Gazdaság

Magas szinten a foglalkoztatás

Hétindító. A munkanélküliség a beruházások miatt csökkenhet, az orosz–ukrán háborúnak kettős hatása lehet

Csaknem 4,7 milliós foglalkoztatottsággal 3,8 százalékos lehet a munkanélküliségi ráta, csütörtökön ismét dönt a jegybank a piacokra leginkább hatást gyakorló egyhetes betéti kamat szintjéről, és szintén ezen a héten tart kamatdöntő ülést a Fed.

Magas szinten a foglalkoztatás
A foglalkoztatottsági mutatók meghaladják a járvány előtti szintet
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A héten a KSH-nak egyetlen adatközlése lesz, a pénteken megjelenő februári foglalkoztatási és munkanélküliségi adat. A 2021. novemberi–2022. januári időszakban a foglalkoztatottak száma 4,676 millió fő volt, ami 75 ezer fős bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest és meghaladja a koronavírus megjelenése előtti szintet, azaz a foglalkoztatás magas szinten áll – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Kifejtette, a munkanélküliségi ráta ugyanezen időszakban 3,8 százalék volt, ami nagyon alacsony szinte, bár a koronavírus előttit némileg meghaladja.

Ez azt jelenti, hogy a korábbi időszakhoz képest az aktivitás növekedett hazánkban. A pénteki adatközlésnél nagy meglepetésre nem számítunk, éves alapon folytatódhat a bővülés – mondta. A foglalkoztatottság a beruházásoknak köszönhe­tően a jövőben tovább bővülhet, ám az orosz–ukrán háború és a szankciók okozta gazdasági zavarok kockázatot jelentenek e tekintetben. Az Ukrajnából elmenekülő munkaerő ugyanakkor pozitív hatást is kifejthet, a munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokban elhelyezkedve mérsékelheti a munkaerőhiányt.

Csütörtökön ismét dönt a jegybank az egyhetes betéti kamat szintjéről, tehát azon kamatról, aminek leginkább hatása van a pénzpiacokra. Az orosz–ukrán háború és a belengetett szankciók okozta árfolyamgyengülés és a konfliktus nyomán növekvő inflációs kockázatok miatt a Magyar Nemzeti Bank múlt csütörtökön ötven bázisponttal 5,85 százalékra emelte az egyhetes betéti kamatot, miközben keddi ülésén az alapkamatot nem változtatta, az továbbra is 3,4 százalék.

Kedden ugyanakkor a jegybank a kamatfolyosó tetejét 100 bázisponttal 6,4 százalékra emelte, ezzel megteremtve a lehetőségét a csütörtöki emelésnek. Ez alapján az egyhetes betéti kamat most is ötven bázisponttal emelkedik majd, ám ezt jelentősen befolyásolhatják az addig beérkező hírek és a forint árfolyamváltozásai. Bár látszólag a mostani kamatfolyosó legfeljebb 55 bázispontos emelést tesz lehetővé, de fontos hangsúlyozni, hogy szükség esetén a kamatfolyosó tetejét feljebb lehet tolni – vélekedett Regős Gábor.

Az Eurostat több adatközléssel is jelentkezik a héten. Ezek közül legfontosabb kiemelni a januári ipari termelési adatokat, illetve a februári inflációs adatokat. A nemzeti ünnepünkön megjelenő ipari adat éves alapon kismértékű bővülést mutathat, bár az előző hónapokban jelentős ingadozást láthattunk a mutató értékében: decemberben az eurózónában az éves alapú bővülés 1,6, míg az Európai Unióban 2,5 százalék volt. Az egyes tagországok teljesítménye azonban eltérően alakult: Litvániában például harmadával bővült az ipari termelés, míg Máltán 7,1 százalékkal visszaesett. Egy-egy kisebb országnál tehát a rendkívüli események nyomán jelentős lehet a termelés volatilitása.

Az eurózóna inflációja az előzetes adat szerint januárról februárra 5,1 százalékról 5,8 százalékra gyorsult, amelyhez az energiaárak növekedésén kívül az élelmiszerárak emelkedése járult hozzá a legnagyobb mértékben. A mostani adatközlésből megtudhatjuk, hogy hogyan alakult a teljes Európai Unió inflá­ciója, illetve az adatot még nem közlő országok pénzromlása – mutatott rá Regős Gábor. A már rendelkezésre álló adatokból is látszik, hogy az infláció több ország esetében meghaladja a tíz százalékot (például Csehország, Észtország, Litvánia). Fontos hangsúlyozni, hogy a mostani adat még nem tartalmazza a háború hatásait, ez várhatóan tovább emeli majd az inflációs mutatót – tette hozzá.

A monetáris politika szempontjából érdekesnek ígérkezik a Fed kedden és szerdán tartandó ülése. Az infláció nemcsak az Európai Unió­ban, de az Egyesült Államokban is problémát okoz, mértéke februárban 7,9 százalék volt. Ennek megfelelően a Fed várhatóan megkezdi monetáris politikájának szigorítását, amelynek egyik eleme lehet az alapkamat 25 bázispontos emelése. Az eszközvásárlási programok márciusi lezárásáról már korábban megszületett a döntés, kérdés azonban, hogy történik-e bejelentés az eszközállományok leépítéséről. Várhatóan nem a mostani kamatemelés lesz az utolsó idén, további két-három alkalommal számíthatunk ilyenre, bár ennek kapcsán irányadó lehet az újonnan megjelenő előrejelzés és a döntéshozók várakozásai.

Kapcsolódó írásaink

Egyre több beruházás

ĀHétindító. Amennyiben a kínálati feltételek adottak, keresleti oldalról a januári ipari termelés érdemi bővülést is mutathat, ezzel felülmúlva a várakozásokat