Gazdaság

A piac és a forint érdeke is a béke

A fegyverszünet önmagában is pozitív lenne, ugyanakkor a hazai valuta árfolyamát más, globális és helyi tényezők is befolyásolják

Jótékonyan hatna a piacokra és a magyar fizetőeszközre a mielőbbi fegyverszünet, azonban a szankciós csomagok továbbra is életben maradhatnak.

A piac és a forint érdeke is a béke
Előny mutatkozik a hazai élelmiszerek tekintetében, hiszen azok olcsóbbak
Fotó: MH

Több forgatókönyv is elképzelhető arra az esetre, ha a háború elhúzódik, a mielőbbi fegyverszünet vagy békekötés pedig stabilizálhatja a piacokat – mondta lapunk megkeresésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Kifejtette, nem elhanyagolható tényező, hogy mely területekre van kihatással a konfliktus, különös tekintettel az olaj és a gázszállítás fennmaradására vagy éppen akadozására. Noha a fegyverszünet önmagában is pozitív tény lenne, úgy véli, a szankciós csomagok továbbra is érvényben maradnának, ami jelent valamekkora kockázatot, ugyanakkor a piacokat, illetve a magyar fizetőeszköz helyzetét stabilizálná.

Ezzel együtt a forint árfolyamát más, globális és helyi tényezők is befolyásolják – mutatott rá. Ilyen például Kína, ahol a Covid–19 miatt lezárások vannak érvényben, ez a termelési, ellátási láncokat befolyásolja, de a piac tart a lassulástól, illetve egy esetleges recessziótól is.

Ha a hazai tényezőket nézzük, az elemző szerint fontos az is, miként alakul az uniós források körüli vita a kormányzat és Brüsszel között, illetve az is szempont az év egészére nézve, hogy a költségvetési kiigazítás elegendőnek bizonyul-e, emellett a jegybank politikája is meghatározó. Ezek alapján két irány lehetséges, az optimista forgatókönyv szerint a forint stabilizálódhat a 380 forintos euróárfolyamon, rosszabb esetben viszont négyszáz forint körülire kell készülni továbbra is.
Az árfolyam alakulása kettős hatású.

Németh Dávid szerint egyértelműen negatív tényező az importtermékek árában és a termelési költségek növekedésében megmutatkozó drágulás, a zöldségek, a ruházat és a tartós fogyasztási cikkek árának emelkedése inflációt generál. Emellett az állam – igaz, egyre csökkenő arányú – devizaadósságán is nőnek a kamatterhek ilyenkor. A lakosságnak viszont szinte egyáltalán nincs már devizahitele. Pozitív hozadék lehet a pénzromlás egyes multinacionális cégeknek, jellemzően olyanoknak, amelyek bevétele más pénznemben, például euróban keletkezik, és kiadásaik devizaneme a hazai forint. Németh Dávid szerint az exportot említik még „nyertesként”, azonban itt már befolyásoló tényező az importhányad.

Az elemző ugyanakkor nem ért egyet a versenyképességjavító hatással. Amennyiben a béreket nézzük, azokat csökkenteni nem lehet, ám ha változatlanul maradnak, és csupán az árak emelkednek, azzal egyszerűen inflálódnak.

Ahol viszont tényleges előny mutatkozhat Németh Dávid szerint, az a hazai termékek árazása a behozottakkal szemben, a hazai élelmiszer például olcsóbb, ebben az esetben viszont – tekintettel arra hogy európai gazdaságban, piacon vagyunk – az adott termék kivitelre kerülhet. Ez az import ellen hat, kisebb a behozatal főleg akkor, ha az árucikket van mivel helyettesíteni.

Kapcsolódó írásaink

Válságban a Nyugat

ĀA háborús infláció, az Oroszország elleni átgondolatlan szankciók által okozott energiaválság egyre nagyobb nyomást helyez a nyugati világ középosztályára