Gazdaság
Az európaiak elutasítják Brüsszel lakossági karbonadó javaslatát
A csomag tovább fokozná a magas energiaárakra építő, ideológia-vezérelt brüsszeli törekvéseket, és ennek keretében a Bizottság egy új, lakossági fogyasztókat sújtó karbonadót vezetne be. Az európai polgárok szerint azonban a korábbi törekvések hozzájárultak az európai energiaválság kirobbanásához, a karbonadó bevezetését pedig többségük elutasítja.
Az Európai Bizottság, az elmúlt tíz évben kiadott iránymutatásaiban, a hagyományos energiatermelési módok leépítésével és a lakossági árszabályozás deregulációjával próbálta az energiamix drasztikus átalakítására ösztönözni a piaci szereplőket. A 2021. július 14-én kiadott „Fit for 55” című brüsszeli javaslatcsomag fokozná a korábbi erőfeszítéseket, ennek célja az energiatermelő technológiák erősebb megkülönböztetésével, valamint a lakossági energiafogyasztás megadóztatásával gyorsabb és drasztikusabb változások előidézése az energiapiacon. Miután a csomagot az ősszel kirobbanó energiaválságot követően nem sikerült elfogadtatni a tagállamok vezetőivel, a Bizottság most beemelte azt az orosz–ukrán konfliktus kezelésére kiadott javaslattervébe. A Századvég felmérte, hogy az európai közvélemény felelősnek tartja-e a brüsszeli szakpolitikát az energiaválságért, valamint, hogy támogatja-e a „Fit for 55” csomag leginkább vitatott lakossági karbonadó javaslatát.
Az energiaválságért részben az elhibázott brüsszeli szakpolitika felelős
A „Fit for 55” javaslatcsomag már a publikációt követően is megosztotta a tagállamokat, és az európai energiaválság kirobbanását követően a feszültségek tovább nőttek. A brüsszeli tisztségviselők (és a tagállamok vezetőinek egy része) az őszi árrobbanást egy rövid, átmeneti anomáliának tartották. Szerintük Brüsszel korábbi energiapolitikai döntései nem voltak felelősek a kialakult helyzetért, sőt, az áremelkedés valójában azt mutatta, hogy a meglévő erőfeszítések fokozását tartalmazó „Fit for 55” javaslatcsomagot – a meglévő formájában – mielőbb el kell fogadni és meg kell valósítani. A tagállamok vezetőinek másik része azonban úgy ítélte meg, hogy a válság rámutat az európai energiapiac strukturális problémáira: a közös szakpolitika irányain változtatni kell, és ezért a javaslatcsomagot nem szabad elfogadni.
Az energiaválság kirobbanása óta eltelt fél év bizonyította, hogy az őszi áremelkedés nem csak egyszeri anomália volt: az októberi rekordárak azóta decemberben és márciusban is megdőltek. Arról azonban továbbra is vita van, hogy a korábbi energiapolitikai törekvések hozzájárultak-e a kialakult helyzethez, és így szükséges-e azokat módosítani. A Századvég kutatásából kiderül, hogy a véleménnyel rendelkező európai polgárok háromnegyede szerint részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája felelős a válságért.
Azoknak az aránya, akik szerint a válság részben a brüsszeli szakpolitika következménye, valamennyi tagállamban meghaladja azokét, akik szerint nincs összefüggés a kettő között. A fenti állítással leginkább Bulgáriában (83 százalék), Portugáliában (81 százalék) és Szlovéniában (81 százalék), legkevésbé Belgiumban (61 százalék), Luxemburgban (56 százalék) és Dániában (55 százalék) értettek egyet. Magyarországon a véleménnyel rendelkezők kétharmada szerint az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája is felelős a kialakult helyzetért. Az eredmények azt mutatják, hogy az európai lakosság többsége egyetért azokkal a tagállami vezetőkkel, akik a központi energiapolitika megváltoztatását sürgetik.
Az európai háztartások elutasítják Brüsszel karbonadó javaslatát
A „Fit for 55” javaslatcsomag leginkább vitatott intézkedése egy új, központi karbonadó, ami a lakosság épületeit és gépjárműveit terhelné, és amivel Brüsszel az energiafogyasztásuk csökkentésére kényszerítené a háztartásokat. A tagállamok egy része – köztük Magyarország – már a csomag bejelentésekor is tiltakozott a beavatkozás ellen, azóta pedig az európai országok többségében jelentősen megemelkedtek a lakossági rezsidíjak, így a tarifákat mesterségesen tovább drágító karbonadót elutasító tagállamok száma is növekedett. Brüsszel azonban továbbra is ragaszkodik az intézkedéshez, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a beavatkozás új, központi árbevételt jelentene számára, így finanszírozási szempontból is függetlenedhetne a tagállamok befolyásától. A Századvég kutatása alapján a véleménnyel rendelkező európai polgárok 69 százaléka nem támogatja Brüsszel új, központi karbonadó javaslatát.
A válaszadók többsége valamennyi tagállamban elutasította az intézkedést. A beavatkozást leginkább Magyarországon (84 százalék), Horvátországban (83 százalék) és Csehországban (81 százalék), a legkevésbé Portugáliában (53 százalék), Dániában (53 százalék) és Luxemburgban (51 százalék) utasították el a válaszadók. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy Brüsszel karbonadó javaslatának nincs kellő társadalmi támogatottsága az Európai Unióban, így az intézkedést nem szabad bevezetni.
