Gazdaság

Egyensúly és növekedés helyreállítása

A jegybank vezetése szerint kétéves, határozott pénzügyi stabilizációs programot kell indítani

Különleges pillanatban, egy régi-új kormány peremén vagyunk, most dől el, hogy megnyerjük-e a következő évtizedet – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontjának bemutatóján tegnap Budapesten.

Egyensúly és növekedés helyreállítása
Matolcsy György: Magyarország hitelelapú válságkezelést hajtott végre
Fotó: MH/Purger Tamás

Matolcsy György szerint egyre több jel utal arra, hogy a világban felhalmozódó buborékok újabb gazdasági válságot fognak eredményezni. Egy erős kihívásokkal teli évtizedben kell megtalálnunk a sikerképletet – tette hozzá. Az egyensúly és a növekedés képletének helyreállítása nélkül Magyarország nem lehet sikeres – hangsúlyozta. Szerinte az egyensúly megbomlását mutatja, hogy a költségvetési hiány messze három százalék fölött alakult, az államadósság szintje tarthatatlan és van egy növekvő folyó fizetési mérleghiány.

Matolcsy György három fő feladatot nevezett meg: az egyensúlyok helyreállítását, versenyképességi fordulat végrehajtását, valamint egy intenzív növekedési pályára való sikeres átállást. Leszögezte: fenntartható egyensúlyra és felzárkózásra van szükség.

A kihívás óriási, de egyben nagy lehetőség is, hiszen válságok alatt lehet felzárkózni – mutatott rá. Új jövőképre van szükség – mondta, hozzátéve: ezt a miniszterelnök megfogalmazta, 2030-ra Magyarországnak el kell érnie az Európai Unió fejlettségi szintjét. Ennek érdekében új struktúrára, egyensúlyra és adatreformra van szükség.

Elmondta: Magyarország hitelalapú válságkezelést hajtott végre, az üzleti és a magánszektorban hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a hitelezés az Európai Unióban. Hozzátette: az állam adóssága is növekedett, a kormány válságkezelésével egyetértettek, de szembe kell nézni azzal, hogy a válság árát most kell megfizetnünk.

Szerinte a költségvetés helyreállításának alapja a kiadások, elsősorban a beruházások csökkentése kell, hogy legyen.
Magyarország „drámai” módon levált a közös lengyel–magyar felzárkózási ösvényről,  lengyelek ugyanis elhúztak mellettünk, a mi számaink nagyságrendekkel rosszabbak – fogalmazott. A magyar folyó fizetési mérleg folyamatosan emelkedik, így ikerdeficit alakult ki Magyarországon – figyelmeztetett emlékeztetve, hogy 2009-ben Lengyelország kilenc százalékot vert a magyar gazdaságra.

A jegybank vezetése szerint kétéves határozott pénzügyi stabilizációs programot kell indítani, mely szerint szükséges a költségvetés konszolidációja: az idén négy százalékos hiányszintet, jövőre hármat javasolnak elérni. Magyarország ma a régió második legsérülékenyebb országa, így elengedhetetlenek a sérülékenységcsökkentő intézkedések. Optimális adósságfinanszírozási struktúrára van szükség, Matolcsy György szerint meg kell szerezni az uniós forrásokat, vagy ki kell menni a pénzpiacra.

A fenntartható finanszírozáshoz a jegybank olcsó hitelekkel járulhat hozzá – mondta. Hangsúlyozta: demográfiai fordulatra van szükség, ehhez évente száztízezer csecsemőnek kellene születnie. Adatreformra is szükség van, enélkül nincs hatékony kormányzás, emellett kiszámítható lakásprogram is kell – sorolta. Szerinte teljes digitális fordulatra van szükség, ebben Magyarország nagyon le van maradva. Hangsúlyozta, hogy kiszámítható, biztonságos zöld átmenet a cél, biztosítani kell az ország energiafüggetlenségét. Végül pedig kiemelte a digitális állam megalkotását és a méréseken alapuló döntéshozatalt.

Virág Barnabás a jegybank alelnöke beszédében rámutatott, hogy ahhoz, hogy elérjük 2030-ig az EU akkori átlagos fejlettségi szintjét évente 3,5 százalék növekedési többlet szükséges az EU-val szemben. Választ kell találni a munkaerő szűkösségének problémájára – mutatott rá. Az első feladat az infláció megállítása, majd letörése – mondta. Kandrács Csaba alelnök szerint az egyensúly mellett a stabilitás is fontos tényező, sok előrelépés történt ezen a téren, megemlítette a fixesítést és a Növekedési Hitelprogramokat. Patai Mihály alelnök szerint a legnagyobb probléma az ikerdeficit. Biztatónak nevezte, hogy Nagy Márton miniszterjelölt megerősítette a 4,9 százalékos idei GDP-arányos hiánycélt.

Kapcsolódó írásaink