Gazdaság

Gyorsforgalmin minden megyeszékhelyre és számos határátkelőre 2025-ben

2025-re gyorsforgalmi utakon lehet eljutni minden megyei jogú városba és tizenegy határállomásig - hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken az M85-ös gyorsforgalmi út újabb, Balf és Fertőrákos csomópontok közötti szakaszának és a hozzá kapcsolódó, Sopron belterületét érintő Pozsonyi út új nyomvonalú szakaszának átadásán, Sopron határában.

Gyorsforgalmin minden megyeszékhelyre és számos határátkelőre 2025-ben
Navracsics Tibort, a Veszprém-Balaton 2023 EKF-program megvalósításáért felelős kormánybiztos beszél a Sopront és térségét érintő fejlesztési lehetőségeket ismertető gazdasági fórum után tartott sajtótájékoztatón a Hotel Sopronban 2021. december 10-én. Jobbról Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (j3), Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP) polgármester (j2) és Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője (j)
Fotó: MTI/Filep István

A tárcavezető emlékeztetett, öt éve kiemelt szakpolitikai cél, hogy bármely hazai településről harminc percen belül elérhető legyen egy négysávos út.

Ez a lakosok csaknem háromnegyede esetében már teljesült, 2025-re pedig a hazai települések háromnegyede - tízből kilenc ember - félórás közelségben lesz egy négysávos úthoz - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy 2019 óta minden évben legalább száz kilométerrel nőtt a hazai autópályák és autóutak hossza.

A miniszter kiemelte, hogy az M85-ös út két stratégiai célt is szolgál: beköti Sopront az országos hálózatba, másrészt magas színvonalú közúti kapcsolatot hoz létre Ausztriával, hiszen 2024 őszére elkészül a még hiányzó szakasz az országhatárig.

Palkovics László elmondta, hogy már csak három megyei jogú város, Békéscsaba, Kaposvár és Zalaegerszeg gyorsforgalmi bekötése van hátra.

Hangsúlyozta azt is, hogy három éven belül háromszorosára nő a magyar-osztrák gyorsforgalmi összeköttetések száma. 1996 óta működik az összeköttetés az M1-es autópálya Hegyeshalomig történő kiépítésével, ősszel adták át az M8-as autóút Körmend és Rábafüzes közötti szakaszát, amelynek a határig történő kiépítése 2024-ben készülhet el, úgy, mint az M85-ös úté. Utóbbi minden szakaszának megépítésére 2010 óta csaknem 300 milliárd forintot fordítottak - mondta.

Emlékeztetett, európai uniós és hazai cél is az, hogy 2030-ra a felére, 2050-re pedig nullára csökkenjen a halálos közúti balesetek száma.

Palkovics László kiért a térség vasúti és kerékpáros fejlesztéseire is és azt hangsúlyozta, hogy a kormány Sopronban és térségében is közlekedési fejlesztésekkel könnyíti az emberek életét.

Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy egy éve adták át az M85-ös út Csorna és Sopron közötti szakaszát, majd idén júniusban elkészült a Balfi csomópontig tartó szakasz is. A város és a térség történelmének legnagyobb fejlesztése az út, új távlatokat nyit a régió számára - mondta.

Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere arról beszélt, hogy Sopron soha nem látott fejlődési pályán van. 2015 márciusában Orbán Viktor miniszterelnök elsőként Sopronnal írta alá a Modern városok megállapodást a város korábbi polgármesterével, Fodor Tamással, azóta pedig számos beruházás készült el. Egyebek mellett újjáépítették a Lenck-villát, a Szent Mihály-templomot, elkészült a belváros rekonstrukciója, a Lővér Uszoda és az új parkoló az Árpád utcában - sorolta.

Nagy Róbert, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója a beruházásról elmondta, hogy a 3,9 kilométeres szakasznak a Dömper Kft. és Supterra Kft. konzorciuma volt a kivitelezője.

Az M85-ös út építésének folytatása zajlik, jelenleg a 780 méter hosszú alagutat építik.

Előny és hátrány egyszerre Ausztria közelsége

A Sopront és térségét érintő fejlesztési lehetőségeket ismertette pénteken egy gazdasági fórumon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

A fórumot követő sajtótájékoztatón a tárcavezető Sopron előnyének és egyben hátrányának is nevezte Ausztria közelségét. Kifejtette, hogy Ausztriával szemben akkor tud versenyképes maradni az ország és a régió, ha a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) is úgy működnek, mint a szomszédban.

„Itt kicsivel több mint ötven év lemaradásunk van” - mondta, hozzátéve, hogy a kormány ezért is döntött úgy, hogy a hátrány ledolgozása érdekében a gazdaságpolitika első számú elemévé a magyar kkv-k fejlesztését emeli.

Egyebek mellett ez megjelenik az új európai uniós támogatási időszakban is, mert a források 25 százalékát a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (Ginop Plusz) elnevezésű pályázati programban a magyar kkv-k fejlesztésére szánják - mondta.

A pályázatok kiírása megkezdődött, a technológiaváltásra szóló kiírás pedig már le is zárult - mondta, hozzátéve, hogy ebben több mint 200 milliárd forintot nyertek a vállalkozások.

Sopron híd Kelet és Nyugat között

A másik fontos fejlesztési elem Sopron szempontjából az elhelyezkedéséből fakad, mert hidat képez Kelet és Nyugat között a közlekedés és a szállítás területén is - mondta Palkovics László.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a soproni konténer terminál egy olyan európai szintű hálózatnak a része, amelyet szeretnének globálissá tenni. A kormány ezért döntött úgy, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal mellett megépül a Záhonyt Sopronnal összekötő, úgynevezett V0 vasútvonal.

A vasútvonal kétvágányú lesz és „alapvetően, de nem kizárólagosan” áruszállításra szolgál.

A vonal kiépítése mellett bővítik a soproni konténer terminál kapacitását is - tette hozzá.

Palkovics László kiemelte, hogy ezekkel a döntésekkel Magyarország a következő öt évben olyan helyzetbe kerül Európában, amellyel a földrajzi elhelyezkedését használja ki, és amelynek Sopron az egyik nyertese lesz.

A miniszter beszélt arról is, hogy a kormány az elmúlt évben a magyar felsőoktatás legdinamikusabb átalakítását hajtotta végre, amelynek részese volt a Soproni Egyetem (SOE) is, és kitért a szakképzési rendszer átalakítására.

Navracsics: Sopron minden más városnál nagyobb versenyképességi nyomás alatt van

Navracsics Tibor, az észak-dunántúli gazdasági övezet kormánybiztosa kifejtette, hogy a régió elhelyezkedéséből fakadóan különleges helyzetben van: északról a pozsonyi, nyugatról a burgenlandi, kelet felől pedig a budapesti térséggel határos, amelyek az Európai Unió legfejlettebb térségei közé tartoznak, és dinamikusan növekednek is.

Az észak-dunántúli térség „arra van ítéltetve, hogy a motorja legyen a magyar gazdaságnak”, ebből fakadóan a környező régiókkal kell felvenni a versenyt - emelte ki.

Hozzátette, hogy Sopron a régió egyik legfontosabb szereplője, és „talán minden más városnál nagyobb versenyképességi nyomás alatt van” Ausztria közelsége miatt, ami egyrészt elszívja a munkaerőt, másrészt nagy tempót diktál a gazdasági fejlődésben.

Barcza Attila azt emelte ki, hogy a város „kiváló adottságokkal rendelkezik, pezsgő és fejlődő gazdasági környezet alakult ki”, amelyben nagy szerepe van egyebek mellett az M85-ös gyorsforgalmi útnak.

Farkas Ciprián elmondta, hogy december 14-én ünnepli a város a soproni népszavazás századik évfordulóját. „Ahogy száz éve a haza talpon maradásához a soproniak döntése hozzájárult, és nagy dolgok történtek akkor is, úgy most is nagy dolgok történnek, mert számos fejlesztés valósul meg” - emelte ki.

Kifejtette, hogy az M85-ös gyorsforgalmi út megépítésével és a Fertő tó hazai partszakaszának megújításával olyan szintű gazdasági és turisztikai fejlődés indul el a városban, amelyre korábban nem volt példa.
Hozzátette, hogy a konténer terminál szomszédságában ipari parkot hoznak létre.

A cél az, hogy javítsuk a soproni és környékbeli gazdasági szereplők versenyképességét - mondta a polgármester.

Kapcsolódó írásaink