A háború nem ok, csak ürügy

A nemzeti összjövedelem eloszlásának arányeltolása zajlik jelenleg – jelentette ki lapunk megkeresésére Boros Imre közgazdász. Kifejtette, ha átlagot vonunk, tőlünk nyugatabbra a nemzeti jövedelem mintegy hetven százalékát teszik ki a bérjellegű jövedelmek, ilyen például a nyugdíj is, és a fennmaradó harmincat képezik a tőkejövedelmek. Jelenleg az utóbbi arányának növelésére folyik kísérlet. A most zajló háborúnak a valódi nyertesei a nagybankok és azok a cégek, amelyek a világpiaci tőzsdén jelen vannak.

A nemzeti összjövedelem arányeltolásának kedvez az Európai Parlament és az Európai Bizottság politikája, a háború pedig valójában nem ok, hanem ürügy arra, hogy Ukrajnán keresztül ez a folyamat végbemenjen. Egyfajta proxyháborúról beszélünk, ami Oroszország ellen zajlik, valójában az orosz nyersanyagkészletért – magyarázta Boros Imre. Ehhez pedig az szükséges, hogy az orosz vezetést megbuktassák, és egy Jelcin-féle karakter kerüljön a föderáció élére, kiszolgáltatva az ország nyersanyagkészletét. E folyamat indokolja a háború elhúzódását is. Az orosz kincsek megszerzésére a történelem során egyébként láthattunk már példákat mind a tizenkilencedik, mind a huszadik században – tette hozzá a közgazdász.

Ha a szintén nyertesnek tekinthető olajipari vállalatokat nézzük, azok tulajdonosi struktúrája régóta áttekinthetetlen. Magánszemélyeket nem is találunk közöttük, cégek, bankok képezik a tulajdonosi kört, aki pedig nem tartozik közéjük, azt megpróbálják ellehetetleníteni – magyarázta Boros Imre. A folyamatra példa a Volkswagen dízelbotránya, noha egy világméretű csalásról van szó.

A VW-csoport, amelynek járművei a világ minden országában megtalálhatók, a Porsche-csoportnak állt útjában, pontosabban a csoportot 53 százalékban tulajdonló két családnak, és megpróbálták a Volkswagen-részvényeket megkaparintani, ám mivel a VW jelentős készpénztartalékkal bírt, csak néhány százaléknyit sikerült megszerezniük. A folyamat mindenhol hasonló, az unió 14–15 ezer milliárd forintnyi GDP-jéből két-háromezer milliárdot tudnának az érdekeltek megkaparintani a középosztály elszegényítésével.

A hazai olajipari céggel kapcsolatban Boros Imre rámutatott, alapvetően háromféle olaj, a Brent, a WTI és az orosz Ural árszintje határozza meg a piacot. Ezek minősége, finomítási technikája eltérő. Ismert, hogy a Mol az orosz típus hasznosítására rendezkedett be, amelynek árszintje jelenleg mintegy harmadával a többi alatt van. A Mol tehát nem veszít, nem beszélve arról, hogy az államnak is vannak Mol-részvényei, tehát a forgalom után áfa- és jövedékiadó-bevétel is keletkezik.

A Mol a működésében javarészt orosz Ural olajat használ, miközben termékeit a Brent alakulása szerint árazza. Mára az orosz–ukrán konfliktus hatására a Brent és az Ural olaj árának különbsége 20–35 dollárra nőtt a békeidőkben jellemző öt dollárhoz képest. Egy Oroszországgal szembeni kőolajembargónak érdemi negatív gazdasági hatása lehet a Molra nézve, ugyanis Magyarország a nyersolaj 60 százalékát Oroszországból, a Barátság kőolajvezetéken keresztül importálja. A Mol két finomítója, a százhalombattai és a pozsonyi is csak Ural típusú nyersolajat tud feldolgozni. Az alternatív kőolajokra való átállás költséges és időigényes – tette hozzá Boros Imre.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatta a Bankszövetség elnökségét, hogy a kormány több ágazati szektor mellett a bankok extraprofitjának elvonása mellett döntött – közölte a miniszter az MTI-vel tegnap. Tették ezt Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése nyomán, miszerint rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre, amelyekbe a pénzintézeteknek is be kell fizetniük a profitjuk egy részét.

A világ a járvány gazdaságromboló időszaka után, valamint az energiaárak soha nem látott mértékű emelkedése miatt egy gazdasági válság küszöbén áll, miközben Magyarországnak ki kell maradnia a szomszédunkban zajló háborúból – tette hozzá Nagy Márton. Megállapítást nyert, hogy a hazai bankszektor eredményesen működik: a bankok a jegybanki kamatok emelkedése és a lakossági betéti kamatok alacsonyan tartása miatt kimagasló nyereségre, extraprofitra tesznek szert. A bankokat érintő extraprofitadó átmeneti jelleggel, két évig marad érvényben. Nagy Márton közölte, a kormány elkötelezett az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett.