapasztalták a rossz pénzügyi döntések következményeit. Nagyon jó kezdeményezés volt a jegybank részéről, a kereskedelmi bankok részéről és a civil szervezetek oldaláról is, hogy kiemelten kezdtek foglalkozni a pénzügyi tudatosság kérdésével.

Ahhoz, hogy pénzügyi kultúráról beszélhessünk, időre van szükség. A legnagyobb szocializációs közeg a család, ahol az ember tudatossá válik. Mindenképpen fontos az, hogy a nagyszülők, a szülők, olyan mintát tudjanak mutatni, amelyekkel a döntéseket már tudatossággal hozzák a fiatalok. A megváltozott kamatkörnyezet és a világgazdasági változások és kihívások ismételten egy új leckét jelentenek a családok mindennapjaiban, amelyet csak és kizárólag a pénzügyi tudatosság mentén tudnak megvalósítani.


 

Kapcsolódó írásaink