Gazdaság
Cél a gazdák ellátásának biztosítása
Az árak rögzítése üzenet a piacnak, és visszatartó erőt jelent majd az infláció növekedésénél
– Hogy áll jelenleg a hazai élelmiszeripar?
– Élelmiszeriparunk a kétezer-tizenöt óta a szektorba áramló forrásoknak köszönhetőn jelentősen megerősödött, hatékonyabbá, versenyképesebbé vált. Kétezer-húszban, a koronavírus- járvány berobbanásának évében ez volt az egyetlen feldolgozóipari ágazat, ahol nem tapasztaltak visszaesést. Kétezer-huszonegyre a fogyasztók és a feldolgozók is alkalmazkodtak a változó körülményekhez, így az ágazat mind a termelési értékben, mind az árbevételben már csaknem tízszázalékos növekedést tudott elérni. A múlt évben az élelmiszeripari szereplőknek meghirdetett kétszázötvenmilliárd forint keretösszegű pályázati lehetőség révén a beruházási kedv is visszatért, és ennek hatására a hazai feldolgozók itthon és a nemzetközi versenyben is erősödnek.
– Saját forrásokból el tudjuk látni az egész országot?
– A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nagy tartalékokkal rendelkezik, így húszmillió ember ellátására is képes. A koronavírus-járvány okozta kihívások ellenére is mindennap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalára, amiért nem lehetünk elég hálásak a gazdáknak. A pandémia mellett számos nehézséggel kellett még megküzdenünk. Említhetném az időjárás okozta próbatételeket, az afrikai sertéspestist és a madárinfluenzát is. Mindezek ellenére azonban az élelmiszerellátás egy percre sem akadozott. A termelők szorgalmának és kitartásának köszönhetően pedig a magyar agrárium nemcsak ütésállóvá, hanem stratégiai ágazattá is vált.
– Miért fontos a hazai alapanyagok népszerűsítése?
– Nemzetgazdasági, sőt adott esetben nemzetbiztonsági szempontból is fontos cél az, hogy a lakosság elsősorban hazai termékeket vásároljon, hiszen ezzel egyrészt munkát ad az élelmiszeriparban dolgozók számára, másrészt – és erre a veszélyhelyzet rávilágított – ellátásbiztonságot is teremt. Ne feledjük, ha hazai terméket vásárolunk, azzal a magyar családok megélhetését, a helyi gazdaságot is támogatjuk. A Magyarországon előállított termékek pedig egyúttal magasabb élelmiszer-biztonságot jelentenek a lakosság számára.
Ehhez szükség van a fogyasztók tudatos vásárlására – hogy a hazait keressék – és a gyártók versenyképes, hatékony termelésére. A tudatos döntés fokozásának egyik remek eszköze a kétezer-tizenkilenc óta létező Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer, amely egyszerre utal az élelmiszerek biztonságára, minőségére és a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartó gyártási folyamatokra. Egy olyan egyértelmű jelkép, amely a kiemelkedően magas minőségű élelmiszereket megkülönbözteti a piaci kínálatban szereplő más termékektől.
– Mit vár az alapvető élelmiszerek árának rögzítésétől?
– A járvány és az egész Európában drasztikusan emelkedő energiaárak sok mindenre, így az élelmiszerek árára is hatással vannak. Az áremelkedés Magyarországra is begyűrűzik. A kormány intézkedései a magyar családok védelmét szolgálják. A februártól életbe lépett élelmiszerárstopnak köszönhetően több pénz marad az embereknél.
Az árak rögzítése üzenet a piacnak, és visszatartó erőt jelent majd az infláció növekedésénél is. Fontos azonban arra is felhívnom a figyelmet, hogy az élelmiszerek nagy részénél már korábban csökkentettük az általános forgalmi adót, a tej-, tojás- és hústermékek az ötszázalékos áfakulcs hatálya alá tartoznak. De azt se felejtsük el, hogy az élelmiszerárstopot bíráló ellenzék az áfacsökkentésről szóló döntést nem szavazta meg. Ezzel szemben a kormány olyan döntéseket hoz, amelyek az emberek érdekét és életkörülményeinek javulását szolgálják. Példaként említhetném a rezsicsökkentést, az üzemanyagok árának korlátozását és a jelzáloghitel-kamatok befagyasztását is. Itt azért nem árt rögzítenünk, hogy a baloldal és annak miniszterelnök-jelöltje egyetlen, a lakosságot védő intézkedést sem támogatott: sem az élelmiszerárstopot, sem a benzinárstopot, és a rezsicsökkentés eltörléséről beszél.
A baloldal ugyanazt a politikát viszi ma is, mint a Gyurcsány-korszakban, szerintük a világpiaci árakba a kormány ne szóljon bele, még akkor se, ha azok a magyar emberek megélhetését veszélyeztetik.
– Mi mindent tartogat az uniós források mellett adott állami társfinanszírozás?
– Lehetőséget, hiszen az átmeneti években és tavaly is forráshoz jutott és idén is forráshoz jut minden érintett, amire a hazai élelmiszeriparban az elmúlt évtizedekben nem volt példa. Ez azt jelenti, hogy az ágazat minden szereplőjének, bármekkora vállalati mérettel is rendelkezik, és bármilyen élelmiszeripari terméket is állít elő, lehetősége lesz arra, hogy versenyképes, hatékony és innovatív beruházásokat valósítson meg.
Minden uniós tagállam lehetőséget kap arra, hogy a közös uniós forrásokból pályázatokon keresztül társfinanszírozást igényeljen olyan területeken, amelyek nemcsak az adott tagállam, de az egész közösség érdekeit szolgálják. A fenntarthatóság például éppen ilyen terület. Az élelmiszerláncban ez egyre fontosabb kérdés, így a járványvédelem és az állatvédelem mellett Magyarország is egyre nagyobb figyelmet fordít erre. Jelenleg is több olyan pályázatról tudunk, amely – más tagállamok kutatóival és szakembereivel közösen – a fenntarthatóbb élelmiszerlánc létrehozását célozza. Fontos, hogy ezekben a fejlesztésekben az állami szereplők is egyre inkább szerepet vállaljanak, mert szükség van az innovatív megoldásokra.
– Mennyire beszélhetünk kritikus helyzetről, ha élelmiszer-hulladékról van szó?
– A fenntartható fogyasztás kapcsán az egyik legfontosabb téma az élelmiszer-pazarlás problémája. Globális szinten 1,3–1,6 milliárd tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente, ami a teljes termelés harmadát jelenti. Egy átlagos magyar háztartásban hatvanöt kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik egy év alatt, aminek a fele megelőzhető lenne. A háztartások élelmiszer-pazarlásának csökkentését célozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által kétezer-tizenhatban indított Maradék nélkül program, amit az Agrárminisztérium is kiemelten támogat. Teremtett világunk fenntartása közös felelősségünk, ezért az élelmiszer-pazarlás csökkentéséért közösen kell cselekednünk.
– Betartják a boltok, az üzletek az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos előírásokat, miszerint a lejárat előtti termékeket karitatív célra fel lehet ajánlani?
– Nagyon friss szabályozásról van szó, azt azonban szeretném megjegyezni, hogy nagyon sok szakmai egyeztetés történik jelenleg is ezen a téren. A Nébih nemrégiben kiadott egy hiánypótló útmutatót, amely javaslatot ad arra vonatkozóan, hogy a minőségmegőrzési idő lejárta után mennyi ideig célszerű még adományként felhasználni az élelmiszereket. Tekintettel arra, hogy a hazai kereskedelem és az élelmiszeripar eddig is aktív szerepet játszott az adományozások terén, egyértelműen arra számítok, hogy mindenki élni fog az új lehetőségekkel. Az Agrárminisztérium és a Nébih feladata azonban nemcsak az, hogy minden eszközzel elősegítse az adományozási folyamatokat, hanem az is, hogy megakadályozza az esetleges visszaéléseket, például azt, hogy az adományként felajánlott termékek átcímkézve visszaszivárogjanak
a kereskedelmi forgalomba.
– Az utóbbi hónapokban komoly gondokat okozott az infláció. Az alapélelmiszerek árát csökkentették ugyan, a gyümölcsök, zöldségek ára azonban folyamatosan nő. Ehhez köze lehet a műtrágyaügynek, illetve Bige Lászlónak?
– A baloldal kampányát pénzelő Bige László árkartellezése az elmúlt években óriási károkat okozott a mezőgazdaságnak, harminchatmilliárddal károsította meg a magyar gazdákat, növelte meg a termelési költségeket és a mezőgazdasági termékek árát, de szerencsére a hatóságok eredményesen végezték a munkájukat, lebukott, és meg is bírságolták tizenegymilliárdra, de ő ezt nem akarja kifizetni. Az infláció és az élelmiszerárak mostani megugrása mögött nemzetközi folyamatok és az európai energiaárak emelkedése áll, és világszerte kihívást jelent. Elég az egészségügyi világválságra, a világgazdaság növekedésének újraindulására, illetve a nemzetközi agrárpiaci hatásokra gondolni.
Az élelmiszer-termeléshez szükséges inputanyagok drágulása nemcsak nálunk, hanem külföldi versenytársainknál is hasonló mértékben jelentkezik, és ez bizony egyelőre sajnos velünk marad még egy darabig. A friss zöldség és gyümölcs áráról pedig érdemes elmondani, hogy talán az időjárásnak leginkább kitett termékkörről van szó, a fagy, a viharok vagy éppen az aszály befolyásolja leginkább ennek a termékkörnek a mennyiségét és így az árát is. Az elmúlt egy évben elmaradt az inflációtól ezen termékek árának a növekedése és nem haladta meg
az éves élelmiszerár-növekedés felét.
– Hogy áll most a Bige-ügy?
– Több hónap telt el a GVH elmarasztalása óta, ám a Nitrogénművek Zrt. és a hozzá kapcsolódó vállalkozások tudomásom szerint továbbra sem fizették meg a műtrágyakartell tizenegymilliárdos számláját. Bige László bírósághoz fordult, de még ott sem született neki igazat adó ítélet, húzza-halasztja a dolgot, és újabb fellebbezések írásával próbál időt nyerni. Az igazság azonban előbb-utóbb utoléri, hiszen a kartellben részt vett többi cég már be is fizette a versenyhatósági bírságot, lényegében elismerve közös tettüket.
Az ügynek a magyar gazdáknak okozott anyagi kár mellett azonban van egy nagyon erős erkölcsi és politikai üzenete is: jó, ha a magyar gazdák bevésik a fejükbe, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének a kampánya ezekből a tisztességtelen, a gazdákat megillető pénzből folyik. Ráadásul ugyanez a baloldal egyszer már bemutatta, hogy a magyar földet és agráriumot is kész teljesen kihúzni a lábunk alól, külföldi spekulánsok és Bigéhez hasonló vörösbárók kezére juttatná.
– A fellépő műtrágyaproblémára vannak már megoldások?
– A szántóföldi növénytermesztők többsége már beszerezte a műtrágyát a mostani tavaszi vetésekhez, kisebb része azonban kivárt a műtrágyavásárlással. A magas műtrágyaárak és a rendelkezésre állás körüli bizonytalanság következtében az ország idei műtrágya-felhasználása a szokásoshoz képest valamivel alacsonyabban alakulhat. Ez a csökkenés megfelelő időjárási körülmények között önmagában nem okozhat lényeges eltérést az idei termésmennyiségben.
A kormányzat és a tárca tisztában van a kialakult műtrágyapiaci helyzettel, amelyet folyamatosan és szorosan követünk. A lehetséges beavatkozási pontokat mérlegeltük, és amennyiben szükséges, megtesszük a megfelelő lépéseket a hazai ellátásbiztonság fenntartása érdekében. A tárca elsődleges célja továbbra is a zavartalan és hatékony piaci működés fenntartása és a gazdák ellátásának biztosítása.
– Mik lesznek a következő lépések agráriumunk további növekedése érdekében?
– Az Agrárminisztérium mindenben a gazdák mellett áll, ezért a tárca igyekszik olyan támogatói környezetet kialakítani, hogy minden gazdálkodó kiszámítható jövedelemhez juthasson, minden gazda megvalósíthassa fejlesztési elképzeléseit, ezzel is hozzájárulva az agrárium további növekedéséhez.
A magyar agrárgazdaság versenyképességének további növelése, a természeti erőforrások megőrzése és a vidéki életminőség javítása érdekében Magyarország kormánya a lehető legmagasabb nemzeti kiegészítő forrást biztosítja kétezer-huszonhétig a KAP II. pillérét alkotó vidékfejlesztési támogatásokhoz, így ebben az időszakban 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, amivel megháromszorozza a kétezer-tizennégy és kétezer-húsz közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak nagyságát.
A kormány döntése alapján a Vidékfejlesztési Program forrásainak felhasználásával a Megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében a tavalyi évig több mint ezeregyszázmilliárd forint összegben írtak ki pályázati felhívásokat az agrárium és a vidéki élet szereplői számára, ráadásul a korábban kiírt felhívásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszegét is megemelték.
Nagy örömünkre szolgál, hogy a gazdák partnerek a célok megvalósításában, hiszen rekordszámú támogatási kérelmet nyújtottak be, ezzel is biztosítva az agrárium töretlen fejlődését. A támogatói döntések eredményeként a beruházások megvalósítása folyamatosan halad. Az idei tervek kapcsán elmondható, hogy a jelenleg is elérhető pályázati kiírásaink mellett újranyitjuk a Vidékfejlesztési Program keretében korábban meghirdetett az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása és a Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása című pályázati felhívásokat. Mindkét konstrukció nagy sikert aratott a gazdák körében.
Az állattartó telepek fejlesztésére csaknem négyszázhetvenhárommilliárd forint összegre nyújtottak be támogatási igényt a kérelmezők, míg ültetvények telepítése esetében mintegy kétezer-ötszáz hektár új, intenzív gyümölcs-, valamint ezerhétszáz hektár új gyógynövényültetvény létrehozását tervezik a kertészek. Ezen túlmenően idén több új pályázati felhívás meghirdetésén is dolgozunk.
A kihívásokkal teli jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy az Agrárminisztérium évről évre jelentős mértékű jövedelempótló támogatásokkal járul hozzá a gazdálkodók termelésbiztonságának és pénzügyi stabilitásának növekedéséhez. A közvetlen támogatások keretében csaknem ötszáz, a nemzeti támogatások keretében mintegy százmilliárd forint támogatáshoz jutnak évente a termelők, ami kiegészül a Vidékfejlesztési Program terület- és állatalapú támogatásaival.
Rendkívül fontos mérföldkő volt a KAP Stratégiai Terv év végi hivatalos benyújtása, hiszen az tartalmazza részletesen a kétezer-huszonhárom és kétezer-huszonhét között Magyarországnak járó uniós agrártámogatási források felhasználására vonatkozó elképzeléseinket. A terv benyújtásával a munka nem ért véget, hiszen a tervet idén el kell fogadnia az Európai Bizottságnak annak érdekében, hogy a jövő évtől már az új támogatási ciklus szabályrendszere szerint jelenhessenek meg az agrártámogatási konstrukciók. A kétezer-huszonhárom és kétezer-huszonhét közötti időszakban a KAP I. pillér keretében háromezer-négyszáz milliárd forintot, a KAP II. pillér tekintetében 2853 milliárd forintot fordítunk a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztésére.
– A napokban mutatták be a Megvédjük a magyar földet, kiállunk a magyar gazdákért! című kiadványt. Mire hívják fel
a figyelmet ebben a tájékoztatóban?
– Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének együttműködésében készült kiadvány célja, hogy bemutassa azokat az eredményeket, amelyeket közösen értünk el a magyar gazdákkal az elmúlt tizenkét évben. A tájékoztatót a következő hónapokban minden magyar gazdának eljuttatjuk. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy kétezer-tíz előtt, a Gyurcsány–Bajnai-korszakban a baloldal nem képviselte jól az agrárium érdekeit, és eladta volna a magyar földet is.
Mezőgazdaságunk azonban kétezer-tíz óta jelentős fejlődésen ment keresztül a gazdák és a kormány közös munkájának köszönhetően. A következő évek sikerének sorsa a gazdák kezében van. Szükség van a partnerségükre, arra, hogy megmutassák az erejüket. Hiszek benne, hogy a szaktárca, a kormány és az agráriumban dolgozók együttműködése most is előre visz majd minket, a vidéket és hazánkat egyaránt.
