Gazdaság

Nem működik az embargó

Nincsenek valódi alternatívák az orosz nyersanyag kiváltására

Bizonyíthatóan hatástalanok az uniós szankciós csomagok. Az unió állampolgárai látják egyértelmű hátrányát, miközben az orosz fizetőeszköz jelentősen erősödött, és valódi alternatívák sincsenek: az izraeli és egyiptomi gáz nem fogja megoldani Európa energiaellátási problémáit.

Nem működik az embargó
Fotó: MH

Noha az orosz fizetőeszköz értéke zuhanórepülésbe kezdett a háború első napjaiban, mára jelentősen erősödött. Emögött több ok is meghúzódik. Az egyik az, hogy az oroszok rubelben kérik a gáz ellenértékét. Ez a vevőkre semmiféle többletköltséget nem hárít, azonban mesterséges keresletet generál a rubel iránt. A másik tényező, hogy hiába vesz kevesebb orosz terméket Európa, ha más országok (különösen India és Kína) viszont egyre többet vásárolnak, lettek új felvevőpiacok.

Ismert tény, az orosz–ukrán háború következtében Európa rekord­inflációval néz szembe. Ugyanerre számítanánk Oroszország esetében is a szankciók miatt, azonban ott egy számjegyű maradt ez a mutató. Az orosz beszerzésimenedzser-index is kedvezően alakult összességében, június első napján már optimizmust mutató 51 volt az értéke, az oroszok gazdasági bővülést várnak.

Ha az Ural típusú olaj hordónkénti egységárát nézzük, hullámzás figyelhető meg, a mélypont 68 dollár volt, most százdolláros értéken áll. Ahogyan írtuk, az orosz olaj tartósan olcsóbb, mint a Brent és a WTI típus. Az orosz export hat százalékát adó földgáz ára több mint duplázott a háború kitörése óta.

Az embargó az előbbiek miatt nem az orosz, hanem az unió gazdaságát döntheti romba. A Bank of Spain elemzése szerint, amelyet a Reuters közölt, az orosz energiahordozók embargója a bruttó hazai termék 2,5–4,2 százalékának megfelelő gazdasági visszaeséssel járna az Európai Unió egészére nézve. A hatás erőteljesebb lesz az euróövezet három legnagyobb gazdaságában –Németországban, Olaszországban és Franciaországban –, valamint a kelet-európai országokban is, mivel nagyobb mértékben függenek az orosz energiaellátástól.

Az energiaembargóval kapcsolatos politikai kommunikáció és valós cselekvés – a legtöbb EU-tagállam esetében – elválik egymástól – ezt már Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője írta közösségi oldalán. Két példát is hoz. A szankciókat – a kommunikáció szintjén – leginkább sürgető Lengyelország azonos ütemben növelte importját, mint más szereplők. Németország pedig – annak ellenére, hogy a gazdasági miniszterük rendszeresen elmondja, hogy radikálisan csökkentették beszerzései­ket – továbbra is Oroszország második legfontosabb partnere.

Hortay Olivér posztjaiból kiderül az is, valódi alternatívák sincsenek az orosz nyersanyag kiváltására. Az izraeli és egyiptomi gáz nem fogja megoldani Európa energiaellátási problémáit –mutatott rá tegnapi bejegyzésében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy történelmi megállapodást kötött az izraeli és egyiptomi energiaügyi miniszterekkel. Eszerint az EU Egyiptomon keresztül vásárol majd izraeli cseppfolyósított földgázt. Számos cikk azt sugallja, hogy a megállapodás megoldást jelenthet az orosz gázfüggőségre.

A számok azonban egészen mást mutatnak – jelentette ki a szakértő. A megállapodás 2022-re mindössze kétmilliárd köbméter többletgázt biztosít az EU-nak. Az unió tavaly 155 milliárd köbmétert importált Oroszországból, amit a bizottság – a most készülő, hetedik szankciós csomag keretében – százmilliárddal szeretne csökkenteni az év végéig. Ebből ötvenmilliárd köbmétert cseppfolyósított földgázzal helyettesítene.

Az infrastrukturális problémák továbbra is fennállnak, EU nem rendelkezik megfelelő befogadási és szállítási kapacitással a vezetéken keresztül érkező gáz rövid távú pótlásához. Ezzel párhuzamosan tovább dolgoznak a karbonadó bevezetésén. Az Európai Parlament leszavazta a háztartásokat sújtó, központi karbonadó javaslatot, ami így visszakerült átdolgozásra a bizottsághoz. Ez Hortay Olivér szerint jó hír, de a karbonadót támogató baloldali politikusok valójában azért nem fogadták el a mostani javaslatot, mert szigorúbbakat szeretnének helyette.

Az Oroszországtól a legtöbb fosszilis tüzeloanyagot vásárló nyolc ország listája