Gazdaság

Visszább fogja a pénzromlást a hatósági árszabályozás

Hétindító. További szigorítások szükségesek az infláció leszorítása érdekében

Az infláció gyorsulásában továbbra is a világpiaci energiaárak és az élelmiszerárak emelkedésének lehetett jelentős szerepe, a külkereskedelmet szintén a háború befolyásolta.

Visszább fogja a pénzromlást a hatósági árszabályozás
A háztartások energiaárainak változatlansága segít a magyar családoknak
Fotó: MH/Purger Tamás

A KSH májusi inflációs, illetve áprilisi ipari és külkereskedelmi adatokat közöl holnap. Májusban az infláció az áprilisi 9,5 százalékról tovább, 10,5 százalékra növekedhetett – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Kifejtette, az infláció gyorsulásában továbbra is a világpiaci energiaárak és az élelmiszerárak emelkedésének lehetett jelentős szerepe, de befolyásolta azt a háború hatása, az növekvő bérszínvonal és a forint további gyengülése is.

Ugyanakkor a háztartások hatósági energiaárának változatlansága, a benzin ársapkája, illetve a néhány élelmiszerre kiterjedő árstop visszább fogja a pénzromlást. A háború elhúzódása, a tartósan magas energiaárak és a különadók nyomán az infláció gyors mérséklődésére nem számítunk, éves mértéke tíz százalék körül alakulhat, így a monetáris politikának további szigorításokat kell végrehajtania az infláció leszorítása és a forint gyengülésének megállítása érdekében.

Az ipari termelés márciusban éves alapon 3,6 százalékkal bővült, míg havi alapon stagnált – húzta alá Regős Gábor. Az áprilisi adatokban már erőteljesebben megjelenhet a háború hatása akár a külső kereslet, akár az ellátási láncok szakadozása nyomán, de a vállalkozások vélhetően jobban megérzik az energiaárak változását is. Az ipari termelés ennek ellenére három százalék körüli mértékben bővülhetett várakozásaik szerint áprilisban éves alapon, amelyet a gyenge bázisidőszaki adat magyaráz. A márciusi adatokból az is látszott, hogy az ágazat rendelésállománya kiemelkedően nagy, tehát a termelést nagyobb mértékben befolyásolja az, hogy mennyire áll vagy nem áll rendelkezésre a szükséges alapanyag, mint az, hogy hogyan alakul a kereslet.

A külkereskedelmi forgalom márciusban kedvezőtlenül alakult: éves összehasonlításban az export 4,4 százalékkal visszaesett, míg az import 2,2 százalékkal bővült, így az egyenleg 1,6 milliárd euróval romlott. A romlásban szerepe lehetett az ellátási láncok zavarainak, amelyet a háború tovább súlyosbított, és amely visszafogta az exportot is. Szintén ronthatta az egyenleget az import bővülése, amely a belső kereslet jelentős növekedésével magyarázható. Ezen felül a külkereskedelmi hiányt növeli a cserearány romlása is, amelyet a Magyarország által jellemzően importált energiahordozók drágulása indokol.

Csütörtökön a KSH a kereskedelmi szálláshelyek áprilisi adatait teszi közzé. A vendégéjszakák száma márciusban jelentősen, 5,5-szeresére nőtt, ám a 2019-es adattól még 28 százalékkal elmaradt. A jelentős bővülés magyarázata itt is a koronavírus, a bázisidőszakban a szálláshelyeket csak nagyon korlátozottan lehetett használni, így a forgalom is alacsony volt. Az áprilisi adatok a márciusihoz hasonlóan alakulhattak, hiszen a bázisidőszak ebben az esetben is gyenge volt. Várhatóan a forgalom még áprilisban sem éri el a vírus előttit, ám a nyári időszakban a belföldi forgalom a tavalyihoz hasonlóan erős lehet, meghaladhatja a 2019-est is. A külföldi látogatók számának ismételt felfutása azért lenne fontos, mert ez hazánk számára komoly exportbevételt jelentett a vírus előtt. Ezt a háború kismértékben hátráltathatja az orosz turisták kiesésével.

Szintén csütörtökön dönt a jegybank az egyhetes betéti kamatról. A korábbi kommunikáció alapján szigorításra a héten nem számítunk, a kamat 6,75 százalék maradhat. A monetáris kondíciók szigorítására a jegybank Monetáris Tanácsának júniusi ülésével párhuzamosan kerülhet sor. A további kamatemelés a forint árfolyamának erősítése és az infláció visszafogása érdekében elengedhetetlen lesz.

Csütörtökön közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás május végi adatait. Az első négy hónapban a központi alrendszer hiánya 2635,6 milliárd forintot tett ki, vagyis az éves pénzforgalmi hiánycél jelentős része teljesült. Ebben jelentős szerepe volt az év eleji transzfereknek, az uniós források lassú beérkezésének, illetve az energiaárak emelkedésének. A májusi adatokból kiderül, hogy a különadók kivetése előtt sikerült-e mérsékelnie a kormányzatnak a deficitet.

Az Eurostat adatközlései közül a holnap megjelenő első negyedéves részletes GDP-adatok emelendőek ki Regős Gábor szerint. Az első becslésből tudjuk, hogy a GDP az első negyedévben az eurózónában 5,1, míg az unióban 5,2 százalékkal bővült – ismertette. A fő számok nem változnak vélhetően érdemben az új adatközlés nyomán, de az eddig adatot nem közlő országokról is információhoz jutunk.

Érdemes lesz még figyelni az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülésére is. A kamatkondíciók várhatóan most sem módosulnak majd, azonban a jegybank erős üzenetet küld majd vélhetően, hogy mikortól és milyen ütemben kezdi majd el a szigorítását. Emellett az EKB várhatóan bejelenti az eszközvásárlási programjának kivezetését is a harmadik negyedévben. Nagy figyelem szegeződik majd az új előrejelzésre is, amelyet a kamatdöntéssel egyidőben publikálnak. Itt az eurózóna várható növekedési kilátásain felül az inflációs pályára lesz majd érdemes figyelni, mivel a külső inflációs környezet a hazai árfolyamatokat is érdemben befolyásolja.

Kapcsolódó írásaink