Gazdaság

Nagyot nőtt az átlagkereset hazánkban

Idén akár tizenöt százalék körüli bérnövekedés is bekövetkezhet

Márciusban felgyorsult a keresetek növekedési üteme, és a vállalkozások nem rendszeres kifizetésekkel, prémiumokkal, jutalmakkal is igyekeznek megtartani a munkaerőt. Az elemzők szerint a reálkeresetek emelkedéséből táplálkozó fogyasztás egész évben segíteni fogja a gazdasági növekedést.

Nagyot nőtt az átlagkereset hazánkban
A kiemelkedő adat elsősorban a belső fogyasztást élénkíti
Fotó: MH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint márciusban a bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset 15,5 százalékkal meghaladta a tavaly márciusit.

Virovácz Péter, az ING Bank vezetője lapunknak küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy februárhoz képest erősödött a bérkiáramlás, a keresetek márciusi emelkedését jelentős mértékben befolyásolta a nem rendszeres keresetek növekedése. A vállalati szférában a bérnövekedés négy százalékponttal múlja felül a februárit, ami azt sejteti, hogy a privát szférában kifizetett bónuszok is segítettek megemelni az átlagbéreket. A friss adatok alátámasztják az ING Bank szakértőinek várakozását, hogy az idén bőven két számjegyű – 15 százalék körüli – bérnövekedés következhet be a bérrendezéseknek, egyszeri juttatásoknak, a minimálbér-emelésnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően.  

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek azt emelte ki, hogy márciusban gyorsult az átlagkeresetek növekedési üteme – az előző havi fegyverpénzt nem számítva. Az előző hónaphoz képest nőtt a rendszeres keresetek növekedési üteme, azaz a béremelések az idei évben nem csak januárban történtek meg, több cég ezeket a későbbi hónapokban hajtotta végre. A nem rendszeres keresetek, a prémiumok növekedése pedig arra utal, hogy egyre több munkáltató él a jutalmazás lehetőségével a munkavállalók megtartása érdekében.

Németh Dávid, a  K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott, hogy az infláció lökést kap a pénztárcák felől. A  bérek jelentős emelkedése két oldalról is inflációs kockázatot jelent: egyrészt a belső fogyasztást élénkíti, ami az inflációt felfelé húzza, másrészt a magas bérek növelik a vállalkozások költségeit, ezt pedig igyekeznek áthárítani a vásárlókra, ami ugyancsak megjelenik a fogyasztói árakban. Elmondása szerint a kiugró márciusi bérnövekedésben a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése mellett az előre tervezett fizetésemelések és jutalmak játszanak szerepet.

Kapcsolódó írásaink