Gazdaság

Erős átárazás hatása jelent meg a júniusi inflációban

Az elemzők szerint a forint legkorábban a jövő év végén térhet vissza a toleranciasávba, és a pénzromlási cél stabilizálódása várhatóan csak 2024-ben következhet be

A nyersanyagok és az energia árának globális emelkedése széles körben érvényesült, így az üzemanyagok és a szabályozott árak nélkül számított kosárra számolt havi áremelkedés mértéke 1,7 százalék volt júniusban, ami jelentősen meghaladta az elmúlt éveket jellemző 0,1 százalékos júniusi értéket és négyszerese a tavalyi 0,4 százaléknak is – állapította meg a júniusi inflációs adatokhoz fűzött elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Erős átárazás hatása jelent meg a júniusi inflációban
Egyre inkább látszik, hogy az üzemanyagárstop inflációfékező tényező
Fotó: MH/Katona László

Júniusban az infláció egy százalékponttal emelkedett, a maginfláció 1,6 százalékponttal nőtt az előző hónaphoz képest, amit főként az élelmiszerek – a maginflációban a feldolgozott élelmiszerek – és az iparcikkek árindexének emelkedése okozott. Az üzemanyagok a termékkör árszintjének tavaly novemberig tartó emelkedése következtében éves összehasonlításban 0,7 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz.

Májushoz képest az élelmiszerek ára 2,8 százalékkal nőtt, míg az elmúlt években az árak mérséklődése jellemezte az élelmiszerárakat júniusban. Az élelmiszerek inflációja 23,7 százalékra emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt számottevően nőtt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak megküldött kommentárjában úgy fogalmazott a legfrissebb Központi és Statisztikai Hivatal (KSH) adatai kapcsán, hogy további gyorsulásra lehet számítani az inflációs mutatókban. A forint történelmi gyengülése vélhetően újabb ársokkot okozhat júliusban, miközben az extraprofit adók, a népegészségügyi termékadók és a jövedéki adók emelése is már júliustól megjelenhet a fogyasztói árakban – tette hozzá.

Szerinte mindezek mellett a tavalyi évi bázishatás is az éves bázisú áremelkedési ütem gyorsulásának irányába hat egészen szeptember–októberig. Vélhetően ekkor tetőzik majd az infláció, a jelenlegi számításaink alapján valahol 13 százalék felett. Eközben a maginfláció esetében a csúcspont elérheti akár a 15–16 százalékot is. Elmondása szerint, ami a monetáris politikát illeti, mivel a maginfláció is rendkívüli mértékben erősödik, az MNB-nek aligha lesz lehetősége visszakozni az elmúlt hetekben látott agresszív kamatemelési politikától.

A következő hónapokban további akár 100–100 bázisponttal is emelheti a kamatokat a jegybank. Annak érdekében, hogy minél hamarabb elérhető legyen a pozitív reálkamat környezet (a kamatok és a fő inflációs mutató különbözete), ami akár tartósan erősíthetné a forintot, nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy 13 százalék környékén álljon csak meg a jegybank a kamatemelésekkel – magyarázta a szakértő.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az árdinamika rövid távú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése, mivel az idei év első harmadában az áremelkedés döntő többsége importáltan érkezett hazánkba és ez rövid távon is igaz lesz. Ezzel együtt az egy éve megkezdett kamatemelési ciklus ellenére jelenleg 14–15 százalékkal gyengébb szinteken áll a magyar deviza euróval szemben, míg az amerikai dollárral összevetésben ez már harminc százalék mint egy évvel ezelőtt. Kifejtette: legkorábban jövő év végén térhet vissza a toleranciasávba és az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be.

Kapcsolódó írásaink