Gazdaság

Romba döntené a magyar piacot az embargó

A benzinársapka csak addig tartható fenn, amíg a Mol a hazai előállítású üzemanyagokat juttatja el a kutakra, de a földgázellátás esetében is áremelkedésre kellene számítani

→ Magyarország a nyers kőolaj 61 százalékát Oroszországból importálja
→ A Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóját kifejezetten orosz kőolajhoz tervezték, építették
→ Jelentős összegbe kerülne a finomítók átállítása
→ Egy orosz olajembargó esetén a 480 forintos üzemanyagárak fenntarthatósága jelentősen megnehezülne
→ Az azonnali embargó ellátásbiztonsági kockázatot jelentene, áruhiány lépne fel

Romba döntené a magyar piacot az embargó
A finomítók átalakítása hatalmas összeget emésztene fel
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Értesülések szerint mentességet kaphat 2023 végéig Magyarország az embargó alól, az orosz kőolaj és földgáz teljes kizárása beláthatatlan következményekkel járna a magyar gazdaságra nézve. Ennek oka elsősorban az, hogy két olyan nyersanyagról beszélünk, amelyet minden vállalat felhasznál valamilyen formában, és rövid távon nincs is alternatívájuk.

Az azonnali hatást nézve a földgáz embargójának lenne kisebb negatív hatása, tekintve, hogy a fűtési szezon már véget ért, ezért a felhasználás is alacsonyabb, mint a téli hónapokban. Másrészt azonban a hazai villamosenergia-termelés húsz-harminc százaléka földgázból származik – válaszolta lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője.

Elmondása szerint most fontos, hogy megkezdődött a betárolási időszak, amely ha nem zajlik zökkenőmentesen, akkor a téli hónapokban kell majd korlátozni a fűtést vagy egyes ipari vállalatok termelését.

A kőolaj esetében a problémát az jelenti, hogy a hazai finomítók az orosz olaj feldolgozására vannak kialakítva, csak nagyon drágán és hosszú idő alatt lehetne őket átkalibrálni, amely egy meg nem térülő beruházás lenne – magyarázta a szakértő.

Kifejtette, így a benzint és a gázolajat jelentős részben más országból kellene importálni, csakhogy más régiós finomítók is szembesülnek a fenti problémával, illetve olyan mértékű szabad kapacitások sem állnak rendelkezésre, amelyből a teljes magyar fogyasztást ki lehetne elégíteni. Ugyanakkor, még ha ki is lehetne váltani az orosz földgázt, illetve kőolajat, kérdéses, hogy milyen áron. A benzinársapka például csak addig tartható fenn, amíg a Mol a hazai előállítású üzemanyagokat juttatja el a kutakra, de a földgázellátás esetében is jelentős áremelkedésre kellene számítani.

Összességében úgy fogalmazott Molnár Dániel, hogy a magyar gazdaság adottságai miatt az orosz földgáz és kőolaj embargója is nagyon rövid idő alatt mennyiségi korlátozásokat és az árak drasztikus emelkedését eredményezné. Erre válaszul pedig a vállalatok vagy megpróbálnák a költségnövekedést áthárítani a fogyasztók felé, amely az infláció megugrásához vezetne, vagy ha erre nincs lehetőségük, akkor leállítanák a termelésüket, amely pedig elbocsátásokhoz vezet – tette hozzá.

A Klímapolitikai Intézet tegnap a honlapján arról írt, a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítója tovább működhet orosz kőolajjal a 2023 végéig tartó átmeneti időszak végéig. Az átállás költségei várhatóan több száz millió euróra rúgnak majd, ami az üzemanyagárstopot követően tovább növelheti az üzemanyagok árát. Ez az átalakítás hosszú távon térülhet meg, növelve a Mol nyersanyagbeszerzési mozgásterét.

Az intézet honlapján azt is írják, Európában az orosz olajtól való függőséget az Oroszországhoz való közelség, illetve a kőolaj fogadására alkalmas kikötő megléte, illetve hiánya határozza meg. Amíg a magyar függőség hatvanegy százalékot tesz ki, addig Finnország nyolcvannégy százalékban használ orosz kőolajat. Meg kell azonban különböztetni azon országokat, amelyek a minőség és kedvező ár miatt finomítanak orosz kőolajat azoktól, ahol a finomító eleve az orosz nyersanyagra optimalizáltan épült meg. Magyarország és Szlovákia az utóbbi csoportba tartozik.

A Mol-csoport három finomítóval rendelkezik, évente átlagosan tizennégy-tizenötmillió tonna kőolajat dolgoz fel. Nagyságrendileg kilencmillió tonna az orosz kőolaj, ami a Barátság kőolajvezetéken érkezik, egymillió tonna származik magyarországi és horvátországi kitermelésből, a fennmaradó adriai eredetű, tengeri olaj.

A kormány által bevezetett üzemanyag-árstop a lakosságot, az orosz Ural és az északi-tengeri Brent típusú olaj közötti növekvő árkülönbözet pedig a Molt egyelőre megvédi a drasztikus veszteségtől, azonban ha az Oroszországgal szemben bevezetett szénhidrogén-kereskedelemre vonatkozó szankciók hosszú távon fennmaradnak, komoly áremelkedéssel kell számolni az energiaszektorban – mutat rá az elemzés.

Az európai progresszívek régóta dédelgetett álma, hogy a fosszilis energiahordozók árát megemeljék, hogy ezzel teremtsenek piacot a megújuló energiának. A kőolajra kivetendő európai szankció Oroszország számára nem igazán fájdalmas, az európai lakosságnak annál inkább az lesz – összegeznek.
 

A teljes nyerskőolaj-import alakulása Magyarországon
A teljes nyerskőolaj-import alakulása Magyarországon
Fotó: MH-gyűjtés

Az Oroszországgal szembeni kőolajembargónak érdemi negatív gazdasági hatása lehet egyes uniós tagállamokban, köztük Magyarországon is. Hazánk a nyers kőolaj hatvan százalékát Oroszországból, a Barátság kőolajvezetéken keresztül importálja. Magyarország mindkét finomítója Ural típusú nyersolajat tud feldolgozni. Az alternatív kőolajokra való átállás költséges és időigényes. A Mol számításai szerint oroszországi Ural típusú (nehéz) olajról más, Brent (könnyű) olajtípusra való átállása jelentős költségekkel (négy–ötszázmillió dollárral) járna, és hozzávetőlegesen kettő–négy évbe telne.

Az esetleges embargó fennállásával az orosz exportőrök a nyersolajat és a finomított olajat, tehát az üzemanyagokat más piacokra irányítanák át, így Európából hiányoznának ezek a mennyiségek. Mivel hazánk így Európából sem tudna finomított benzint vagy gázolajat importálni, egy azonnali embargó ellátásbiztonsági kockázatot jelentene.

Kapcsolódó írásaink

„Európa lábon lövi magát”

Ā„Oroszországra nem lesz hatással az embargó, nem érünk el vele semmit, csak többet fogunk fizetni” – mondta Johannes Benigni, a JBC Energy Group tanácsadó cég elnöke az osztrák Kurier napilapnak az orosz olajra kivetendő uniós behozatali tilalom kapcsán