Gazdaság

Az egyhetes betéti kamat emelésével az MNB a kockázatokra reagált

Az egyhetes betéti kamat szükséges mértékű emelésével az MNB a kockázati felárak növekedésére reagál, ez volt az indítéka a csütörtöki 50 bázispontos emelésnek is - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy háttérbeszélgetésen csütörtökön Budapesten.

Az egyhetes betéti kamat emelésével az MNB a kockázatokra reagált
A jegybankalelnök szerint a kamatemelési ciklus végétől egyelőre még „távol állunk”
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

 Kiemelte: látva az elmúlt időszak globális energia- és élelmiszerár-emelkedését, a jegybank várhatóan megemeli inflációs előrejelzését a júniusi Inflációs jelentésben az előző, márciusi jelentésben szereplő 7,5-9,8 százalékról.

Szükséges, hogy az egyhetes betét hozamát a swappiaci hozamok is lekövessék, az MNB ezentúl még erősebb hangsúlyt fektet erre a területre; a jegybank beavatkozásaival szűkíti a likviditást - jegyezte meg.

Az alelnök jelezte, hogy a monetáris politika számára kulcskérdés az inflációs várakozások megfelelő horgonyzása és a másodkörös hatások tompítása. Ezt a jegybank az alapkamat-emelési ciklus „kiszámítható és határozott folytatásával fogja elérni”.

Az alapkamat-emelési ciklust legalább addig kell folytatni, amíg az infláció tetőzése nem körvonalazódik, mondta az alelnök és hozzátette: a kamatemelési ciklus végétől egyelőre még „távol állunk”.

Az infláció emelkedése a nyári hónapokban várhatóan folytatódik, a „tetőzés” továbbra is az őszi hónapokra, valamikor szeptember-novemberre várható - mutatott rá. Az infláció mérséklődése a lakosság jelenleg igen magas várakozásait is lefelé húzza majd - fűzte hozzá.

A jelenlegi bizonytalan környezetben nehezen jelezhető előre, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti ráta mikor fog összeérni, „folyamatosan haladni kell” ebbe az irányba - vélekedett. Megerősítette, hogy az alapkamat gyorsabban emelkedik betéti kamatnál és a folyamat végén össze fog zárni a kettő.

A második negyedévben a gazdaság növekedése még dinamikus volt, a lassulás jelei azonban már látszottak; a növekedés az év egészében 4 százalék fölött, akár 5 százalékon is alakulhat - jelezte előre. Recesszióról szerinte „nem indokolt és nem is szabad beszélni”.

Virág Barnabás arról is szólt, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján az Európai Unióval megszületik a megállapodás a helyreállítási alapról - várhatóan az év második felében.

A költségvetési politikáról megjegyezte: a szigorú és tovább szigorító monetáris politika és a fegyelmezett költségvetési politika az infláció tartós legyőzésének a kulcsa. A költségvetés egyenlegében a nyári hónapoktól kezdve komoly javulás várható; az idei hiánycél jó eséllyel elérhető - jelezte.

A kormányzati beruházások elhalasztását az alelnök kulcskérdésnek nevezte, ami - emlékeztetett - a költségvetés egyenlege mellett a folyó fizetési mérleget is javítani fogja.

Végül arra is kitért, hogy miközben a vállalati betétek átárazása megfelelő, a lakossági betétekről nem mondható el ugyanez. Ilyen magas inflációs környezetben azt javasolta, hogy az emberek szánjanak arra pár percet, hogy összehasonlítsák a különböző termékeket. Példaként felhozta, hogy az inflációkövető állampapírok megfelelő védelmet nyújtanak a befektetéseknek, és megjegyezte, hogy a bankok között erősebb versenyre lenne szükség.

Kapcsolódó írásaink