Gazdaság

Egyre több munkahely, mérséklődő rezsiterhek

Egyértelműen ösztönző lépés a huszonöt év alattiak jövedelemadó-mentessége, az elszabaduló energiaárakra pedig egyedül a rezsicsökkentés a megoldás

Másfélszeresére emelkedett a fiatalok foglalkoztatása 2010 óta, a munkanélküliség pedig harmadolódott. Amíg 2012-ben a havi összes kiadás tizennégy százalékát fordítottuk rezsire, mára ugyanez az arány csupán nyolc százalék.

Egyre több munkahely, mérséklődő rezsiterhek
Fotó: MH/Katona László

A 2010 utáni időszakban kiemelt kormányzati cél lett a munkaalapú társadalom megteremtése, segélyezés helyett a munkahelyteremtés került a középpontba. A bő egy évtized alatt csaknem egymillió munkahely jött létre, a munkanélküliségi ráta pedig gyakorlatilag harmadolódott. 2010 első negyedéve és 2021 harmadik negyedéve között a 15–64 évesek foglalkoztatottsági rátája 56,9 százalékról 73,2 százalékra emelkedett.

Kedvező fordulat

Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője a minap lapunknak arról beszélt, hogy 2010 óta 18,3 százalékról másfélszeresére emelkedett hazánkban a fiatalok foglalkoztatása, és 26,4 százalékról kevesebb mint felére csökkent körükben a munkanélküliség. A magyar foglalkoztatás javulása az uniós tagállamok között az öt legnagyobb egyike. Ezzel szemben 2002 és 2010 között, a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt a foglalkoztatási ráta 28,3 százalékról 18,3 százalékra esett vissza, ezzel a legutolsók lettünk 2010-ben az unióban, és a korcsoport 75,2 százaléka inaktív lett.

A szakértő szerint a januártól bevezetett adómentességgel a fiataloknak jobban megéri akár részmunkaidős – heti két-három napos – munkát vállalni a tanulás mellett.

A KSH közlése szerint 2021-ben az év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos száma 31 ezerrel, 4,635 millióra emelkedett.

A munkanélküliek száma 2021 decem­beré­ben 179 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt, tavaly október–decemberben a munkanélküliek átlagos létszáma 180 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig szintén 3,7 százalék volt. Az év egészét tekintve tavaly a munka­nélküliek átlagos száma 196 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbival.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára nemrégiben emlékeztetett, a járvány miatt jelentős forrásokkal célzott munkaerőpiaci támogatási programokat indított, köztük munkahelymegtartásra, munkahelyteremtésre. Összefoglalóan pedig elmondható, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2010 első negyedéve és 2021 harmadik negyedéve között Magyarországon a 15 és 74 év közöttiek körében a munkanélküliségi ráta 10,9 százalékról 3,9 százalékra csökkent. Ez a hét százalékpontos mérséklődés azt jelenti, hogy ezen időszak alatt a munkanélküliség arányaiban 64 százalékkal csökkent.

Energiakérdés

Noha a gazdasági növekedés a téli lassulást követően várhatóan ismét lendületet vesz, az energiaárak további emelkedése magasabb inflációs nyomást és fékeződő gazdasági növekedést okoz az Európai Bizottság tegnap közzétett előrejelzése szerint.

Gyürk András tájékoztatása szerint az Euró­pát sújtó energiaválságban a brüsszeli gazdaságkutató Bruegel Intézet adatai szerint 2022 februárjáig 24 ország, az EU tagállamai­nak csaknem kilencven százaléka léptetett életbe – magyar mintára – a lakossági energiaárak mérséklését célzó intézkedéseket.

Eközben Márki-Zay Péter cinikus módon kevesebb víz, kevesebb áram és kevesebb gáz használatát ajánlja. Az olcsó energiát támogató választókat pedig „sötétben tartott, trágyával etetett gombáknak” tartja – emlékeztetett Gyürk András.
Míg a baloldal meredeken növekvő, addig a Fidesz csökkenő pályára állította az államadósságot – így reagált a nagyobbik kormánypárt az ellenzéknek az államadósság témájában tett nyilatkozatára. „Az a baloldal beszél az államadósságról, amely kormányzása alatt csaknem megduplázta és meredeken növekvő pályára állította azt” – írta közleményében a Fidesz arra reagálva, hogy az ellenzéki pártok politikusai az államadósság, az infláció és korrupció megfékezését sürgették sajtótájékoztatójukon.

Kifejtették: a nagyobbik kormánypárt szerint Gyurcsány Ferenc vezetésével a baloldal működésképtelenné tette az országot, amely az államcsőd szélén állt, az IMF és más drága deviza-államhitelek nélkül már nyugdíjakat, családtámogatásokat és béreket sem tudták volna fizetni.

Megírtuk azt is, a gáz és az árampiac euró­pai liberalizációja átmenet nélkül történt meg, a hirtelen drágulás pedig azonnal lecsapódott a lakosságnál. Mindezzel párhuzamosan a hagyományos energiatermelést leépítették.
Ismert, a jelenlegi, kínálathiányos állapotot súlyosbítja, hogy Németország hat működő atomerőművéből hármat bezárt tavaly év végén, valamint hogy az új német kormány aktuális álláspontja szerint az Északi Áramlat–2 gázvezeték aligha fog a jelenlegi fűtési szezonban üzembe állni.

Rezsicsökkentés a megoldás

Az Európai Bizottság megoldási irányvonala egyértelmű, a tagállamokra akarja hárítani a felelősséget. Szintén megírtuk, hogy a kvótakereskedelmi rendszert (idegen nyelvi rövidítése ETS) a közúti közlekedésre és a lakosságra akarják kiterjeszteni, pél­dául a lakossági fűtésre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy gázfűtés esetén bizonyos energiamennyiség felett pluszadót fizettetnének, ugyanúgy, ahogyan a benzin- és a dízelüzemű járművek használata után.

A Századvég elemzése szerint a rezsicsökkentés intézménye 2013 óta 2600 milliárd forintot spórolt a magyar családoknak. Míg egy átlagos háztartás 2012-ben, a rezsicsökkentést megelőzően kiadásainak tizennégy százalékát fordította rezsire (2005-ben az emelések előtt ez még csak tíz százalék volt), ez az arány 2019-re nyolc százalékra, majdnem a felére csökkent. Ez nyilvánvalóan pozitív irányban befolyásolta a háztartások életszínvonalát.

Rezsitételek aránya a kiadásokban, százalékban

Kapcsolódó írásaink