Ha hazai termelőtől vásárolunk, akkor a magyar gazdaságot erősítjük

Akik rutinos favásárlók, már tudhatják, hogy nem minden évben ugyanazon az áron juthatunk hozzá a karácsonyfához – írta lapunkhoz eljuttatott közleményé-ben a Fenyofa.com. Az időjárás évről évre nehezebbé teszi a fenyőtermelők dolgát: az aszályos tavasz az elültetett csemeték akár 60–70 százalékát megsemmisíti, a szárazság lassítja a növekedést. A fenyő árát több tényező is befolyásolja. Idén a magas infláció, a szállítási díjak növekedése és a munkabérek emelkedése hatott rá leginkább. Drágultak emellett a permetezőszerek és a műtrágya is – jelentette ki Udvardy Zsolt fenyőfaszakértő.

Mint kiderült: a luc ára 3500–4000, az ezüsté 5000–6000, a nordmanné 7500–8500 forint között várható idén, méterenként. Egy három méter feletti nordmann már sokszor egyedi áras, amit az eladó határoz meg – magyarázta. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy egy nordmann fenyő 12–15 év alatt nő meg háromméteresre, vagyis 12–15 év gondoskodást, odafigyelést igényel.

Udvardy Zsolt azt is elárulta, évről évre megfigyelhető, hogy a nordmannfenyő iránt nő a leginkább a kereslet, ez várhatóan idén sem lesz másképp. Az ezüstfenyő a második helyen szerepel, és a lucból adják el a legkevesebbet.

A lucfenyők esetében árfelhajtó tényező, hogy az utóbbi években kevés csemetét ültettek, mert visszaesett a kereslet irántuk. Mostanra viszont hiány alakult ki belőlük, főleg a két méternél magasabb fákból.

Más a helyzet az ezüstfenyőnél, ami kényes a különféle betegségekre: itt elsődlegesen a gombásodás az, ami az árát felfelé hajtja. A nordmannfenyő esetében inkább a nagy kereslet támaszt igényeket. A vevők egyre szebb, formásabb fákat keresnek, amelyek több odafigyelést, kétkezi munkát igényelnek.

A fenyőfaszakértő elmondása szerint a nordmannfenyő levelei puhák, és sokáig megmaradnak, viszont szinte semmilyen illatanyagot nem áraszt. A lucfenyő illata karakteres, ám ez a fajta hullatja el a leveleit a leghamarabb. Talán ezért is keresik jobban az ezüstöt, amely illatos, tartósabb, de szúrós levelű. Jó kompromisszumos megoldás, ha a nordmannfenyő mellé lucfenyőágakat vásárolunk.

„Én mindenképp a hazai termelőket ajánlom, mert az importfenyő több száz kilométerről érkezik, így az útja során jóval több szennyező anyag jut a levegőbe, ráadásul hamarabb vágják ki. Ha hazai termelőtől vásárolunk, akkor a magyar gazdaságot erősítjük! A műfenyő sem környezetbarát megoldás: a műanyag előállításával rengeteg mérgező anyag jut a környezetbe, ráadásul ez sok energiát igénylő folyamat. Miután pedig a fák kidobásra kerülnek, sok ezer év, mire lebomlanak” – fejtette ki Udvardy Zsolt.

A fenyőfaszakértő elmondta: egy fenyőárus készletének öt–tíz százaléka megmarad, ez országos szinten sok ezer feleslegesen kivágott fenyőt jelent minden évben. Éppen ezért döntöttek úgy hét évvel ezelőtt, hogy még a kivágás előtt fotózzák le és teszik megrendelhetővé a fákat a webáruházukban – zárta szavait.