A zöldhitel és a csok élénkíti a lakáspiacot

A gazdaság újraindítását követően megkezdődött a munkaerőpiac gyors helyreállása, összességében kedvezőek voltak a külső tényezők az első kilenc hónapban. A lakáspiaci tranzakciók száma 150 ezer körül alakulhat idén, ami élénkülést jelent tavalyhoz képest, ugyanakkor a 2019-es szinthez képest elmaradást mutat – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti
Bank (MNB) főosztályvezetője, a jegybank lakáspiaci jelentését bemutató online sajtótájékoztatón.

Közölte, országos átlagban az első fél évben 13 százalékos emelkedést mértek, ennél magasabb árdinamikát a vidéki városokban látunk – 18 százalék. A harmadik negyedévben csaknem 15 százalékos árdinamikát mért a jegybank, Budapesten kilenc százalékot, ezzel szűkült az árolló a főváros és a vidék között.

Az árakat befolyásoló bérleti piacról – ezen belül a KSH és az Ingatlan.com lakbérindexét vizsgálva – Nagy Tamás azt mondta, az albérletek árai országos szinten két százalékkal maradnak el a tavaly februári csúcsárszinttől.

Az otthonteremtési támogatások miatt a második negyedévben az újonnan kibocsátott hitelek száma történelmi csúcsra nőtt. A vásárlók 47 százaléka hitelt (is) vesz fel a vásárláshoz, de ha hozzászámoljuk a babaváró hiteleket, akkor ez az arány már hatvan százalékra emelkedik. Az otthonteremtési támogatások tekintetében a felújítási támogatás és az újlakás-kereslet esetében is emelkedés látszik – mondta Nagy Tamás.

A bankok is érezték a megnövekedett keresletet, a hitelezési feltételeken viszont érdemben nem lazítottak, és nem is várható enyhítés. Továbbra is a csok a legnépszerűbb támogatott termék. Nagy Tamás emlékeztetett, a csokkal vásárolt ingatlanok illetékmentesek (új építésűek esetében pedig az áfa visszajár), a második negyedév az elsőhöz képest érdemi ugrást mutatott emiatt. A jegybank adósságfékszabályai jól működnek, a lakásárak jobban emelkedtek, mint a hitelösszegek – húzta alá Nagy Tamás.

A főosztályvezető kitért rá, a Zöld Otthon Programnak érdemi hatása lehet az újlakás-vásárlásokra. A konstrukció nullaszázalékos refinanszírozású hitelt jelent a pénzintézetek felé a jegybanktól, a lakáshitelezést támogatva a bankok maximum két és fél százalékos kamattal kínálhatják, a keretösszeg kétszázmilliárd forint.

A zöldhitel alapvetően új lakás vásárlására, építésére fordítható, az ingatlan esetében BB energetikai besorolást vár a jegybank, az energiaigényt pedig a kategória energiafogyasztási középértékén határozták meg. Ezek a lakások magasabb kínálati áron kelnek el, ezért a rájuk felvehető hitelösszeg is magasabb, hetvenmillió forint, és huszonöt év a maximális futamidő. Egy piaci hitelhez képest minden tekintetben kedvezőbb, a zöldhitel átlagosan mintegy százezer forinttal alacsonyabb jövedelem mellett is igényelhető a piaci termékekhez képest.

Az építőipart vizsgálva stabil a kereslet, kedvezőek a finanszírozási feltételek, és a munkaerőhiány nem vált annyira feszítetté, mint két–három éve. A lakások drágulása viszont nem követte az építőanyagárak emelkedését.

Fontos még, hogy az energetikai követelmények szigorodása miatt számos épületet – főleg vidéken – még ennek életbe lépése előtt átadtak, átadnak. Ami az energetikai összetételt illeti, jövő év júniusáig az elérhető lakások esetében azok 32 százaléka még CC besorolású lehet, a kínálat 58 százaléka már BB vagy annál jobb kategóriájú. Egy BB besorolású lakás átlagos négyzetméterára 3,5 százalékkal magasabb a CC szinthez viszonyítva, míg az AA és a CC kategóriák  összevetésében ez a négyzetméterár-különbség 4,5 százalékos a korszerűbb ingatlan javára.

A Zöld Otthon Program kamatelőnye ugyanakkor kompenzálhatja a magasabb árat, és e lakások fenntartási költségei alacsonyabbak – hangsúlyozta Nagy Tamás.

Hozzátette, a szja-visszatérítésnek jótékony hatása lehet a lakásvásárlásokra is, a visszakapott összeg megjelenhet az ingatlanpia-con. A zöldprogramot a bankok üdvözölték, a fogadtatás egyértelműen pozitív. A költségek miatt azonban idén 20–25 ezer új lakás átadása várható, szemben a tavalyi 28 ezerrel.