Gazdaság

Bizonytalanságot okoz a háborús infláció az unióban

Az orosz–ukrán háború több fronton is hat az inflációs folyamatokra, nemcsak Magyarországon, hanem az egész unióban. A leglátványosabb az energiaárak emelkedése, ami nem kizárólag a háború következménye: már a tavalyi év végén is drasztikusan nőttek az árak, mely a kereslet-kínálati egyensúlytalanságokra vezethető vissza. Ezt tetézte a háború kitörése – mondta lapunk megkeresésére Molnár Dániel.

Bizonytalanságot okoz a háborús infláció az unióban
Fotó: MH/Katona László

Az energiaárakat most leginkább az uniós szankciókkal kapcsolatos bizonytalanság és várakozások befolyásolják. Az orosz energiatermékek embargója azt eredményezné, hogy a többi országból származó földgáz, illetve kőolaj iránti kereslet megnövekedne, ami pedig a kínálati korlátok mellett felhajtja az árakat – magyarázta a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője. Elmondása szerint ezek a jövőbeli piaci várakozások tükröződnek vissza a mostani árakban. Kifejtette: „Ha tudjuk, hogy valamit a jövőben drágábban tudunk értékesíteni, azért most sem fogunk sokkal alacsonyabb árat elkérni. Az energia, illetve az üzemanyag pedig az egyik legfontosabb alapanyag a gazdaságban, amely költségtételként szinte minden termék és szolgáltatás árába beépül, így felhajtja az inflációt.”

A probléma másik oldala, hogy jelenleg a bizottság sem tudja elérni a célját. Az uniós tagországok továbbra is vásárolják az orosz energiahordozókat, ami a magasabb árak miatt hatalmas bevételt eredményez az orosz költségvetésben – tette hozzá a szakértő. Nyomatékosította, hogy az embargó csak akkor jelentene megoldást, ha biztosítani lehetne, hogy Oroszország máshol se tudja eladni a kőolajat és a földgázt. Az olyan nagy fogyasztók, mint Kína vagy India azonban nem kívánnak részt venni a szankciókban, számukra az olcsóbb orosz olaj beszerzése jelenleg versenyelőnyt is jelent.

Molnár Dániel szerint a forintra gyakorolt hatások közül is elsősorban a háborús bizonytalanságot kell kiemelni, mivel válsághelyzetben a befektetői kockázatvállalás csökkenése sokszor a feltörekvő piaci devizák gyengülésében csapódik le. Mint kiderült: ezt a helyzetet fokozzák olyan egyedi tényezők is, mint a háború földrajzi közelsége, Magyarország jelentős kitettsége az orosz energiahordozóknak, az uniós forrásokkal kapcsolatos viták, valamint a bejelentett különadók, melyeket a befektetők negatívan értékelnek. A gyenge árfolyam az export növekedését érdemben nem tudja támogatni, az iparban több ágazat is jelentős alapanyaghiánnyal szembesül (pl. járműgyártás), illetve a külső kereslet sem erőteljes.

Hozzátette: a behozatalt ellenben drágítja, ami például az eleve drága importált energiahordozók esetében tovább erősíti az inflációs folyamatokat.

A lapunk által megkérdezett elemző említette a háborús infláció élelmiszerárakra gyakorolt hatását is. Ukrajna jelentős gabonaexportőr, így a tengeri blokád miatti kiesése a világpiacról felhajtja az árakat. Ennek következtében a belföldi árak is megnövekednek. Az árakat mindemellett felfelé hajtja a földgáz felhasználásával előállított műtrágya drágulása is, illetve a szállítási költségek növekedése a magasabb üzemanyagárak miatt – mutatott rá. Ez a folyamat szintén nem magyar sajátosság, a legtöbb uniós országban az energia- és üzemanyagár mellett ez a termékkör húzza felfelé az inflációt – összegezte a Századvég Konjunktúrakutató makrogazda­sági elemzője.

Kapcsolódó írásaink