Gazdaság
Ágazati képzőközpontok a szakember-utánpótlásért
A középfokú gépészeti oktatás első magyarországi centruma jött létre a zalai megyeszékhelyen, mindez kisebb cégek összefogásának eredménye

A középfokú gépészeti oktatás első magyarországi ágazati képzőközpontja jött létre a zalai megyeszékhelyen, ahol a kis- és középvállalkozások (kkv) összefogásával tudják biztosítani a szakemberigényt – közölte Palkovics László szombaton a Zalaegerszegi Duális Ágazati Képzőközpont üzemátadó ünnepségén. Az innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott, a kkv-k és a középfokú oktatás együttműködésére alapozott képzőközpont zalaegerszegi találmány, ugyanis 2014-ben itt fogalmazódott meg annak az ötlete, hogy a kisebb cégek hogyan tudják összeadni a tudásukat. Jelezte, hogy egy hasonló intézmény van még az országban, Kecskeméten, ahol az Ipar 4.0 elvárásainak megfelelő képzés folyhat. A következő évek kihívása mind a felsőoktatás, mind a szakképzés területén, hogy a munkaerőigényt ki tudják elégíteni.
Zalaegerszegen már tervezik, hogy a két évvel ezelőtt 646 millió forintos ráfordítással elkészült üzemcsarnokot – amelyet most 770 millió forint értékű gépekkel szereltek fel – miként lehetne bővíteni. Két új hiányterület oktatását tervezik, a járműiparhoz, valamint a védelmi iparhoz kapcsolódó szakmákét, amelyekkel kiegészülve komplex képzőközpont alakulna ki – fejtette ki Palkovics László.
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerint a szakképzés átalakításának egyik mérföldköve a zalai képzőközpont átadása. Amikor 2019-ben a kormány elindította a szakképzés teljes megújítását, az tartalmában, módszertanában is újat hozott, illetve megkezdődött a infrastrukturális átalakítás is, mindezt a vállalati igényeknek megfelelően.
Mint hozzátette: az iskolák nem tudják lekövetni a változó technikai környezetet, erre csak a cégek képesek, és ott van az a tudás, amit velük közösen lehet továbbadni a következő nemzedéknek. Ezzel a tudással képesek a fiatalok karriert, jövőt teremteni, megalapozni, hogy mesteremberekké váljanak.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az ágazati képzőközpontok több cég összefogásával valósulnak meg, ezek a vállalkozások fogalmazzák meg, milyen munkaerőigényük van. A szakképző centrumok biztosítják a minőségi, képzett munkaerőt, de ehhez meg kell teremteni a környezetet, biztosítani kell az eszközöket, hogy a fiatalok a pályára kerülve ne nulláról kezdjenek.
Az ágazati képzőközpont „szimulációs termelő környezet”, lehetőség arra, hogy a duális képzést kiszélesítsék, ne csak a nagyvállalatoknak, hanem a kkv-knak is lehetőségük legyen bekapcsolódni a szakemberképzésbe.