Gazdaság

Felülvizsgálják a meglévő koncessziós szerződéseket

A magyar állam szempontjából rendkívül kedvezőtlen felhatalmazási megállapodásokat kötöttek a 2010 előtti kormányok

A Koncessziós Tanács értékelte az 1994 és 2008 között kötött koncessziós szerződéseket, valamint megállapították, hogy a korábbi szerződések pénzügyi modelljei nem felelnek meg a nemzetközi gyakorlatnak és rendkívüli pénzügyi előnyökhöz juttatták a magánbefektetőket.

Az összehasonlítás alapján megállapítható, hogy a korábban megkötött, M5 és M6 jelzésű gyorsforgalmi utakra vonatkozó szerződések több vizsgálati szempont alapján is jelentősen eltértek a nemzetközi gyakorlatban kialakított jó megoldásoktól, melynek következtében a Magyar Állam érdekei jelentősen sérültek – erről adott ki közleményt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH).

Ahogy arról már lapunk beszámolt, a szervezet a Koncessziós Tanács számára készített összehasonlító vizsgálatot, amelyben az 1994-ben, illetve 2006 és 2008 között kötött koncessziós megállapodásokat elemezte. „A Nemzeti Koncessziós Iroda által előkészített új koncessziós szerződéstervezet orvosolta a hiányosságokat és valamennyi vizsgálati szempont alapján megfelelően képviseli a magyar állam érdekeit” – mutattak rá.

A vizsgálat megállapította azt is, hogy a korábbi szerződések pénzügyi modelljei nem felelnek meg a nemzetközi gyakorlatnak és rendkívüli pénzügyi előnyökhöz juttatták a magánbefektetőket. Ugyanakkor az államnak jelentős kockázatot jelentettek és jelentenek ma is.

Erre példa, hogy az M5 autópályát üzemeltető koncessziós társaság jelentős, mintegy 160 milliárd forint szabad pénzáramra tesz szert annak következtében, hogy a vonatkozó szerződésben a rendelkezésre állási díj legjelentősebb elemét a felvett hitel adósságszolgálatára való hivatkozással alakították ki. Csakhogy a hitel futamideje 5,5 évvel korábban lejár, vagyis az utolsó 5,5 évben a rendelkezésre állási díj fizetése anélkül marad fenn, hogy a koncesszornak a hitelt törleszteni kellene.

Szintén lényeges szempont, hogy a koncesszorok az eredetileg tervezetthez képest alacsonyabb működési költséggel üzemeltetik az említett autópálya szakaszokat – hívta fel a figyelmet az SZTFH. Azonban a fennálló nyereséget a cégek nem forgatják vissza az autópálya üzemeltetésbe. Valamennyi koncesszor lényegesen több osztalékot vett ki a szerződések megkötése óta, mint az kalkulálták.

A kivett osztalék mértéke jelenleg 144 mil-liárd forint. A szerződések végéig pedig hetven százalékkal lehet több a korábbi tervekhez képest. Ebből kifolyólag a Koncessziós Tanács a fentiek alapján azt javasolja, hogy a kormány fontolja meg az M5 és M6 autópályákra vonatkozó koncessziós szerződések feltételeinek újratárgyalását a magyar állam, valamint a magyar adófizetők érde-keinek érvényesítéséért.

Osztalék (milliárd forint) – szerződéskötéstől a koncessziók lejártáig –

Kapcsolódó írásaink