Gazdaság
Nagy István: Egyre többen választják a vidéki életet
Hozzátette: tavaly a fővárosból több mint 16 ezer, a többi városból 2600 ember költözött el, miközben a községekben élők száma 19 ezerrel nőtt. Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy az emberek egyre jobban elvágyódnak a természetközelibb életforma felé - mondta, kiemelve: a magyar vidék alkotja Magyarország gerincét, a hazai agrárium és vidékfejlesztés nem csak a vidéken élők ügye. Mindenkinek fontos, mivel a mezőgazdaság alapvető termelési ágazat, jelentős foglalkoztatással, és exporttal.
Fontosnak nevezte, hogy jó legyen vidéken élni, adjon megélhetést, biztonságot. A tárca feladata, hogy segítsék a térségeket a felzárkózáshoz, a vidéki emberek életminőségének javítását. A vidéki gazdaságok versenyképességének megőrzése érdekében lényeges a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem, a munkavállalók megfelelő javadalmazásának, valamint megfelelő vidéki infrastruktúrájának biztosítása a vidéki térségekben - sorolta. Az elmúlt két kormányzati ciklus során a mezőgazdaság és élelmiszeripar látványosan fejlődött, és vannak további tartalékok - tette hozzá, megjegyezve, a magyar vidék vitathatatlanul feljövőben van.
Kiemelte, a kormány döntése szerint háromszor több forrás jut vidékfejlesztésre a következő időszakban. Egy évben lehet annyi forrást elkölteni vidékfejlesztésre, mint az előző hét évben összesen. Az Agrárminisztérium elkötelezett célja, hogy a Megújuló vidék, megújuló agrárium programmal történelmi léptékű fejlesztési lehetőséghez juttassa a vidéki térségek gazdaságát és közösségeit, a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. A korábbi időszakokban a központi költségvetés 17,5 százalékkal egészítette ki az Európai Unióból jövő forrásokat, azonban most az a történelmi léptékű döntés született, hogy a kormány 80 százalékkal egészíti ki azt - mondta. Ez azt jelenti, hogy míg korábban 1500 milliárdos volt a vidékfejlesztési keret, addig most 4265 milliárd forint, tehát gyakorlatilag háromszorosa. Ez olyan mozgásteret enged a magyar agrárpolitika és a vidékfejlesztés számára, amely korábban elképzelhetetlen mértékű volt. A Megújuló vidék, megújuló agrárium program egyben fontos mérföldköve, „vidéket erősítő lába” a meghozott kormányzati intézkedéseknek, melyet pontról, pontra következetesen valósítanak meg - emelte ki. Másik ugyanilyen fontos kormányzati intézkedésnek nevezte a Magyar Falu programot, amely a kistelepüléseken élő lakosság egyre szélesebb körét támogatja, ezzel hozzájárul a falusi emberek életminőségének javításához.
Közölte, a Vidékfejlesztési Programban 2014 óta eddig több mint 2020 milliárd forintra már megszülettek a támogatói döntések, amelyek több mint 228 ezer kérelem pozitív elbírálását jelentik, a beadott kérelmek 71 százaléka nyert. Ezek a számok meredeken fognak emelkedni, ami „valóságos pályázati dömpinget” jelent. Ahhoz, hogy az intézményrendszer képes legyen kezelni ezeket a forrásokat, és időben kifizetni a hatványozottan nagyobb összegeket, annyira egyszerűsítik a pályázatokat és azok elbírálásának folyamatát, amennyire csak az uniós szabályok megengedik. Másrészt bővíteni fogják a végrehajtásban részt vevők létszámát is, amely az előzetesen kalkulált adatok alapján nagyságrendileg 20 százalékkal több kapacitás bevonását teszi szükségessé az agrártámogatások kezelése területén a megyei kormányhivatalok és az államkincstár esetében is - ismertette.
Kitért arra, hogy a vidék nem homogén struktúra. Aprófalvak, közepes települések, nagyobb városok alkotják, gazdasági pólusok; idegenforgalmi térségek, védett természeti tájegységek, és mezőgazdasági területek egészítik ki egymást. Ezért a problémáit is komplexen, számos tényezőt figyelembe véve kell kezelni a tárcavezető szerint, amelyben lényeges előrelépés a Vidékfejlesztési Kormánybizottság létrehozása.
Elmondta, hogy a kormány elfogadta Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, amely 2023-ig fogalmazza meg a magyar agrárgazdaság digitalizációjához szükséges intézkedéseket. Céljuk, hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás mérettől függetlenül minden gazdálkodó számára elérhetővé válhasson. Éppen ezért az agrár digitalizáció ösztönzése az idei évtől új támogatási célként jelent meg, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a precíziós gazdálkodás és minél többen használják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket.
Reményét fejezte ki, hogy a kormány agrárpolitikájának hatására történelmi fejlődésen fog keresztülmenni a magyar vidék. A vidék gazdaságának erősítése egész Magyarország megerősítését jelenti - húzta alá.
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: tavaly év végén 60 ezer ember megkérdezésével készítettek kutatást a vidék településeinek megítéléséről, helyzetéről, a fejlesztési programok hatásairól. A vidék fejlesztése érdekében számos szakpolitikai intézkedést kell meghozni, amelyek hatása hosszú távú. A kutatásaikkal szeretnének a döntések megalapozásához hozzájárulni, így a konferencia évenkénti megrendezésével is - tette hozzá.
Gyopáros: Élettel telnek meg a falvak a Magyar falu programnak köszönhetően
Lassan eléri majd az ezermilliárd forintot a Magyar falu programra fordított költségvetési támogatások összege, a programnak köszönhetően újra élettel telnek meg a falvak - mondta Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Budapesten, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2021 rendezvényén.
Rámutatott: a program indulása óta már 1100 településen nőtt a népességszám, köztük 858 olyan településen, ahol korábban évtizedeken keresztül csökkent. Határozott szándék van arra, hogy a programot addig folytassák, amíg ez mind a 2372 magyarországi településről elmondható lesz - tette hozzá.
A program forráskerete is évről-évre bővül: az eddigi, 600 milliárd forint feletti összeg jövőre több mint 291 milliárd forinttal bővül - ismertette.
A 2010 előtti időszak tudatos falurombolás volt, amikor megszűntek területfejlesztési alapok, bezártak 38 vasúti mellékvonalat, megszűnt 381 oktatási intézmény, a falvakat adósságcsapdába kergették - mondta. Kiemelte: a 2010-es kormányváltás után elkezdődött az újjáépítés korszaka, első lépéseként a kistelepülési önkormányzatok adósságát a kormány átvállalta. Elindult a Modern városok program, az ebben megvalósult fejlesztések haszonélvezői a falvak is. A Magyar falu program 2019-ben indult, ezt a programot a falvak írják, eddig mintegy 300 helyszínen 10 ezer szereplővel konzultáltak - ismertette.
Minden életszerű, költségvetésből megvalósítható javaslatot eddig be tudtak építeni ismertetése szerint a programba. A komplex program évről-évre bővül, jelenleg négy célterülete van, a pályázók lehetnek önkormányzatok, történelmi egyházak, tankerületi központok, civil szervezetek is. A vállalásuk szerint hatvan napon belül döntenek a beadott pályázatokról, azután a teljes összeget három napon belül kifizetik a kedvezményezetteknek, ez minden eddiginél gyorsabb - mutatott rá. Ez azért fontos, mert a munkálatok azonnal elkezdődhetnek. Közölte, hogy a programon belül a Falusi útalapból 3000 kilométernyi úthálózatot újítottak meg 2019-2021 között, 2022-ben további 1500 kilométernyi mellékút újulhat meg.
Idén újdonságként a programból két piaci szegmenst támogatnak, a hazai mikro-, kis-, és középvállalkozásokat, és a kistelepülési üzleteket. Közölte: több tízmilliárd forint értékű kiskereskedelmi boltfejlesztés valósul meg, 121 új üzlet nyílhat 5,6 milliárd forint támogatás segítségével idén és jövőre, és 1415 meglévő üzletet támogatnak további 32 milliárd forinttal a szolgáltatások, a kínálat bővítésében.
Elindult a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program is, uniós forrás bevonásával, az első szakaszban 27,4 milliárd forintot kapott 2600 nyertes pályázó telephelyfejlesztésre, munkabértámogatásra.
A kormánybiztos elmondta: a Magyar falu program indulása óta több mint 20 ezer nyertes pályázat révén több mint 220 milliárd forint támogatást kaptak a hazai kistelepülési önkormányzatok, a falvakban működő egyházközségek, a tankerületi központok és a civil szervezetek. Egy pályázatra átlagosan nagyjából 10-11 millió forint támogatás jutott.
