Válság hatására erősödő energiaviták

Az energiaválság egy már Euró­pa-szerte meglévő vitát erősített fel. A vita egyik pólusa szerint az ideo­lógiavezérelt brüsszeli, valamint az annak alapjául szolgáló német és osztrák energiapolitikán változtatni kellene, mert az elmúlt évek tendenciái (és különösen a jelenlegi válság) rámutattak, hogy a politikai célok miatt kevésbé érvénye-sülnek szakmai célok, így az európai energiarendszer folyamatosan veszít alkalmazkodóképességéből.

A másik pólus szerint nincs komolyabb probléma, a válságot külső tényezők okozzák, és így nincs szükség szakpolitikai irányváltásra – válaszolta lapunk megkeresésére Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője.

Kifejtette, a német és osztrák oktatóvideókra adott különböző magyarázatok jól mutatják a kérdés átpolitizáltságát. Ismert, a német katasztrófavédelem és az osztrák hadsereg korábban nem látott méretű kampányt indított, amiben megpróbálja felkészíteni a lakosságot az esetleges ellátási ne­hézségekre. Az eset egyértelműen azt a narratívát támasztja alá, hogy az európai – és különösen a két ország – energiapolitikájával strukturális problémák vannak. Ezért azok a médiafelületek, amelyek ezzel nem értenek egyet, alternatív magyarázatokkal álltak elő. Az egyik érv, hogy bár jelenleg valóban magasak az árak, az ellátás nem veszélyeztetett. Ez igaz – mondta Hortay Olivér –, csakhogy november közepe van, és a legnagyobb kihívást a téli hideg okozza majd, ami a jelenlegihez képest jóval nagyobb igényeket és kisebb rendelkezésre álló termelési kapacitásokat hozhat.

A másik érv, hogy a kampány egy politikai eszköz, amivel a két ország a magas árak miatti lakossági elégedetlenséget próbálja csökkenteni, ám ez a magyarázat Hortay Olivér szerint igen abszurd. Rámutatott, az elmúlt években több olyan eset is volt, amikor az euró­pai energiarendszert egy hajszál választotta el az összeomlástól, és a kockázatok folyamatosan növekednek, így a különösen kitett Ausztria és Németország megkezdte a felkészülést.

Kérdésünkre elmondta még, mivel az európai energiapiacok integráltan működnek, a „kisegítés” elsősorban ellátási nehézség esetén értelmezhető. A földgáz tekintetében könnyedén elképzelhető olyan forgatókönyv, amiben hazánk segítséget nyújt szomszédainak. Magyarország tároló kapacitása regio­nális összehasonlításban magas, és a tárolók jobban fel vannak töltve, mint a legtöbb euró­pai országban.

Emellett hazánknak meglévő hosszú távú szerződése van Oroszországgal, így az új beszerzések is biztosítottak. A villamos energia tekintetében kevesebb az esély az ilyen típusú segítségnyújtásra, mert az elérhető hazai kapacitások nem haladják meg jelentős mértékben a hazai igényeket. De fontos hangsúlyozni, hogy az európai rendszer piacként működik, így ezek a kérdések csak szélsőséges esetekben merülnek fel – tette hozzá.