Gazdaság

A költségvetési hiány csökkentésének fokozatosnak kell lennie

A költségvetési hiányt és az államadósságot csökkenő pályára kell állítani, ami nem kérdés, azonban a csökkenés ténye fontosabb, mint annak a mértéke; a hiány csökkentésének fokozatosnak kell lennie - erről a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára beszélt online szakmai konferencián szerdán.

A költségvetési hiány csökkentésének fokozatosnak kell lennie
Banai Péter Benő
Fotó: MTI/Soós Lajos

Banai Péter Benő, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) konferenciáján azt mondta, a konvergenciaprogramban felvázolt hiánypályával Magyarország nem fog „kilógni” az uniós átlagból.

Rámutatott: 2021-2022-ben semmilyen uniós szabály nincs a költségvetési hiányra, vagy az államadósságra, ahogy azt sem lehet még tudni, mit fognak javasolni 2023-tól. Mivel az Európai Bizottság (EB) októberi közleménye nem fogalmazott meg sem új javaslatokat, sem érdemi iránymutatást a költségvetési szabályrendszer reformjának várható alakulásáról, ezért a növekedést támogató költségvetési politika további támogatást kap az államtitkár szerint.

Szerinte nem kell majd nagyon radikális és gyors költségvetési konszolidációt előíró új EU-s szabályrendszerre számítani, mivel 2021-ben 11 ország adósságrátája nő, és 2022-ben is az EB előrejelzése szerint 8 országnál fog nőni a mutató.

A Költségvetési válasz a Covid 19 okozta világjárványra címmel megtartott előadásában kiemelte, hogy a válságot megelőző 10 évben dinamikus gazdasági növekedést ért el az ország, miközben az egyensúlyi mutatók kedvezően alakultak: az államháztartás hiányát 3 százalék alatt tartották, a GDP-arányos bruttó államadósság is kedvezően alakult, 2019. év végén 65,5 százalék volt, és a folyó fizetési mérleg is többletet mutatott. Mindezek miatt „megtehettük azt, hogy nagyobb államháztartási hiánnyal reagáljunk a válság okozta problémákra” - fogalmazott.

Ez a gazdasági-költségvetési stabilitás volt az alapja annak, hogy a kormány és a jegybank is azonnali összehangolt intézkedéssel tudott fellépni a járvány okozta negatív hatások ellen, így a gazdaság „magára talált”. Európai összevetésben az egyik legjelentősebb, a GDP mintegy 30 százalékát kitevő intézkedéscsomagról döntöttek - jegyezte meg. A GDP-növekedése már meghaladja a válság előttit, miközben az unió egészére, vagy fontos exportpartnerekre - mint Németország - ez még nem igaz. Emellett a foglalkoztatottak száma 4,7 millió felett van, összességében ezért makrogazdasági szinten sikeresnek nevezte a kormányzati-jegybanki intézkedéssorozatot.

Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a korábbi növekedési pályától, trendtől még messze van az ország. A gazdaság teljesítménye még kisebb, mint a potenciális teljesítmény, azaz a kibocsátási rés még negatív. Ez alapján van még helye a költségvetési élénkítésnek, nem lehet a fiskális élénkítést egyik napról a másikra radikálisan visszavágni - mondta. Ezért a hiánypályát fokozatosan érdemes csökkenteni, mint ahogy súlyos betegség után sem lehet azonnal a normál kerékvágásba visszatérni, kell az alkalmazkodási időszak - fejtette ki. A tárca számításai szerint 2024-körül záródhat a kibocsátási rés, ezért 2024-ben számolnak 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal.

Arra is kitért, hogy a költségvetés alakulását övező negatív kockázatok miatt is kell a hiány csökkentésének fokozatosnak lennie, ezek közé sorolta a járvány esetleges további hullámát, vagy az ellátási láncok akadozását. A magas infláció miatt pedig emelkedhetnek a kamatok, ami visszavetheti a növekedést.

A pozitív kockázatok közé sorolta a beruházás-vezérelt magas növekedési ütem tartós fennmaradását. A háztartások jelentős többletjövedelme a fogyasztást fogja húzni, az uniós források felhasználása - megelőlegezéssel - gyors ütemben folytatódni fog - mondta, hozzátéve: ez bár plusz finanszírozási terhet jelent, viszont támaszt ad a növekedésnek.

Kapcsolódó írásaink

Jobban nőttek a költségvetési kiadások

ĀA bevételek alakulását jelentősen befolyásolják a koronavírus-járványra tekintettel bevezetett munkaadói kedvezmények, a magasabb bérkiáramlás és az átlagkereset