Gazdaság

Matolcsy György: Új adóreformra van szükség Magyarországon

A jegybank elnöke online sajtótájékoztatón ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi döntését.

Matolcsy György: Új adóreformra van szükség Magyarországon
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Online sajtótájékoztatót tart Matolcsy György, a jegybank elnöke, miután kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal megemelte az alapkamat mértékét. Az eszköz immár 5,4 százalékra emelkedett

Az emelés egyébként nem lepte meg az elemzőket. Épp ekkora volt az előzetes várakozás is. A forintot sem mozgatta meg túlságosan a döntés, azaz a piacok is ekkora emelést áraztak be előzetesen. 

A jegybank elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: folytatták és folytatják a küzdelmet az infláció ellen. Ennek értelmében határoztak a 100 bázispontos emelés mellett

Matolcsy György kiemelte: Magyarország sikeresen kezelte a Covid okozta válságot. Ebben jelentős szerepet vállalt a Magyar Nemzeti Bank, amikor 11 ezer milliárd forint értékben bocsátott pénzügyi forrásokat a magyar gazdaság rendelkezésére. Ebből 6800 milliárd forinttal tudták növelni az állam finanszírozási forrásait és 4600 milliárd forint értékben a vállalatokét. 

„Megnyertük a 2010-19 közötti időszakot és a 2020-22 közötti válságkezelést is. A feladat az, hogy ezt az évtizedet is megnyerjük, amely totálisan más lesz, mint az előzőek” – mondta a jegybankelnök, aki kitért arra, hogy Magyarországon elromlottak a pénzügyi egyensúlyok.. 

A piaci egyensúly felbomlott, a kereslet-kínálat közötti egyensúly felbomlását mutatja az infláció elszabadulása, amely nem csak Magyarországon érezhető. A kormány helyesen árstopokkal próbálja megfékezni a kétszámjegyű inflációs szintek kialakulását. Így Magyarországon talán 9 százalék körüli infláció jellemzi majd - írta összefoglalójában a Világgazdaság. 

A másik egyensúly, ami elromlott, az a költségvetés egyensúlya. Óriási vívmány volt a korábbi 3 százalék alatti államháztartási mérleg. Ez azonban elromlott. Ennek helyreállításáért küzdeni kell. A harmadik egyensúly, ami felborult, a folyó fizetési mérleg. Ezért is hoztak ilyen döntést, hogy ez ismét nulla legyen. 

A 2010-es években sikeres volt a felzárkózás, közel egymillió munkahely jött létre, de a termelékenység nem bővült annyira, mint kellett volna. Egy minőségi felzárkózásra van tehát szükség. 

Matolcsy György szerint egy új adóreformra volt szükség. 

Ennek zöldnek, digitálisnak és forgalmi adóra koncentrálónak kell lennie. Ez a jó irány a jegybank elnöke szerint. 

Matolcsy György szerint a monetáris politika, a jegybank mindent megtesz, de szükség van a költségvetés támogatására. Ennek érdekében azt javasolja az MNB a kormánynak, hogy térjen vissza az egyensúly növekedés és felzárkózás gazdaságpolitikájához. Ez rendkívül sikeres volt a 2010-es években. Ez tette lehetővé azt is, hogy a legutóbbi válságot kezelni tudja az ország. 

Egy kétéves gazdasági stabilizációs programot javasolnak, ennek kidolgozása már megkezdődött, hamarosan átadják a kormánynak a következő hetekben.

Akkor tudunk sikeresen fellépni a három nagy kihívás megválaszolására és a növekedés fenntartására, a fenntartható felzárkózás megépítésére, ha a monetáris politika, a fiskális költségvetési politika és az árszabályozás, állami szabályozás háromszöge együtt működik. Ezért az MNB tovább küzd az infláció megfékezéséért és további javaslatokkal segíti a kormány munkáját. 

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az infláció szintjében a külső nemzetközi tényezők dominálnak, az élelmiszer és üzemanyagárak emelkedése az éves ráta közel felét okozta. 

Az élénk belső kereslet hatása is megjelenik már ugyanakkor az inflációban. Az elmúlt tíz év átlagához képest háromszor akkora átárazások történtek az év elején Magyarországon, így a növekvő nyersanyagárak nagyon gyorsan begyűrűztek. A folyamat a következő hónapokban folytatódik. Áprilisban is jelentős átárazásra számít a jegybank, az infláció emelkedik, várhatóan meghaladja a 9 százalékot is. 

Az év egészét tekintve az átlagos infláció 2022-ben a 7,5-9,8 százalékos sáv felső harmadában alakulhat. 

A következő negyedévben a háború és a szankciók alakítják majd főleg az inflációt, illetve az is fontos, mi lesz a kormányzati árstopokkal. Összességében a háború inflációs hatása 2,5-3 százalékpont idén.

A jegybank adati szerint idén továbbra is 2,5-4,5 százalék között alakulhat a GDP-növekedés, de ennek a tartománynak várhatóan a felső felében mozog majd a növekedés. Az élénk belső kereslet az, amely ellensúlyozza az orosz-ukrán háború negatív hatásait. 

Virág Barnabás elmondta: továbbra is cél, hogy az alapkamat és az egyhetes betét kamata közötti szintet fokozatosan összezárja a jegybank. A következő hónapok kamatemelésének szükséges mértékét hónapról hónapra értékeli majd az MNB.  

Matolcsy György a sajtótájékoztató végén elmondta: Üdvözlik Orbán Viktor miniszterelnök új jövőképét, amely szerint 2030-ig érjük utol az akkori Európai Uniós átlagos fejlettségi szintjét és életszínvonalát. Matolcsy György szerint ez lehetséges. 

A jegybank elnöke szerint, amennyiben sikerül megvívni az infláció elleni küzdelmet, sikerül megkezdeni a pénzügyi egyensúlyok helyreállítási hadműveletét és megkezdeni a folyó fizetési mérleg egyensúly felé való visszaállítását, akkor egyértelműen van esély az évtized megnyerésére. 

Ennek a háborús évtizednek a kockázatai nagyobbak, mint a korábbiaké voltak. „Aki az elején nyer, az megnyerheti a végét is. Aki nem elég bátor, vagy elszánt, hogy az egyensúly és a növekedés vékony ösvényét megtalálja, az veszít” – mondta az elnök, aki azt javasolja a kormánynak, hogy az üzleti szektorral és a családokkal közösen találják meg a merész, unorthodox, de jó eszközöket, amelyekkel a 2030-as nemzeti víziót elérhetik.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink

Matolcsy György: 1638 – 2022

Ā„A hosszabb ciklusokat tekintve ajánlatos elgondolkodnunk azon, hogy korunkban a XVII. század eseményei megismétlődhetnek világszinten”