Gazdaság

Követelte, most pedig ellenzi a baloldal a rögzített benzinárat

Egyes politikusok, köztük Márki-Zay Péter úgy kifogásolják a hatósági benzinárstopot, hogy annak az ő szavazóik körében is elsöprő támogatottsága van

Az a baloldal ellenzi most a hatóságilag rögzített benzinárakat, amelyik korábban szorgalmazta az üzemanyagköltségek hatósági maximalizálását. A pártszimpátiától függetlenül népszerű kormányzati intézkedés az áfamérsékléssel ellentétben képes garantálni azt, hogy a lakosság valóban a kijelölt áron juthasson üzemanyaghoz.

Követelte, most pedig ellenzi a baloldal a rögzített benzinárat
Az áfamérséklés nem garantálná azt, amit a hatósági ármaximalizálás
Fotó: MH/Török Péter

Meglehetősen visszás, hogy a baloldal és a kormánykritikus média jelentős része annak ellenére kritizálja a kormány intézkedését, hogy az elmúlt hetekben számos alkalommal adott hangot a magas üzemanyagárakra és az ebből fakadó inflációs nyomásra vonatkozó aggodalmainak – mondta el lapunk megkeresésére Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletág vezetője. Annyiban árnyalt a kép, hogy több baloldali politikus – köztük a miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter – korábban sem támogatta a benzinár befagyasztását, így néhányan konzisztensek maradtak korábbi véleményükhöz.

Ezeknél a szereplőknél inkább az a különös, hogy úgy ellenezték – és ellenzik most is – a beavatkozást, hogy annak elsöprő társadalmi támogatottsága van. A Századvég új kutatása alapján például a magyar felnőtt lakosság 85 százaléka egyetért az üzemanyagár-plafon bevezetésével, és az arány a magukat baloldalinak valló szavazók és Márki-Zay támogatói körében még magasabb: 88 és 87 százalék. Tehát azok a baloldali politikusok, akik következetesen elutasítják az intézkedést, valójában saját szimpatizánsaik ellen dolgoznak – mutatott rá.

Árcsökkentő alternatívákra vonatkozó kérdésünkre Hortay Olivér azt mondta, a jövedéki adó mértékét az Európai Unió szabályai rögzítik, így a tétel mérséklésére vonatkozó követelés nem volt opció. Az áfa csökkentésére lett volna lehetőség – bár ez is jelentős adminisztratív teendőket igényelt volna, és így a kormány nem tudott volna ilyen hamar reagálni – azonban az intézkedés két okból sem lett volna szerencsés – hívta fel a figyelmet.

Az egyik, hogy az áfa mérséklése nem garantálja a végfogyasztói árak tényleges csökkenését. Könnyedén előfordulhatott volna, hogy az adócsökkentés a kereskedők árrését növelte volna meg, és a fogyasztóknak továbbra a korábbiakhoz hasonlóan magas, esetleg növekvő árakkal kellett volna találkozniuk. A másik pedig, hogy az áfa csökkentése valójában azt jelentette volna, hogy a kormányzat a közösségnek szánt összeget a közösségtől veszi el, szűkítve ezzel a gazdasági helyreállítás élénkítésének további lehetőségeit – fejtette ki Hortay Olivér.

Elmondta még, a kiskereskedői árrésekben nagy különbségek vannak, így az intézkedés az egyes kutak üzemeltetőire eltérő mértékű terhet ró. Ráadásul az egyes töltőállomások kiegészítő szolgáltatásai is nagyon különbözők, így a kereskedők az árplafon okozta kiesést is más-más mértékben lesznek képesek egyéb termékekkel kompenzálni. A tapasztalatok ezzel együtt azt mutatják, az üzemanyagok kereslete rövid távon meglehetősen rugalmatlan az árváltozásokra. Mivel az intézkedés átmeneti, nem várható a kereslet szignifikáns változása.

Kapcsolódó írásaink