Gazdaság

A háború inkább a keleti ország­rész ingatlanpiacát alakítja

A dél-alföldi régióban töretlen a kereslet, jellemzően továbbra is a falusi csokos ingatlanok iránt

Magyarország északkeleti részén átalakíthatja az ingatlanpiacot, amennyiben a szomszédos országból érkezők tartós menedékre lelnek, nőhet a kereslet főleg a keleti országrészben és a fővárosban, ahol munkalehetőségek várják őket. Lengyelországba kétmillió ukrán menekült érkezett, ők bérlőként jelennek meg az ingatlanpiacon.

A háború inkább a keleti ország­rész ingatlanpiacát alakítja
Az új építésű ingatlanok piacán országosan nincs megtorpanás
Fotó: MH/Katona László

Az OTP Ingatlanpont hálózatának tapasztalatai alapján az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggésbe hozható változások elsősorban az északkelet-magyarországi régióban tapasztalhatók, onnan több meghiúsult ügyletről, visszalépésről és a kereslet megtorpanásáról érkezett hír. A hátterében elsősorban a bizonytalanság áll, ami máshol is tapasztalható, de ebben a térségben a legerősebb. Országos átlagban azonban egyelőre nincs jelentős kereslet-visszaesés – válaszolták lapunk megkeresésére az OTP Ingatlanpont szakértői. Hozzátették, a dél-alföldi régióban látunk változást, ott töretlen a kereslet, jellemzően továbbra is a falusi csokos ingatlanok iránt. Hasonlóképpen az új építésű ingatlanok piacán sincs megtorpanás, és ez országosan jellemző. A fegyveres konfliktus hatására elszabaduló infláció és forintgyengülés miatt megfigyelhető jelenség, hogy a külföldi érdeklődők száma növekszik.

A szakértők szerint a bérleti piacra a menekülők megjelenése is kihatással van. A piaci szereplők eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az Ukrajnából érkező menekülők a keresleti oldal növekedését okozva az átmeneti lakásbérleti piacon jelentek meg, elsősorban az ország keleti területein, lehetőleg közel a határhoz vagy a nagyobb városokban, ahol könnyebb munkát találni.

A növekvő kereslet általában együtt jár a bérleti díjak növekedésével, ugyanakkor jelen helyzetben az Ukrajnából menekülőknek humanitárius okokból gyakran a piaci árnál alacsonyabb díjat számolnak fel a tulajdonosok, így rövid távon az áremelkedés nem biztos, hogy jelentkezik. A kialakult helyzet emellett a kínálati oldal bizonyos szűkülését okozhatja, azonban a szakértők szerint megjósolhatatlan, hogy a hazájukat elhagyni kényszerülő menekülők mekkora része marad hosszú távon is Magyarországon, esetleg telepedik itt le.

Ha az Ukrajnából érkezők tömegével jelennek meg az adásvételi piacon, az a keresleti oldal bővülését okozhatja, területileg feltételezhető, hogy Budapest, illetve a kelet-magyarországi nagyobb városok vonzáskörzetében, ahol a munkalehetőségek nagyobb számban állnak rendelkezésre. Ismert, a magyar kormány nem csupán a menekülők ellátásáért tesz meg mindent, hanem munkalehetőséget is igyekszik biztosítani számukra. Ami az ingatlanokat illeti, a keresletnövekedés az árak területileg koncentrált emelkedését vonhatja maga után.

Amennyiben az orosz–ukrán konfliktus elől menekülők megfelelnek az otthonteremtési támogatások igénybevételi feltételeinek, és élni fognak ezekkel a lehetőségekkel, ez az állami támogatások iránti igények növekedését okozhatja, áttételesen pedig az ingatlanpiaci kereslet növekedésével és az értékesítési idő csökkenésével járhat. Ez a folyamat feltételezhetően a keleti országrészre koncentráltan jelenhet meg.

Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője lapunk megkeresésére arról számolt be, országszerte még nem érzik az ukrán helyzet miatt eltérő különbségeket, átmenetileg a nagyvárosokban, főleg Budapesten jelentkezett nagyobb kereslet, illetve sokan a határ közelében, a keleti országrészben várják a helyzet javulását (igaz, ők javarészt szállásokon vannak).

Lengyelországban viszont a keleti határokon túli katonai műveletek jelentős hatással vannak a helyi ingatlanpiacra. Csaknem kétmillió ukrán menekült érkezett már az országba, közülük háromszázezren Varsóba. Ők elsősorban a családjaiknál találtak menedéket, de jelentős részük a bérlakáspiacon jelenik meg potenciális bérlőként. „A lehetőségek azonban egyre szűkülnek, így sokan fordulnak az Airbnb-modellt tükröző, rövid távú rendszer felé, ami így kevésbé gazdaságos számukra” – árulta el Marcin Janczuk, a Duna House lengyel leányvállalata, a Metrohouse marketing vezetője.

Segítség az otthonteremtéshez

Vásárláskor több millió forintos megtakarítást jelenthetnek az állami támogatások
 

Hitelből ingatlant vásárolni akár drágább is lehet, azonban megfelelő konstrukcióval vagy pénzügyi szakértő igénybevételével csökkenthetők a költségek. Az állami otthonteremtő támogatások több millió forinttal faraghatják le a vételárat – közölte tegnap a Duna House. Kifejtették, a vevő számára a vételár mellett a legjelentősebb költséget a vagyonszerzési illeték összege jelentheti, ami akár több millió forintot tehet ki. Az illeték mértéke a vásárolt ingatlan vételárának négy százaléka, amit a vevő köteles megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.


Csokkal történő vásárlás esetén ezzel a költséggel nem kell számolni. Újlakás-vásárlásnál pedig az ötszázalékos lakásáfa is visszajár akkor, ha a vevő csokot vett fel. A vásárlónak jelent pluszköltséget az ügyvédi munkadíj is, ennek mértéke változó, általában a vételár fél százalékát szokták felszámolni. Az eladónak is jelentkeznek költségei, ilyen tétel a kötelező energetikai tanúsítvány, amelynek összegét az ingatlan nagysága, besorolása, elhelyezkedése határozza meg. Ingatlanközvetítőt is igénybe lehet venni, ennek a költsége általában az eladási ár három-öt százalékát teszi.

Ha valaki hitelből vásárol, a hitelbírálathoz az első lépés az ingatlan értékének felmérése értékbecslő segítségével, valamint az adásvételi szerződés közjegyzői hitelesítése, amelyek ára több tízezer forint is lehet. Ezután a hitelszerződés alapján a földhivatalban 12 600 forintos szolgáltatási díjért cserébe a bank bejegyezteti magát, ami széljegyként megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján. A bankok hitelfelvételnél kötelezik az ügyfeleket lakásbiztosítás kötésére, függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású kölcsönt vesznek-e fel. Általában később és csekélyebb összeggel jelentkezhetnek az egyéb adminisztrációs költségek, mint például a szerződésmódosítási, fedezetminősítési vagy folyósítási díjak.
(MOA)