Megállapodott a klímavédelmi törvényekről az unió

Ez gyakorlatilag a belső égésű motorok végét jelenti az új személyautók és könnyű haszongépjárművek esetében. A szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatot az Európai Bizottság terjesztette be 2021 júliusában. A jelenlegi megállapodás egy újabb lépcső a javaslatok uniós törvénnyé válása felé.

A magyar kormány álláspontja egyértelmű: a klímaátmenetet a nagy szennyezőkkel kell megfizettetni, nem a lakossággal, új adók helyett ösztönzőprogramok kidolgozására van szükség – hívta fel a figyelmet Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Nyomatékosította: a jelenlegi javaslat kiterjeszti a szén-dioxid-kibocsátási rendszert a lakossági szektorra is, amelyet jelenlegi formájában Magyarország nem támogat, ugyanis ezzel tovább növelik a háztartások anyagi terheit, ami egyáltalán nem időszerű a háború, a globálisan megugró energiaárak és az infláció idején.

Ahogy arról már lapunk korábban beszámolt, az államtitkár szerint az a megfelelő módszer, ha a kvótakereskedelmi rendszert nem terjesztik ki a lakosságra, hanem zöldátmenetet ösztönző programokat nyújtanak az emberek számára úgy, hogy ne járjon teherrel az átmenet, ami az aránytalan többletráfordítással már nem érné meg.

Az öt javaslat az Irány az 55 százalék! elnevezésű klímavédelmi csomag része, amelynek célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU a világ harmadik legnagyobb kibocsátója.

Szintén beszámoltunk arról, miszerint sok elemző szerint nem szerencsés, hogy az EU a technológiai semlegesség elvét elvetve mindent az elektromos autózásra tett fel. Ezzel kapcsolatban Várkonyi Gábor autóipari szakértő azt mondta, hogy ezzel összességében az európai autógyártók versenyképességét ássák alá egy olyan időszakban, amikor történelmi mértékű átalakulás zajlik a szektorban.

A miniszterek a lakóépületek és a közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátásának megadóztatását is támogatták azzal a kitétellel, hogy az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2027-től vezessék be. A Reuters hírügynökség szerint feszült légkörben zajló tárgyalásokon megállapodtak egy 59 milliárd eurós szociális klímaalap létrehozásáról a 2027–2032 közötti időszakra, amelynek célja, hogy segítse a lakosság alacsony jövedelmű rétegeit a zöldátállás költségeinek viselésében. A miniszterek az EU jelenlegi szén-dioxid-piacának reformját is támogatták, amely arra kényszeríti az ipari létesítményeket és az erőműveket, hogy fizessenek, ha szennyeznek.

Az országok elfogadták az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának főbb elemeit, egyebek között azt, hogy 2030-ig 61 százalékkal csökkentsék a kibocsátást, illetve a hajózásra is terjesszék ki az előírásokat. Egyúttal 2027-ig megszüntetnék a légitársaságok számára kiosztott, ingyenes karbonkvótákat. A miniszterek két másik javaslatot is támogattak, amik célja, hogy megerősítsék a nemzeti kibocsátáscsökkentési célokat, illetve növeljék a természetes szén-
dioxid-elnyelő felületeket, például az erdőket.

Steiner Attila sikerként értékelte, hogy Magyarország az 59 mil­liárd euró nagyságú pénzügyi alapból átlag feletti arányban részesül.

Ez 2027 és 2032 között csaknem ezermilliárd forint pluszforrást jelenthet hazánk számára, amit a kvótakereskedelmi rendszer hatásainak ellensúlyozására és az energetikai átállást ösztönző programok kialakítására fordíthat.