Június végi kamatemelésről döntött a monetáris tanács

A monetáris tanács június 28-i döntése értelmében – amelyre a tanács kilenc tagja szavazott –, az alapkamat 185 bázisponttal, 7,75 százalékra emelkedett. Az O/N betéti kamatot 135 bázisponttal, 7,25, míg az O/N és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 135 bázisponttal, 10,25 százalékra növelték.

(A júniusi kamatdöntő ülést követően keddi, nem kamatdöntőnek meghirdetett ülésén további 200 bázisponttal, 9,75 százalékra nőtt a jegybanki alapkamat, amely így megegyezik az egyhetes jegybanki betét kamatával, illetve a kamatfolyosó két szélét is 200 bázisponttal emelte a testület.)

A jegyzőkönyv szerint a testület június végén már tárgyalt a további szigorításról, kifejezve ennek szükségességét.

A tanács megállapította: a beruházási ráta az átmeneti mérséklődés ellenére is magas szinten, 27 százalék felett stabilizálódik. A hazai GDP 2022-ben 4,5–5,5 százalékkal, 2023-ban 2,0–3,0 százalékkal, míg 2024-ben 3,0–4,0 százalékkal bővülhet.

Májusban az éves összevetésben számított infláció 10,7, míg a maginfláció 12,2 százalék volt. Az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerárak emelkedése költségoldalról tovább emeli a hazai inflációt. Az árdinamika várhatóan az őszi hónapokban tetőzik, majd ezt követően lassan mérséklődik.

Egyetértettek abban, hogy a jelenlegi környezetben az MNB legfontosabb feladata az infláció elleni küzdelem folytatása. Hangsúlyozták, hogy a jegybanknak meg kell akadályoznia a másodkörös inflációs hatások intenzív érvényesülését, ezzel biztosítva az inflációs várakozások hatékony, jegybanki célon való horgonyzását.

Áttekintve az elmúlt év kamatpolitikáját és a kilátásokat övező kockázatokat, egyetértettek abban, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat azonos szintre történő emelkedése világosan jelzi a jegybank erős elköteleződését az infláció elleni küzdelemben.