Gazdaság

Brüsszel bort iszik, és vizet prédikál

Az alternatíva, amit az EU a tagállamoknak ajánl az orosz vezetékes földgáz kiváltására, az a kitűzött klímasemlegességi célokkal egyáltalán nem összeegyeztethető

Miközben Brüsszel lázasan keresi annak módját, hogyan lehetne a kontinens energiafüggőségét csökkenteni az orosz energiahordozótól, a felmerülő alternatívák mind klímavédelmi, mind környezetvédelmi szempontból sokkal rosszabbak, a kitűzött klímasemlegességi célokkal egyáltalán nem összeegyeztethetők – jelentette ki lapunk megkeresésére Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

Brüsszel bort iszik, és vizet prédikál
Az LNG szállítása során a szén-dioxid mellett lényegesen több metán jut a légkörbe
Fotó: AFP/Koen Van Weel

Az első kézzelfogható megoldás a vezetékes földgázt kiváltására a cseppfolyósított földgáz, másnéven LNG (Liquefied Natural Gas). A legnagyobb LNG-előállító ország jelenleg: Ausztrália, Katar és a palagáznak köszönhetően az Egyesült Államok.

Jelentős piaci részesedéssel rendelkezik még: Oroszország, Malajzia, Nigéria, Indonézia, Algéria és Omán. Vagyis az LNG-készletek túlnyomó részét az Egyesült Államok és az arab világ birtokolja, és Algériát, valamint Oroszországot leszámítva ezek az országok mindegyike messze helyezkednek el Európától – magyarázta lapunk megkeresésére Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

Mint kiderült, a távoli szállítás mellett klímavédelmi szempontból az sem mellékes, hogy a földgáz cseppfolyósítása is rendkívül energiaigényes folyamat, hiszen a standard fagyasztó hőmérsékleténél nyolcszor alacsonyabb hőt, az autógumi nyomatánál 250-ször nagyobb nyomást kell előállítani. Ennek az a következménye, hogy a szállított LNG energiatartalmának nagyjából 24,2 százaléka felhasználódik a halmazállapot változáshoz és a szállításhoz.

A szakértő szerint az LNG-szállítás és a csővezetékes szállítás környezeti teljesítményét összemérve látható, hogy az utóbbi minden szempontból jobban teljesít. Felhívta a figyelmet arra, hogy az LNG szállítása során a szén-dioxid mellett ráadásul lényegesen több metán jut a légkörbe, ami azért igazán súlyos probléma, mivel 23-szor erősebb üvegházhatású gázról van szó.

Hozzátette: azonban mikor az orosz földgáz lecseréléséről születik döntés az sem mellékes tényező, hogy a jelentős részben amerikai palagázra kellene áttérni. A rétegrepesztéses technológia hátulütője, hogy jelentősen drágább, mint a hagyományos kitermelésé, ezért a fejlesztésébe öntött befektetői dollármilliárdok megtérülése a 2021-i energiaválságig kétséges volt, azonban figyelemmel az oroszországi szankciók árfelhajtó hatására, az európai vevők biztosítani fogják az amerikai befektetők profitját – tette hozzá Litkei Máté.

Kijelenthető, hogy az az alternatíva, melyet Brüsszel ajánl a tagállamoknak az orosz vezetékes földgázt kiváltására, mind klímavédelmi, mind környezetvédelmi szempontból sokkal rosszabb, a kitűzött klímasemlegességi célokkal egyáltalán nem összeegyeztethető – hangsúlyozta az igazgató.

Továbbá kiemelte azt is, hogy az elszálló energiaárak ahhoz vezetnek, hogy a tagországok az LNG-nél is rosszabb alternatívához, a széntüzeléshez nyúlnak, és üzemben tartják, sőt teljes üzemben működtetik a széntüzelésű erőműveket. Németország esetében a szénreneszánsz már 2021-ben is az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez vezetett, de ha a tendencia nem változik, EU szinten is elfelejthetjük a rövid távú klímacélokat – zárta gondolatait Litkei Máté.

Kapcsolódó írásaink