Gazdaság

KSH: 546 ezer forint volt a februári bruttó átlagkereset

Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 546 ezer forint volt 31,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

KSH: 546 ezer forint volt a februári bruttó átlagkereset
Képünk illusztráció
Fotó: Pexels

Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz, illetve a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés járult hozzá - tette hozzá a KSH.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A fegyverpénz a közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén foglalkoztatottak körében jelent meg, ahol a havi bruttó kereset megközelítette a tavaly februári háromszorosát, 183,6 százalékkal 1 millió 340 900 forintra ugrott az előző havi 512 200 forintról. Ezzel együtt a költségvetési szférában 93,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek és 763 800 forintot regisztrált a statisztika. Ezen belül az oktatásban 16,2 százalékkal, az egészségügyben 32,1 százalékkal 444 200, illetve 669 900 forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek, míg a szociális ellátások területén 356 800 forint volt az átlag, 18,2 százalékos növekedéssel.

A vállalkozásoknál 12,2 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, az előző havi 12,5 százalékos éves emelkedéshez hasonlóan és 477 500 forint volt, míg az átlagos nettó kereset 368 700 forintot ért el. A februári 8,3 százalékos inflációval számolva ez 3,9 százalékos reálbér-emelkedést jelent.

A feldolgozóiparban 11,0 százalékos emelkedéssel 459 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, az építőiparban 349 600 forint, ami 14,6 százalékkal több a tavaly februárinál. A mezőgazdaságban 345 ezer 900 forintos bruttó átlagkeresetet és 13,8 százalékos növekedést mért a KSH. A szálláshely szolgáltatás területén egy év alatt 20,4 százalékkal 304 200 forintra nőtt a bruttó átlagkereset, míg az infokommunikációban 807 200, a pénzügyek és biztosítás területén pedig 733 800 forint volt a februári bruttó átlagkereset az átlagosnál szerényebb 9,9, illetve 5,9 százalékos emelkedéssel.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 31,7 százalékkal nőtt 363 100 forintra. A kedvezményeket, valamint az adó- és járulékmentességeket is figyelembe véve 374 800 forintot ért el, 31,9 százalékkal többet, mint tavaly februárban.

A bruttó kereset mediánértéke 378 100 forint volt, ami 14,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az év első két hónapjában teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 506 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 518 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 337 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 500 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 22,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 23,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 477 200, a költségvetésben 599 700, ami 12,3, illetve 53,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A minimálbér és garantált bérminimum nagymértékű emelésének, a versenyszféra bérfejlesztéseinek és a közszféra érdemi keresetnöveléseinek köszönhetően 2022-ben is folytatódott a bérek emelkedése Magyarországon - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) keddi közleménye szerint Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette, a reálkeresetek közel 10 éve töretlen emelkedése jól mutatja a kormány gazdaságpolitikájának sikerességét, amely a munkára alapoz, és a családok kiemelt támogatását szolgálja.

2022-ben ötödével emelkedett a minimálbér, ezzel már meghaladja az átlagbér 2010-es szintjét. Hasonló mértékben nőttek az ápolók, a bölcsődei, szociális és kulturális szférában dolgozók bérei, jelentősen többet keresnek a rendvédelemben és a felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak. 2010-hez képest egy kétkeresős, egygyermekes család nettó keresete 147, egy kétgyermekesé 158, egy háromgyermekesé pedig 167 százalékkal nőtt 2022 első hónapjaira. A bérminimumok jelentős megemelésének és a munkaerőpiac feszesedésének következtében idén éves szinten is kétszámjegyű béremelkedés várható - közölte az ITM.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában kiemelte: egyszeri tétel, a fegyveres erők hathavi bónuszának kifizetése okozta a keresetek kiemelkedő februári növekedését. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a rendszeres átlagkereset is az inflációt meghaladó mértékben emelkedett. A vállalkozásoknál dolgozók keresete az első két hónapban a magas inflációt meghaladó mértékben nőtt, azaz a reálkeresetek emelkedtek. Ebben a járulékcsökkentés, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, illetve a munkaerőhiány játszott szerepet.

Megjegyezte: a vállalkozások béremelkedési üteme az előző hónaphoz képest némileg lassult, aminek a magyarázata a bázishatásban keresendő, ugyanis tavaly a minimálbér és a garantált bérminimum csak februártól emelkedett, így a januári bázisadat kisebb volt, mint a februári.

Regős Gábor nem vár nagy változást a bérfolyamatokban az idei évre, úgy véli, hogy az eddigi, illetve annál néhány százalékponttal magasabb átlagos béremelkedés jellemezheti a vállalati szférát, azaz a reálbérek átlagosan emelkedni fognak.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is kiemelte a fegyverpénz egyedi hatását, és megállapította, hogy érdemesebb a rendszeres bruttó áltagkereset alakulását figyelembe venni, ahol a várakozásokhoz sokkal inkább közel eső, 14,5 százalékos, vagy a bruttó kereset mediánértékét, amely szerint 14,6 százalékos éves béremelkedés volt februárban.

Közölte: az adatok egyértelműen alátámasztják az ING szakértőinek várakozását, miszerint az idén bőven kétszámjegyű, 15 százalék körüli lehet a bérnövekedés. A februári kormányzati kifizetések rendkívüli mértékben bővítették a lakosság elkölthető jövedelmét, amely így tovább tágítja a kereslet és kínálat között kialakult ollót - tette hozzá.

A februári kereseti adat Virovácz Péter szerint arra utal, hogy az inflációs nyomás keresleti oldalról is jelentős lehet a közeljövőben, ami érdemben növeli az inflációt és mérsékli a reálbérek emelkedését. A 15 százalékos nominális bérnövekedéshez társuló 10 százalékos infláció mellett így 5 százalékos reálbér emelkedéssel számolnak az ING Bank szakértői.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője is kiemelte: a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 14,5 százalék volt februárban az előző havi 13,7 százalék után, így a tavalyi évhez és az előző hónaphoz képest is tovább gyorsul a béremelkedési pálya.

A bérköltségek, az energia- és alapanyagárak növekedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit a láthatóan erős fogyasztói kereslet mellett könnyen el is érhetnek. Ez viszont akár elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, ha a várakozások ezen a szinten ragadnak be - figyelmeztetett az elemző.

Az erőteljes alapfolyamatoknak, a minimálbéremelésnek, az ütemezett bérpályáknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 6 százalék feletti éves nettó reálbér növekedés lehet ebben az évben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, így fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP-nek - összegezte várakozását Horváth András.
 

Kapcsolódó írásaink