Gazdaság

A pénzromlást mélyíti az orosz–ukrán konfliktus

Az árstop intézkedéseknek köszönhetően a visegrádi országok és Románia közül áprilisban Magyarországon volt a legalacsonyabb a pénzromlás üteme – derült ki a KSH adataiból.

A pénzromlást mélyíti az orosz–ukrán konfliktus
Fotó: MH

Ahogy arról már lapunk beszámolt, 10,7 százalékra gyorsult hazánkban az infláció májusban. Egész Európában elszabadult az infláció az orosz–ukrán konfliktus nyomán – írta a Novekedes.hu. A szakértők abban egyetértenek, hogy a Magyarországon bevezetett árstopok valamelyest fékezik a pénzromlást, az intézkedések nélkül 15–16 százalékos is lehetne a mutató.

Ez egyébként nem is lenne kirívó az Európai Unióban, hiszen áprilisban például Észtország 19,1, Litvánia 16,6 százalékos inflációs adatot tett közzé, és összességében kilenc ország számolt be két számjegyű áremelkedésről. Az elszálló alapanyag- és energiaárak, a megugró munkaerőköltségek miatt a termelői árak már hatodik hónapja emelkednek húsz százalékot meghaladó ütemmel.

Az ipari termelői árak emelkedése áprilisban már megközelítette a harminc százalékot. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz–ukrán háború felülírta az inflációs kilátásokat, a hatása még nem is becsülhető meg teljes mértékben. A konfliktus kirobbanása óta a gáz, az áram és az olaj ára elszállt, pedig a magas energiaköltségek már előtte is nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek.

Ezzel párhuzamosan az MNB szigorodó pénzpolitikája is hűti az áremelkedést. Az irányadó kamatláb már nagyságrendileg hat százalékponttal magasabb, mint egy éve. A kamatok várhatóan hét-nyolc százalék között tetőzhetnek az őszi hónapokban. A kilátásokra azonban jelentős hatással van a háború kimenetele és a szankciós politikák iránya.

A pénzromlás éves alapú változása (százalék)

Kapcsolódó írásaink