A vidék éltető ereje

– Hogyan kapcsolódott bele a vidékpolitikába?

– Az elmúlt tizenkét évben rengeteg olyan feladatom volt, amikor az országot járhattam. Sőt a Kárpát-medence számos részét is bejárhattam különböző programok révén. A feleségem pedig egy Szabolcs megyei településről származik, így családi kötődésünk is van a vidéki élethez, hiszen gyakran látogatunk haza, Ajakra. 2020 decemberében kaptam a megbízást Gulyás Gergely miniszter úrtól, hogy miniszteri biztosként a hazai és helyi forrásokból megvalósuló településfejlesztési programokkal foglalkozzam. Nagy örömmel vállaltam a feladatot, hiszen mindig is szerettem az országot járni, még közelebb kerülni a vidéki életszemlélethez.

A Magyar Falu Programot 2018-ban hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök úr, és 2019-ben indult el. A magyar nemzetnek a vidékkel, az ott élő emberekkel kapcsolatban bőven van törlesztenivalója. A kommunizmus idején a vidéki magyarságot lenézték, és ez még a 2010 előtti években is jellemző volt. Sajnos a baloldal részéről most is tapasztalhatjuk ezt a beidegződést, ez pedig teljesen ellentétes a nemzeti kormány álláspontjával. Úgy gondoljuk, hogy nincs magyar jövő a magyar vidék nélkül. Ezt a szemléletmódot jeleníti meg a Magyar Falu Program is.

– Milyen fejlesztéseket tesz lehetővé a Magyar Falu Program a kistelepülések számára?

– Évről évre növekvő forrásokkal hirdetjük meg a programot, amellyel az ötezer főnél kisebb falvakat célozzuk meg. A települések hetven százaléka ebbe a kategóriá­ba tartozik. Négy fő pillére van:
a falusi csok, a falusi útalap, a kistelepülési piaci szereplők, főként mikrovállalkozások támogatása
és maga a pályázati rendszer.

– Hogy látja, hol igénylik a falusi csokot a leggyakrabban, és vajon miért?

– Az egész országban nagy népszerűségnek örvend ez a lehetőség. Ezt leginkább az igazolja, hogy eddig több mint 27 ezer család élt vele, és csaknem ezer olyan település van, ahol a népességcsökkenés megfordult, és növekedésbe váltott. Úgy gondolom, ezek a számok mutatják legjobban a program sikerét.

– Miért fontos eleme ön szerint a falusi útalap a Magyar Falu Programnak? Miért elengedhetetlen része a vidékfejlesztésnek?

– A falusi útalappal csaknem háromezer kilométernyi út újult meg az elmúlt időszakban, ami nagyon komoly eredmény, körülbelül a Párizs–Moszkva-távolsággal egyenlő. Legtöbbször hosszú ideje használhatatlan utak épültek újjá. Azt tapasztalom, hogy egy néhány kilométeres szakasz elkészülte is ünnepnek számít egy kistelepülés életében. A helyi gazdaság életképessége szempontjából elengedhetetlen az utak fejlesztése.

– A harmadik pillére a programnak a pályázati rendszer, ami talán a legszélesebb körű. Kik és milyen felhívásokra tudnak pályázni? Történt esetleg valami változás az előző időszakokhoz képest?

– Évről évre új kiírások állnak rendelkezésre, amelyekre önkormányzatok, egyházközségek és civil szervezetek pályázhatnak. Fontos megemlíteni, hogy a jelenlegi pályázási időszak éppen zajlik. Február 11-ig kell az érdeklődőknek benyújtani a szükséges papírokat. A Magyar Falu Program kizárólag hazai forrásból valósul meg, a támogatások összege pedig évről évre nő. Idén várhatóan háromszázmilliárd forint áll rendelkezésre.

Ez jól mutatja a magyar gazdaság növekvő erejét. Sok előnye van annak, hogy hazai támogatásból valósulnak meg a beruházások. Rugalmasabbak, gyorsabban elérhetők és százszázalékos, önrész nélküliek a támogatások, emellett előre finanszírozottak. Ha például egy önkormányzat, egy helyi egyházközösség vagy akár egy tankerület benyújtja a pályázatát, akkor az idei évtől már kilencven napon belül elbírálják, ezt követően öt napon belül már hozzá is juthat az összeghez a pályázó.

– Mit jelent egy falu életében a harmadik pillér, ami a kistelepülési piaci szereplők támogatása?

– Ennél a pontnál a kisboltok újranyitását szeretném hangsúlyozni. Sok olyan kistelepülés van, ahol nincsenek üzletek, ezért az ott élők nehezen jutnak hozzá az alapvető élelmiszerekhez. Aki egy ilyen bolt megnyitására pályázik, annak vállalnia kell, hogy öt éven keresztül üzemelteti az üzletet. A támogatás ugyanakkor a dolgozók bértámogatására is kiterjedhet. Szeretnénk, ha nem egyszerűen üzletek, hanem valódi közösségi terek alakulnának ki.

Például, ha a bolt mellett egy kávézó is nyílik. A nemrég bejelentett Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programban pedig harmincmilliárd forint áll rendelkezésre a tíz fő alatti falusi mikrovállalkozások számára. A Magyar Falu Program leghangsúlyosabb eleme, hogy erősítsük a falvak népességmegtartó erejét. A kormány felismerte, hogy a vidéknek éltető ereje van, ezért a nemzet fennmaradása érdekében jól átgondolt kormányzati döntésekkel kell támogatni.

A programmal sokszor olyan beruházások valósulhatnak meg, amelyekre eddig akár évtizedeket is várni kellett. Most néhány év alatt születhetnek újjá az önkormányzatok épületei, az óvodák, a játszóterek, vagy épülhetnek új orvosi
rendelők.