Gazdaság

Egekben a világ olajbevételei

Újabb rekordot döntöttek idén a jelenős olajkitermelő országok állami olajbevételei – jelentette a Rystad Energy független energetikai kutatóintézet. 2022-ben eddig már mintegy 2,5 ezer milliárd dollár bevételt könyvelhettek el az olajkitermelő országok államháztartásai, így megdöntve a 2011-es 2,1 ezer milliárd dolláros rekordot.

Egekben a világ olajbevételei
Fotó: AFP/Waltraud Grubitzsch

Nem meglepő módon a lista elején Szaúd-Arábia helyezkedik el, az első húszban a közel-keleti államok mellett megtalálhatók olyan országok, mint Norvégia, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, az Egyesült Államok vagy éppen Kína. Az egy főre jutó bevétel alapján az első helyet Quatar foglalja el, több mint negyvenezer dolláros fejenkénti bevétellel, az első háromban még Kuwait és Norvégia van benne.

Hordónkénti állami bevétel szerint Irak áll a legjobb helyen, körülbelül százdolláros hordónkénti bevétellel, kiemelkedő, hogy a norvég állam ezen a listán is az elsők között van hasonló összeggel.

Az utóbbi években tapasztalható csökkenés következtében a szakértők úgy vélekedtek, hogy az olajkitermelésből származó állami bevételek világszinten már nem fogják újra átlépni az ezer milliárd dolláros összeghatárt a csökkenő kereslet, illetve a megújuló technológiák terjedése miatt. Ugyanakkor ezeket a várakozásokat keresztülhúzta az orosz–ukrán háború, valamint a világjárvány következtében kialakult gazdasági válság. „Egy évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy az ezer milliárd dolláros bevételek korszaka mögöttünk van.

Ma már világos, hogy egy szuperciklus felé tartunk, amely az olajállamok javát szolgálja. Ezek a rekordbevételek páratlan lehetőséget kínálnak a gazdaságaik diverzifikálására” – mondta Espen Erlingsen, a Rystad Energy up-stream kutatási részlegének vezetője. Érdemes megjegyezni, hogy szintén a Rystad számításai szerint az orosz állami bevételek is növekednek. A nemzetközi szankciók ellenére is 180 milliárd dolláros bevétele lesz idén, amely 45 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest.

Óriási költségáldozat

Az Európai Unióban már létezik egy még nem végleges megállapodás, jó hír, hogy van hajlandóság figyelembe venni azt, miszerint minden tagország helyzete egyedi, ezáltal lesznek, lehetnek kompromisszumok az embargó kapcsán – válaszolta lapunk megkeresésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A kiszivárgott hírek szerint Szlovákia és Magyarország jövő év végéig mentességet kaphat, azaz nem hat hónapja van arra, hogy leálljon az orosz kőolajimporttal, a gyors határidő ugyanis kisebb kapacitást és magasabb árakat jelentene – magyarázta az elemző.

Az energiaválság és főleg a háború kirobbanásáig az orosz olaj ára (legfeljebb öt–tízdolláros állandó, minimális különbözet mellett) együtt mozgott például az északi és texasi fajtákkal, de a jelenleg harminc dollárral olcsóbb Ural típusú kőolajról jelentős költségnövekedés lenne átállni a most száztíz dolláros Brent típusúra. Az átállás a külkereskedelmi mérlegre is negatív hatással lenne, nyomást helyezne a forintra, és gyengítené azt, azonban azzal, hogy rövid távon nem érezzük a negatív hatást, még erősödni is tudott a hazai deviza, a piac is kedvezően reagál a feltételezett mentességre.
(MOA)

Kontraproduktív intézkedések

A Nyugat és Oroszország szembenállása mindkét felet kimerítheti

Az olajembargónak valódi hatása akkor lehetne, ha hirtelen csapásként érné az orosz gazdaságot, ugyanakkor jelenleg egy totális és azonnali embargó a bevezetőinek szándékai szempontjából nem csupán azért lenne kontraproduktív, mert óriási áremelkedést és valószínűleg hiányt is okozva az európai gazdaságot is megroppantaná, de azért is, mert jelenleg Ukrajna üzemanyag-ellátása is csak Európán keresztül lehetséges, így akár a harcok alakulására is a szándékokkal ellentétes hatással lehetne – írta közösségi oldalán Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Elmondása szerint az elhalasztott szankció ezzel szemben lehetővé teszi, hogy Oroszország a harcok intenzív szakasza alatt végig hozzáférjen az olajjövedelmekhez, méghozzá vélhetően extraprofittal, mivel a közelgő embargó készletfelhalmozásokhoz vezethetne. Ráadásul ezalatt az idő alatt Moszkva fel tudna készülni az alternatív piacokra történő átállásra is. Ehhez járulnak még az esetleges kivételek, felmentések a szankciók alól, amelyek lehetővé tennék, hogy az összes európai ország de facto átcímkézett orosz kőolajat vásároljon, hasonlóan Ukrajna és immáron Lengyelország földgázvásárlásaihoz.
(JA)

Kapcsolódó írásaink