Gazdaság

A magyar gazdasági növekedés volt a legmagasabb az EU-ban tavaly

 A koronavírus-járvány ellenére a magyar gazdaság 2021-ben 7,1 százalékkal nőtt, amely az eddig publikált adatok szerint a legmagasabb volt az Európai Unióban - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn Kecskeméten.

A magyar gazdasági növekedés volt a legmagasabb az EU-ban tavaly
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Kecskeméten, a megyei kereskedelmi és iparkamara Platter János Konferenciatermében 2022. február 28-án
Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Palkovics László elmondta: a magyar foglalkoztatási ráta 2010 óta folyamatosan nő, 2021-ben elérte a 73 százalékot. A koronavírus okozta válság alatt és után a magyar foglalkoztatás bővült a legmagasabb ütemben az EU-ban - mondta.

Kiemelte: a 2015 és 2019 közötti beruházás-növekedési ütemmel Magyarország az Európai Unió TOP 3 országa között volt. A magyar beruházási ráta továbbra is rekordmagas, 2021-ben volt egyebek mellett Magyarország eddigi legmagasabb, hatszázmilliárd forint összegű gyárberuházása - tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: a magyar ipar is látványosan erősödik, bővülése 2010 óta négyszer gyorsabb volt az EU-átlagnál. Az eredmények közé sorolta azt is, hogy Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, gyakorlatilag kétszeresére a kutatás-fejlesztésben dolgozók, illetve a különféle műszaki fejlesztéssel foglalkozók száma az EU-ban 2010 óta.

Palkovics László szerint érdekes átstrukturálódás látszik a munkaerőpiacon, ugyanis 2021-ben megindult egy eláramlás azokról a területekről, amelyeket a válság jobban érintett, a vendéglátásból és szállodaiparból az innováció, a kutatás-fejlesztés és az informatika területére.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy 2010 óta 3,5-szer gyorsabban nőtt a magyar kisvállalkozások termelékenysége, mint az EU-átlag. A koronavírus kitörése óta kisvállalkozások háromszor annyi támogatást kaptak mint a "nagyok" - tette hozzá. Kiemelte: a kormányzati intézkedések hatására Bács-Kiskun megyében újra a járvány kitörése előtti szint közelébe sikerült emelni foglalkoztatást. A munkahelymegőrző és a munkahelyteremtő programok révén a megyében csaknem 23 400 ember részesült összesen 9,870 milliárd forintot meghaladó támogatásban.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy a kamara és a kormány 2010 óta négyévente megállapodást köt, amelyben rögzítik a felek vállalásait és, gazdaságpolitikai céljait. Az együttműködés stratégiai célja a magyar gazdaság tartós növekedésének fenntartása, illetve a magyar társadalom jólétének folyamatos gyarapítása - sorolta.  A kamara elnöke közös stratégiai érdeknek nevezte a gazdaság valamennyi szereplőjének erősítését.

Parragh László kiemelte: a gazdaságstratégiai együttműködési célkitűzések között egyebek mellett a Széchenyi Kártya Program megerősítése és a Vállalkozási Innovációs Tanács felállítása szerepel, valamint az, hogy az uniós források lehető legnagyobb része szolgáljon közvetlen vállalkozásfejlesztési célokat. Fontosnak tartják a felek a duális képzési rendszer fejlesztését is, illetve a kamarai vállalkozásfejlesztési programok folytatását. A KKV-stratégia felülvizsgálata mellett, annak végrehajtásában nagyobb szerepet szánnának a kamarának, és szükségesnek érzik a vállalkozásfinanszírozási piacról hiányzó biztosítási rendszer bevezetését is.  

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: Bács-Kiskun megye és Kecskemét számára egyaránt fontos beruházás az 52-es főút négysávossá alakításának elkezdése, illetve a 441-es főút Kecskemét és Nagykőrös közötti szakaszának felújítása. Az egész ország, illetve a tranzitforgalom szempontjából fontos projekt az M8-as gyorsforgalmi út megépítése, és jelenleg előkészítés alatt áll a nyomvonalán az M7-es és Dunaújváros, illetve a Dunavecse és Kecskemét közötti szakaszok fejlesztése. Nehézséget okozott, hogy a Kiskunság érintett része szinte végig Natura 2000-es természetvédelmi terület, de végül sikerült nyomvonalat kijelölni - tette hozzá.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az M44-es gyorsforgalmi út utolsó, Kecskemét-Szentkirály közti szakaszának fejlesztése is folyamatban van. Mósoczi László emlékeztetett, jelentős szakaszt, közel 23 kilométert újítanak fel a 54-es főúton, továbbá Kecskeméten az Akadémia körút és a Nyíri út kereszteződésében körforgalmi csomópont épül, illetve a Magyar Falu Program keretében is számos út újul meg a megyében.

Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: a koronavírus-járvány okozta nehézségek enyhítése érdekében "a kormány két év alatt hatalmas pénzeket pumpált a gazdaságba". Ennek köszönhetően sok ezer munkahelyet sikerült megőrizni, a rendkívül alacsony kamatozású hitelek pedig hozzájárultak a cégek beruházásaihoz.   A megyei kamara gazdasági évnyitójának keretében mutatták be TOP 100 - Bács-Kiskun Megye Gazdasága 2021 című kiadványt is.

Kapcsolódó írásaink