Gazdaság

Orbán Viktor: Minél erősebbek vagyunk, annál kisebb az esély a háborúra

A magyar-német hadiipari együttműködés már korábban kezdődött, ami jó esélyt ad arra, hogy tartós legyen - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Zalaegerszegen.

Orbán Viktor: Minél erősebbek vagyunk, annál kisebb az esély a háborúra
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján a zalaegerszegi ZalaZONE Ipari Park Rheinmetall gyárépületében 2022. március 26-án
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A kormányfő a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján tartott beszédében kiemelte: a magyarok pontosan tudják, hogy az a legjobb háború, amelyet sikerül elkerülni.

„Bismarcktól tanultuk még a 19. század végén, hogy minél erősebbek vagyunk, annál kisebb az esély a háborúra”. És a vaskancellárnak igaza volt: minél erősebbek vagyunk, annál kisebb az esély, hogy belekeveredünk egy háborúba - fogalmazott Orbán Viktor.

Hozzátette: tehát „amikor hadsereget építünk”, akkor „persze készülünk a legrosszabbra, de valójában utat nyitunk a kedvező jövő számára is”.

Objektum doboz

Orbán Viktor felidézte: már korábban azt mondta, hogy a biztonság lesz ebben az évtizedben a legfontosabb ágazat. A legfontosabb feladat pedig ebben az évtizedben, hogy „egy Magyarországot megvédeni képes, a magyar érdekeknek érvényt szerezni tudó, Magyarországon, de ha kell, azon kívül is bármikor bevethető haderő álljon rendelkezésre” - jelentette ki.

Közölte: Magyarországnak szüksége van arra a minden korábbit meghaladó technológiai színvonalra, amelyet részben „a szomszédságban a ZalaZONE, itt pedig ez a fegyvergyár szimbolizál”.

Kitért rá: a német-magyar kapcsolatok „összevissza” állnak, de „abban reménykedünk, hogy most kisimulnak”. A politikai viszonyok bonyolultak, a gazdasági kapcsolatok azonban kiválóak, és most úgy látszik, hogy a politikai támogatás is meglesz a minél erőteljesebb gazdasági együttműködés mögé - értékelt.

Lynx gyalogsági harcjármű (elöl) a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján
Lynx gyalogsági harcjármű (elöl) a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Úgy látja, ez fontos Magyarországnak, nemcsak azért, mert Németország erős, hanem azért is, „mert a magyarok tudnak együttműködni a németekkel”.

A miniszterelnök szerint a most átadott gyár lett a magyar hadsereg új mércéje, mert „olyan jó katonák kellenek, mint amilyen jók az eszközeink”. Ez nagy feladat a következő tíz évben a mindenkori magyar kormány és Magyarország számára - mutatott rá.

Arról is beszélt, hogy „először az ember vásárol, aztán rájön arra, hogy jobb lenne, ha inkább gyártana”, és „most ebben a fázisban vagyunk”. De „itt nem szeretnénk megállni”, az lenne a jó, ha a fejlesztés, a tesztelés, a legjobb mérnökök és szakmunkások kiképzése is közösen valósulna meg „a német barátainkkal” - mondta.

Úgy folytatta: az elmúlt hónapokban Európa jövője szempontjából az egyik legfontosabb döntést hozta meg a német kormány az ukrán-orosz háború hatására. Ez nem lehetett könnyű döntés, hiszen ez Németország újra felfegyverzéséről szól, de miután kitört a háború, és „világos, hogy Európa békéjét és biztonságát a németek nélkül nem lehet garantálni”, megtörtént a nagy változás, és a német hadiipar az egyik legfontosabb iparággá vált - magyarázta.

Orbán Viktor miniszterelnök (j2) kezet fog egy katonával a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján
Orbán Viktor miniszterelnök (j2) kezet fog egy katonával a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Közölte: ez az új realitás, ami „óriási lehetőséget kínál a számunkra”. Azonban a magyar-német együttműködés akkor kezdődött, amikor ez az iparág „még inkább egy megtűrt iparág volt”, és ez jó esélyt ad arra, hogy az együttműködés tartós legyen - mondta. A miniszterelnök köszönetet mondott mindenkinek, akinek a munkája lehetővé tette, hogy megvalósult a gyár.

„Jövő héten vasárnap meg nehogy otthon maradjanak!” - zárta szavait Orbán Viktor.

Armin Papperger, a Rheinmetall elnöke felidézte, hogy három és fél évvel ezelőtt tárgyaltak először a magyar kormánnyal, és „nagyon világos struktúrák körvonalazódtak”. Az Orbán Viktorral folytatott megbeszéléseken leszögezték, hogy meg kell védeni népeinket, országainkat, és ehhez védelmi képességre van szükség és nemzeti szuverenitásra.

Az együttműködés első célja egy beruházási program megvalósítása volt, ennek eredménye a Rheinmetall zalaegerszegi gyára, ahol „három hónap leforgása alatt megnyitjuk a világ legmodernebb katonai páncélos járművét készítő gyártósorát”. Elsőként Lynx gyalogsági harcjárművek készülnek Zalaegerszegen - ismertette a német cég elnöke.

Úgy fogalmazott: a világ megváltozott az elmúlt három hétben, és arról a német kormánnyal is tárgyaltak, hogy „erre a beruházásra szükség van”.

Armin Papperger hozzátette: más magyarországi programjaik között szerepel lőszergyár építése is, amivel szintén haladnak, „mert sokkal több lőszerre, robbanószerre van szükség”.

A zalaegerszegi harcjárműgyár műszaki átadásán jelen volt mások mellett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, valamint Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka.

„Most tapasztalat és nyugalom kell”

A kormányfő a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya átadásán is részt vett a zalai megyeszékhelyen. A miniszterelnök úgy fogalmazott: ez most egy más időszak, most nyugalom, tapasztalat és megfontoltság kell, ezen „nemcsak a békénk és a biztonságunk múlik”, hanem a jövőbeli tervezés is.

A kormányfő hangsúlyozta: emellett jó gazdaságpolitika kell, amely nyitva hagyja a lehetőségét annak, hogy a tesztpályához hasonló beruházások legyenek még a nehéz időszakokban is Magyarországon, mert „ha nincsenek ilyen nagy fejlesztések a nehéz időkben, akkor hiába jönnek el a jó idők, hiszen nincs előkészítve annak a lehetősége, hogy a jó időket kihasználjuk”.

Kifejtette: kiküzdöttük magunkat a mély gödörből, amelyben 2010-ben voltunk. Lehet, hogy vannak, akik többet keresnek, de ilyen nehéz és nagy utat kevesen tettek meg - értékelt. Hozzátette: a dolgozni akaró magyarok hátországa nélkül nem lennénk képesek ilyen komoly teljesítményre.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya átadóünnepségén Zalaegerszegen
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya átadóünnepségén Zalaegerszegen
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Közölte: nyilvánvaló, hogy „egy tízmilliós ország nem bízhat abban”, hogy akkora fizikai ereje, számossága vagy GDP-je van, amellyel versenyképessé teheti magát. A méretünk, népességünk, területünk nem tesz bennünket alkalmassá, hogy a legjobbak közé tartozzunk, ezért szükség van tehetségre, észre, bátorságra, reagálóképességre, döntésképességre - sorolta.

Úgy látja, fontos, hogy „gyorsabbak legyünk, mint mások, hamarabb ismerjük fel a jövőt”. Ez a tesztpálya olyan, mint egy kristálygömb, amelybe „ha belenézünk, akkor fogjuk látni a jövőt” technológiai értelemben - fogalmazott.

Azt mondta, ez volt az a gondolat, amely meggyőzte a kormány tagjait arról, hogy érdemes támogatni ezt a beruházást, érdemes beletenni 30-40 milliárd forintot. „Magyarországon vagyunk, most hatvannál vagyunk természetesen” - fűzte hozzá.

A kormányfő kitért rá: remélhetőleg az egész európai gazdaságot most újrarendező nemzetközi politikai események nem teszik lehetetlenné, hogy az újabb és újabb fejlesztési fázisokat meg tudják valósítani. De nem csak erről a beruházásról van szó, „egy komplett haditervünk van” a járműipar tekintetében, „fantasztikus dolgok vannak előttünk, óriási dolgok formálódnak”, és a járműipar a magyar ipar fejlesztésében óriási szerepet játszik - mutatott rá. Megjegyezte: 2010-ben a magyar járműgyártásban 80 ezer ember dolgozott, most pedig 150 ezer család él meg ebből.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „mi nem vagyunk kommunisták”, hiszünk a magángazdaságban, a magánvállalkozásban, de vannak olyan típusú gazdasági tevékenységek, amelyek üzleti szempontból nem érik meg. Ilyenkor az a kérdés, hogy van-e egy állam, egy kormány, amely ezt megérti és belép.

Az állam később az adóbevételek miatt jól jár majd, tehát megéri a beruházás, de valójában az állam nem azért ruház be, hogy közvetlenül profitot termeljen, hanem azért, hogy segítsen vállalkozásoknak - magyarázta. Hozzátette: így összességében a technológiai oldal mellett a gazdasági oldala is megéri a fejlesztésnek, és így van ez az összes nagy beruházással.

Közölte: azért volt óriási kockázat ez a tesztpálya, mert ha nem sikerült volna, akkor az nemcsak ezt a projektet diszkreditálta volna, hanem azt az állami szerepfelfogást is, hogy az államnak nemcsak szabályozóként, hanem fejlesztőként is fel kell lépnie.

A miniszterelnök elmondta: „nem élünk könnyű időket”, egész Európa újratervezés alatt van, „egy második világháború óta nem látott méretű háború zajlik Ukrajnában”, ami újra rendezi a teljes nemzetközi kapcsolatrendszert. Mi magyarok „pontosan tudjuk, hogy mit jelent a háború, pontosan tudjuk, milyen szenvedésekkel jár, pontosan tudjuk, mi a kockázata, és pontosan tudjuk, hogy hogyan kell felelősségteljesen viselkedni egy ilyen helyzetben” - fogalmazott.

Hangsúlyozta: „nem háborús időkben kell fölállni a mérlegre annak, aki erőt érez magában ahhoz, hogy elvezesse az országot”.

Jean Todt, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) volt elnöke, az ENSZ főtitkárának közlekedésbiztonsági különmegbízottja felidézte, hogy két évvel ezelőtt járt már a zalaegerszegi tesztpályán, és nagy benyomást gyakorolt rá, hogy azóta milyen munkát végeztek el a területén.

Jelezte, hogy világszerte évente 1,3 millió ember hal meg az utakon, illetve 15 milliónál többen sérülnek meg tartós egészségkárosodást szenvedve. A zalai tesztpálya kapcsán úgy fogalmazott: lehetőséget ad arra, hogy új technológiákat fejlesszenek, önvezető autókat teszteljenek, illetve más járműbiztonsági elemeket tegyenek próbára, amelyekkel Európa és a világ közlekedésbiztonságának erősítéséhez járulnak hozzá.

Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz), a tesztpálya miniszteri biztosa készre jelentette a 265 hektáron 45 milliárd forintból megvalósult ZalaZONE-t, hozzátéve, hogy ezt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter álmodta meg.

A tesztpálya ma már mágnesként vonzza a befektetőket, nemrég az osztrák AVL fejlesztőközpontjának tartották meg a bokrétaünnepét, a TÜV Rheinland akkumulátorok kísérleti központját hozza létre, a Bosch pedig 10 milliárd forintos fejlesztést jelentett be. A tesztpályához tesztút is kapcsolódik majd, az épülő M76-os gyorsforgalmi út egyik 10 kilométeres szakaszát erre a célra alakítják ki - ismertette a miniszteri biztos.

Kapcsolódó írásaink